A térben és/vagy időben közepesen variábilis környezethez történő alkalmazkodás egyik lehetséges formája a szociális tradíciók kialakulása, amelyek csoport szinten segítik a túlélést a lokális-szezonális körülmények kedvező kiaknázása révén. A tradíció kialakulásának elemi lépése a direkcionális szociális tanulás, amely akkor vezet tartós, az egyént túlélő tudáshoz, ha az egyedi tanulás nem írja felül. Az étrend tipikusan olyan faji sajátság, amely egy fluktuáló kínálat plasztikus kiaknázását követeli meg.

A táplálékösszetétel vizsgálata azt jelzi, hogy az üreginyulak bugaci és bócsai állománya helyileg különböző táplálkozási tradíciót mutat, amit kísérleteink szerint (lásd Bilkó ea) a szagbevésődéses tanulás mechanizmusa tesz lehetővé és tartóssá. A szokások stabilitásának az lehet a következménye, hogy a helyileg eltérő rágási nyomás halmozódó különbségekhez vezet a vegetáció összetételében. A bugac-bócsai borókák koreloszlásának összehasonlítása szerint a bugaci borókák rágása több évtizede folyik, és ez lehet az oka az ősborókás elöregedésének.

SZIE NTTI Gyepgazdálkodási Tanszék Gödöllő

A legelő telepítésre.legjobban alkalmas.21 féle gyepnövény ízletességi vizsgálatát 1997-99 években vizsgáltuk. A legkedveltebb növények a kúszó lucerna, a magyar rozsnok, a csomós ebír és a keverék növények voltak, míg a nem kedvelt fajok közé a nádképű csenkesz, sovány csenkesz tartoztak. Következtetésünk az, hogy a finomabb szárú és levelű növényeket szívesen legelték a juhok, míg morfológiailag is durvább, gyorsan elvénülő elsősorban lignin anyagokat tartalmazó növényeket nem szívesen legelték a juhok. A legeltetés kora délelőtt és a késő délutáni órákban 5-5 félórán keresztül tartott. Megállapítottuk, hogy az első félórában a legeltetési időt - igen magas - 87 %-ban legeléssel töltötték az állatok, de már a 4. félórában 34,1%, az 5. félórában pedig már csak 15%-ban legeltek. Megvizsgáltuk azt is, hogy a juhok csoportosan vagy egyenként legeltek-e szívesebben. Az egész legeltetési idő alatt 1-5-ös csoportban 55%, 6-10-es csoportban 34%, 11-12-es csoportban pedig 11%-ban legeltek a juhok. A preferenciavizsgálat eredményeit elsősorban juhlegelők telepítésénél a magkeverékek - fajok és fajták - összeállításánál javasoljuk figyelembe venni.

ELTE Etológia Tanszék, 2131 Göd, Jávorka u. 14.

Korábbi vizsgálatok eredményei szerint; 1. Mind házi mind üreginyulaknál az anya tápláléka befolyásolja az utódok táplálék választását, mely folyamatban a szaglásnak döntő szerepe lehet 2. A napi 3-perces szoptatások során a kicsiket egy ún. anyai feromon vezérli, melynek felismerése veleszületett, ám ebben a 3 percben a kicsik képesek bármely más szagot is megtanulni. Már egyetlen párosítás is elegendő, hogy az adott szag a továbbiakban úgy működjön mint maga a feromon. Jelen munka célkitűzése a fenti eredmények által indukált két kérdés megválaszolása: 1. Elegendő-e a szag önmagában ahhoz hogy az utódokban a táplálékpreferencia kialakuljon? 2. A szopások során érzett szag képes-e a későbbi szilárd táplálék megválasztását befolyásolni? Az első kísérlet eredménye szerint a szoptatási idő 1 hónapja során a fészek alá helyezett szag önmagában is legendő ahhoz, hogy a kicsik elválasztáskor mért táplálékválasztását befolyásolja, és a teljes táplálékpreferenciát kialakítsa. A második kísérlet eredményei szerint, ha a kisnyulak életük első három szopása során a z anya hasán valamely aromás növény szagát érezhették, akkor a kérdéses szagra nemcsak szopási helyzetben, hanem egy nem táplálkozási kontextusban (helypreferencia teszt) is preferenciálisan reagáltak, sőt, 25 nappal később előnyben részesíteték az ilyen szagú szilárd táplálékot is.

ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék

Ritkán gondolkozunk el azon, hogy a viselkedésünket szabályozó belső állapotok, illetve az arról tudósító belső ingerek motivácós természete, illetve emócionális háttere milyen. Kevesen vannak tudatában például annak, hogy az éhség maga kellemetlen állapot, az éhségérzet negatív jellegű, elkerülni való. Ugyancsak negatív jellegű lehet a telítődés is, azaz a konszummatív aktus kezdetén és végén is negatív állapotok, és averzív karakterű belső jelzések vannak. Ennek fényében újra kell gondolnunk a viselkedés szabályozásának pszichofiziológiai hátterét különös tekintettel a késztetések csökkenésére, illetve növekedésére. Ebben az előadásban az elméleti áttekintésen kívül kísérleti adatokat is bemutatunk, amelyek bizonyítani látszanak azt, hogy a felvételi viselkedés befejezésében lényegi szerep jut a negatív jellegű ingereknek, illetve, hogy a befejezést indukáló ingerek valóban negatív jellegűek. A kellemetlenség bár nem evidens, eléri azt a mértéket, hogy segítségével elkerülő viselkedés is kondícionálható.

ELTE Etológia Tanszék

A fejletlenül világra jövő nyúlkölykök gyors fejlődéséhez a napi egyszeri szopáskor szükségük van a csecsbimbó gyors megtalálására. Ezt leginkább a csecskereső feromon segíti, mely születés után azonnal kiváltja a csecskereső viselkedést. A kisnyulak életük első öt napján képesek megtanulni az anya hasán érzett egyéb szagokat is, melyek később a csecskereső feromonhoz hasonló szerepet töltenek be. Első kísérletünkben a csecskereső reakció, a másodikban a szagtanulási képesség korral való változását vizsgáltuk. Melegített szőrön teszteltük a tejszagra, a szoptatáskor az anya hasán érzett borókaszagra és az ismeretelen kakukkfűszagra adott csecskereső reakciót. A harmadik kísérlet során a kisnyulak szoptatós illetve nem szoptatós anyán találkoztak a borókaszaggal. Így vizsgáltuk a tejfelvétel jelentőségét a szagtanulásban. Negyedik kísérletünkben a tanulás során történő csecsmegragadások számát vetettük össze a tesztelt szagok által kiváltott reakció időtartamával. Eredményeink szerint a nyulak reakciókészsége az első napokon erősebb, diszkrimináló képességük a korral fejlődik. A tanulás feltétele a tejfelvétel, a felvett tej mennyisége illetve a csecsmegragadások száma és a tanulás mértéke között nem volt korreláció.

A TÚZOK VISSZATÉRÉSE (angol nyelvű videofilm, 26’)

Írta, fényképezte ;és rendezte Ján Chobot (Sazp, Szlovákia), Dr. Mödlinger Pál (Szt. István Egy., Gödöllő) közreműködésével.

Filmünk az európai túzokállomány létét veszélyeztető mezőgazdasági-ipari stb. tevékenységről ad rövid áttekintést, elsősorban szlovák példák bemutatásával. Majd az állomány csökkenését fékező egyes megoldások szlovák, német és magyar példákon való szemléltetésével, a fészekmentéstől az Egyetemünk sződi Túzok Kísérleti Telepén folyó szaporítási munkáig, a faj megmentésének egyik Filmünk az európai túzokállomány létét veszélyeztető mezőgazdasági-ipari stb. tevékenységről ad rövid áttekintést, elsősorban szlovák példák bemutatásával. Majd az állomány csökkenését fékező egyes megoldások szlovák, német és magyar példákon való szemléltetésével, a fészekmentéstől az Egyetemünk sződi Túzok Kísérleti Telepén folyó szaporítási munkáig, a faj megmentésének egyik járható útjához szolgáltat adatokat.

ELTE Etológiai Tanszék

A kísérleti állatok viselkedését a tesztelést végző emberek jelenléte jelentősen befolyásolja. Patkányok, csirkék és nyulak egyaránt félelmi reakcióval válaszolnak az emberre. Korai emberi kézbevétellel ez a félelmi reakció eltüntethető. Hipotézisem szerint a kezelés hatására nem az általános neofóbia csökken, hanem a kezelőre nézve specifikus reakció alakul ki az állatokban. Fiatal házinyulakat teszteltem az elválasztásuk napján, amelyeket életük első hetében különbözőképpen kezeltem. Az emberre adott reakciót összehasonlítottam az anyanyúlra, illetve egy macskára adottal. Eredményeim szerint 1. a kezelt kisnyulak emberrel szembeni viselkedése nagyon hasonlít az anyanyúllal szembeni viselkedésre. 2. a nemkezelt nyulakban macskával és emberrel szemben egyaránt meglévő félelmi reakció fajspecifikus kezeléssel külön-külön is megszüntethető. Kísérleteim alapján a korai kezelés fajtája befolyásolja a teszt során jelenlévő ember hatását az állatok viselkedésére.

ELTE Etológia Tanszék 2131 Göd, Jávorka S. u. 14.

Az eredetileg gyerek-szülő kötődési kapcsolat kísérletes vizsgálatára kifejlesztett Idegen Helyzet Teszt (Ainsworth & Wittig, 1969) kis mértékben módosított változatát hatékony módszernek találták a kutyák gazdájukkal szemben mutatott kötődési viselkedésének tanulmányozására (Topál és mts., 1998), mivel a tesztben a kutyák által gazdájuk felé mutatott viselkedésmintázat analóg a gyerek-szülő viszonylatban megfigyelttel.

Ebben a vizsgálatban 60 menhelyen élő kutyát figyeltünk meg az IHT módosított változatában. 40 kutya a teszt előtti három egymást követő napon alkalmanként 10 perc kezelésben részesült. A kezelést végző személy a kutyát pórázon sétáltatta, simogatta, beszélt hozzá, egyszerűbb gyakorlatokat végeztetett vele (pl. leültette) és különböző játékokba próbálta bevonni. A kezelés funkciója az volt, hogy a kezelő személyt a “gazda” szerepébe helyezze. A teszthelyzetben a kezelő vett részt mint “gazda”, és egy a kutya számára ismeretlen személy volt az “idegen”. A 20 kezelést nem kapó kutya tesztelésekor mind a “gazda”, mind az “idegen” a kutya számára ismeretlen volt. A kutyák “gazda” és “idegen” irányába mutatott viselkedésmintázatát kielemeztük és mindkét csoportban összehasonlítottuk.

Az eredmények alapján a kezelt csoportban lévő kutyák kötődési viselkedést mutattak a “gazda” szerepét játszó, kezelő személlyel szemben. A kezelést nem kapó csoportnál ilyen megkülönböztető viselkedés nem volt kimutatható. Megfigyeléseink támogatják azt a hipotézist, hogy a menhelyen élő kutyák megnövekedett igényt mutatnak az emberrel való szociális kapcsolatokra, és ez a genetikailag meghatározott igény a hosszú szeparáció hatására a kötődési viselkedés igen gyors megjelenését eredményezheti

MTA, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Noha a szorongásgátlók rendeltetése egy - általában stresszhez társuló - rendellenesség kezelése, e vegyületek laboratóriumi tesztelését normál állatokon végzik. A stressz hatással van a központi idegrendszer működésére (magatartási hatásai is erre vezethetők vissza), ennélfogva valószínű, hogy stresszelt egyedekben a szorongásgátló vegyületek hatása is módosul. A stressz hatását mind hím, mind nőstény állatokban vizsgáltuk, két, általunk kialakított stresszmodellben. A stressz módosította a szorongási állapotot, mind hímekben, mind nőstényekben. A benzodiazepin jellegű szorongásgátlók hatása csak kis mértékben függött a stressztől és egy körülményt leszámítva (akut újdonság-stressz), megbízhatóan csökkentették a szorongást. A szerotonerg szorongásgátlók hatása ellenben nagymértékben függött a körülményektől. A szociális izoláció növelte e vegyületek hatásosságát, míg a stressz nagymértékben rontotta. Ha gátoltuk a glukokortikoidok (stresszhormonok) termelését, a szerotonerg vegyületek szorongásgátló hatása egyenértékű volt a benzodiazepinekével. Bebizonyosodott, hogy a szorongásgátló vegyületek hatása függ.a szociális háttértől, aminek mind kísérletezési, mind klinikai következményei lehetnek.

MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

A magatartás korrekt vizsgálata megoldhatatlan számítógépes eszközök nélkül, ugyanakkor a kereskedelmi forgalomban levő rendszerek drágák és gyakran nehezen kezelhetők. Bemutatjuk a Windows alapú H77 szoftvert, amely rendelkezik a Windows programok minden előnyével. Megírásának elsődleges szempontjai voltak a könnyű kezelhetőség és a kompatibilitás más szoftverekkel. Egyszerre 26 féle magatartás regisztrálására alkalmas, párhuzamos lehetőségként regisztrálható az a hely is, ahol a magatartás zajlik (11 különböző hely regisztrálható egyszerre). A regisztrálás során automatikusan fájlba mentődik a magatartások látenciája, össz-időtartama és gyakorisága. A regisztrációs fájlok újrafelhasználásával további elemzési lehetőségek adódnak: egyes időszakaszok külön kielemezhetők, új elemzés végezhető a magatartások lezajlási helye alapján, felírható az egyes magatartások időgörbéje, illetve vizsgálni lehet egyes kitüntetett magatartások előtti és utáni magatartásokat. Az elemzések végeredménye egy olyan összesítő fájl, amely behívható a kurrens szövegszerkesztő, adatkezelő és statisztikai szoftverekbe. A szoftver további lehetőségeket is kínál (pl. kiegyensúlyozottan randomizált kísérleti tervek is készíthetők általa). Nyelve magyar; kényelmes és olcsó alternatívája a kereskedelemben kapható hasonló szoftvereknek.

ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Viselkedésökológiai Csoport

Az örvös légykapó hímek fehér homlokfoltjának mérete összefügg párjuk illegitim kopulációs aktivitásával és saját páron kívüli párosodási sikerükkel. Ahhoz, hogy a választás fennmaradjon, a tojóknak előnye kell, hogy származzon belőle. Ez az előny lehet direkt (több megtermékenyülő tojás, kisebb megfertőződési esély) illetve indirekt (a fiókák kevésbé fogékonyak az uralkodó parazitákra, gyorsabban fejlődnek, későbbi saját szaporodási sikerük, esetleg vonzerejük nagyobb).

Az ismertetésre kerülő vizsgálatban egy kilenc éves költési adatbázisra támaszkodva a homlokfolt-méret repetabilitását ill. költésre visszatérő hím fiókák és apjuk foltméreteinek hasonlóságát vizsgáltuk. Azt találtuk, hogy 1) a homlokfolt az egyedi élet során, szezonok közt gyakorlatilag nem változik, valamint 2) az apa-fiú hasonlóság is jelentős. Ez alapján nem vethető el a homokfolt erős genetikai háttere, és további vizsgálatokra van szükség a probléma tisztázására. Ha ugyanis a homlokfolt-méret “öröklődik”, és a populációban a tojók többsége a nagy homlokfoltra szelektál, akkor kérdés, hogy a fellépő erőteljes irányító szelekcióval szemben hogyan maradhat fenn a méret észlelhető változatossága.

ELTE Etológia Tanszék

A korábbi vizsgálatok (Drewett és mtsi, 1981) eredményei alapján a házinyúl napi 3-5 perces szoptatása során a kicsik csecsváltása nagyon gyakori jelenség, bár ez csökkentheti a hatékonyságot. Mivel ezen kísérletek mesterséges körülmények között folytak, felmerült bennünk, hogy a szoptatás megzavarása hogyan befolyásolja a csecsváltást? Második kísérletünkben az alomméret hatását vizsgáltuk; 2, 4 és 8-tagú almokban normál szoptatási helyzetben.

Kísérletünkben a szoptatás körülményeit a normálistól szoptatástól a hátára fektetett, elaltatott anyán egyedül szopó kisnyúlig (Drewett metódusa) lépésenként változtatva azt találtuk, hogy mind az anyanyúl hátára fektetése, mind az altatás, mind az alomméret csökkentése a csecsváltások számának növekedését okozzák. Hasonló hatású a kisnyulak korának növekedése is. A szoptatási körülmények a felvett tej mennyiségét és az egy csecsbimbón töltött időt döntően befolyásolják, a szopással, ill. csecskereséssel összesen töltött időt azonban nem.

Mindez arra utal, hogy a csecsváltások száma a felvehető tej mennyiségével függ össze, amelyet a természetellenes körülmények illetve a vetélytársak csökkentenek.

Egyazon élőhelyen együttesen megtalálható állatállományok között kialakuló populációs interakciók kölcsönösen szerepet játszanak az állományok egyedsűrűségének tér-időbeli változásában. Több korábbi vizsgálat utalt arra, hogy az üregi és mezeinyúl között kompetíció lehet, és ahol az üreginyúl állomány lecsökken, a mezei megerősödik. Saját vizsgálati helyszínünkön, a Bugaci Ősborókás területén, korábban mindkét faj előfordult. A hullatékok mikroszövettani analízise a két nyúl táplálékösszetételének nagy hasonlóságát mutatta, mely valószínűsíti a kompetíció meglétét. A leggyakoribb növényevőnek számító üreginyúl 1995-re kipusztult a területről. Korábbi kísérletek igazolták, hogy a növényzet erőteljes lerágásáért elsősorban az üreginyulak felelősek. Adataink szerint az üreginyulak kipusztulása (és az utóbbi évek csapadékos időjárása) a növényzeti borítás növekedésével járt együtt az erdőn belül és kívül, de a nagyobb mennyiségű táplálékforrás csak az erdőben vezetett a mezeinyúl állományának megerősödéséhez, a pusztán éppenhogy enyhe csökkenés mutatkozott. Ez azt támasztja alá, hogy az erdőbeli korábbi kompetíció okozhatta az ottani alacsony mezeinyúl sűrűséget 1995 előtt.

1. MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Állattani Oszt.
2. University of Aarhus, Dept. of Zoology

Korábbi kísérleteinkben a vizsgált fajra jellemző többórás párzási idő jelentős mértékű mesterséges lerövidítése nem befolyásolta a nőstények szaporodási sikerét (utódszám, utódméret). Jelen munkánkban azt vizsgáltuk, hogy két hímel párosodó nőstények esetében a párzás időtartama (15. percben megszakított vagy megszakítás nélküli) miként befolyásolja a hímek megtermékenyítési sikerét. Az apaság nyomon követése érdekében a hímek egy része sugárkezelésben részesült. Az ilyen hímek által megtermékenyített petékből utódok nem fejlődtek. A kezeletlen (fertilis) hímmel történő egyszeres megszakított párzás a megszakítás nélküli egyszeres és kétszeres párzással gyakorlatilag azonos, közel teljes megtermékenyítéshez vezetett. A párzási idők manipulálása nélkül a nőstények második párzása az elsőnél szignifikánsan rövidebb ideig tartott. Ebben az esetben az elsőként párzó hímeknek szignifikáns, de nem kizárólagos termékenyítési fölénye (70%) volt. Mind az első, mind a második párzás megszakítása szignifikánsan növelte a másik, teljes ideig párzó hím termékenyítési sikerét. Az eredmény arra utal, hogy e farkaspók fajnál a hosszú párosodásnak jelentős szerepe van a spermakompetícióban. Az egyes nőstények petéi között aránytalanul nagy volt az azonos hím által megtermékenyített peték aránya, ami arra enged következtetni, hogy a hímek spermája a párzást követően csak korlátozott mértékben keveredik.

ELTE Etológia Tanszék, Göd

A megfigyeléses tanulás során az az állat, amely látta egy tapasztalt “demonstrátor” viselkedését, gyorsabban megtanulja az adott szituációban megfelelő választ, mint az az egyed, amelynek nem volt lehetősége tapasztalt állat megfigyelésére.

Annak ellenére, hogy a megfigyeléses tanulás előfordulását számos állatfajnál igazolták már, a házikutyán folytatott hasonló vizsgálat ritka. Feltételezésünk szerint az emberi családban felnövekedett kutyák nem csak egy fajtárs, hanem a gazda bizonyos viselkedési elemeinek átvételére is képesek.

Felnőtt családi kutyákat labdaszerzési feladat elé állítottunk. A kutyák gazdája csoportonként eltérő számban és eltérő eredményességgel mutatta meg számukra, hogyan kell egy dobozból labdát szerezni. Eredményeink szerint a labdaszerzés és a doboz manipulálási módjában csoportjaink eltérnek egymástól, vagyis a kutyák képesek a gazda bizonyos viselkedési elemeinek másolására, sőt ezt akkor is megteszik, ha az akció “értelmét” nem ismerik. Vizsgálatunk azt sugallja, hogy a kutyák ilyen irányú kognitív képességei összemérhetők az emberszabású majmokéval.

1 MTA Pszichológiai Kutatóintézete, ² Semmelweiss Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Az utóbbbi években többek között a temperamentum biológiai hátterének felderítésében is egyre nagyobb szerepet játszik a klasszikus viselkedésgenetika mellett a molekuláris genetika. Iker- és örökbefogadásos vizsgálatok eredménye szerint a személyiségjegyek variabilitása 30-60 százalékban magyarázható genetikai változatossággal. Bizonyos felnőttkori személyiségjegyek előfutárának tekinthető csecsemőkori temperamentum jellemzők szintén mutatnak örökletességet. A személyiségvonások és a kialakításukban feltehetően szerepet játszó gének közötti kapcsolat felderítésére néhány évvel ezelőtt tettek először kísérletet, amikor is összefüggést találtak az újdonságkeresés felnőttkori személyiség dimenzió és a dopamin D4 receptorának allélvariánsai között (Ebstein és mtsai., 1996.). A jelen kutatásban a D4 dopamin receptornak a csecsemőkori temperamentumra gyakorolt esetleges hatását vizsgáltuk 90 egészséges csecsemőből álló mintán a Budapesti Családvizsgálat keretében.

*ELTE Etológia Tanszék H-2131 Göd, Jávorka u. 14.

SZIE ÁOK Zoológiai Intézet Pf. 2. 1400 Budapest

A széki lilék földönfészkelő partimadarak. Utódgondozásuk változatos, mind a kétszülős, mind az egyszülős hím illetve tojó gondozás előfordul egyetlen populációban. Leggyakoribb az egyszülős hím gondozás. Ez a hímek a tojóknál kisebb újrapárosodási esélyével magyarázható. A hímek begycsíkja fekete, a tojóké barna. A hímek begytollai hosszabbak a tojókénál. Megvizsgáltuk a hímek begycsíkjának és begytollaik hosszának szerepét a tojók választásában és a hímek közötti verekedésekben. Fészkelő párok tojóit és a fészekaljat eltávolítottuk, az egyedül maradt hímek begycsíkját megnagyobbítottuk és/vagy begytollait rövidítettük. Az újrapárosodási időkre nem volt hatása egyik kezelésnek sem. A begycsík-növelt hímek kevesebb időt töltöttek verekedéssel, a többieknél. Nem volt hatása a kezeléseknek a szomszédoktól kapott támadások és a megnyert verekedések számára. Eredményeink szerint a begycsík szerepe inkább a hímek közötti versengésben és nem a tojók választásában fontos. A begytollak hosszának szerepe továbbra is tisztázatlan

Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék,

Viselkedésökológiai Kutatócsoport

A fióka-örökbefogadást hagyományosan a szülők szempontjából vizsgálták. Kutatásunkban ezért megfigyeléses és kísérletes módszerekkel az örökbefogadott gulipánfiókák hasznát vagy költségét vizsgáljuk. 1998 óta végzett terepkutatásunk során a fiókák viselkedését, a figyelő szülőtől mért távolságát és kirepülési sikerét mérjük. A természetesen adoptált fiókák gyakrabban viselkedtek másként a befogadó szülő saját fiókáihoz képest, mint a mesterségesen adoptált fiókák, ám az egyes viselkedési elemek gyakorisága nem különbözött egyik összehasonlításban sem. Nem volt különbség a figyelő szülőtől való távolságban sem. A természetesen adoptált fiókák keléskor mért testtömege magasabb volt testvéreik tömegénél. A természetesen és kísérletesen adoptált fiókák kirepülési sikere nem különbözött testvéreik, illetve a saját fiókák sikerességétől, míg a kísérletesen befogadó szülők saját fiókái kisebb arányban repültek ki, mint a kontroll családok fiókái. Eredményeink szerint a jobb minőségű fiókák kezdeményezhetik az örökbefogadást, ami a szülők saját fiókáinak viszont hátrányos lehet.

1Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Ökológia Tanszék

A szabadon élő állatok környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásának egyik hatékony eszköze az aktivitás időbeli lefutásának pontos beszabályozása. Terepi viszonyok közt végzett vizsgálataink szerint az ürgék mind térben mind időben, jellemző napi aktivitásmintázatot mutatnak. Egy délelőtti igen aktív és egy délutáni mérsékelten aktív időszakot egy dél körüli csökkent aktivitású periódus választ el. Felmerül a kérdés, hogy mi okozhatja a déli aktivitáscsökkenést. Két kézenfekvő hipotézis tesztelésére vállalkoztunk: 1. a magas déli hőmérséklet miatt kialakuló kedvezőtlen klimatikus viszonyok alakítják ki a csökkent aktvitású periódust, illetve 2. a táplálék megemésztéséhez szükséges idő miatt jön létre a nap közepén a kényszerpihenő. Vizsgálatainkat laboratóriumban, open field szituációban, a helyiség hőmérsékletének időbeli lefutásának valamint a táplálék térbeli eloszlásának manipulációjával végeztük. Eredményeink szerint a hőmérséklet lefutásának déli maximuma kialakíthatja a csökkent aktivitású periódust, míg a táplálék eloszlás megváltoztatása csak az aktivitás intenzitását befolyásolja. Ezek szerint a terepi aktivitás mintázat szoros összefüggésben van a hőmérséklet járással.

ELTE Genetikai Tanszék Populációbiológiai Csoport

Az egyedi optimalizációra vonatkozó hipotézisek alapfeltevése, hogy az egyedek öröklött tulajdonságaik, fiziológiai állapotuk, ill. egyedi körülményeik függvényében annyi tojást raknak, amennyi hosszú idő távlatában a legtöbb utódot eredményezi. Habár a feltevés plauzibilis, keveset tudunk azokról az egyedileg variáló potenciális szignálokrül, amelyek nélkül nem lehetséges egyedi optimalizáció, adaptív fenotípusos plaszticitás. A rendkívül intenzíven vizsgált széncinegéknél ellentmondóak az eredmények: van-e egyáltalán egyedi optimalizáció a tojásszámra. A fiókák etetése kapcsán felvetődő optimalizációs probléma, hogy optimalizálják-e a madarak fiókaszámukat a potenciális táplálékellátottság függvényében, van-e egyáltalán különbség a fészkek táplálékellátottságában. Egy nagyon mozaikos vegetációval borított gödi parkban folytatott vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a fészkek táplálékellátottsága között nagy különbség lehet, ez a különbség azonban nem feltétlenül változatlan mértékű a fészkelés során. A tojók és hímek táplálékválasztása nem egyformán függ a fiókanevelés stádiumától.

ELTE, Etológia Tanszék

A kutya számára a természetes környezetet az emberi csoport, leggyakrabban a család jelenti. A kutya nagymértékben szocializálódott az emberhez, így a két faj között egyfajta kommunikációs kényszert feltételezhetünk. Kérdőíves módszerrel vizsgáltuk családi kutyák esetében azt, hogy a gazdák szerint mennyi és mely kifejezésekre reagál kutyájuk. Eredményeink szerint átlagosan 40 kifejezést “értenek meg” a kutyák, ám ez a szám az egyes kutyatartó-kutya párok között nagy változatosságot mutat. A felsorolásban szereplő kifejezések jól besorolhatóak azokba a kategóriákba, amelyek az átlagos családi kutya emberrel való együttélése során a kooperációt megkönnyítik. Felmérésünk kiindulási alapot képezhet a kutya felé történő verbális emberi kommunikációban szerepet játszó egyéb tényezők, így a kontextus, valamint a rítusok, sőt talán a jeleken túlmutató szimbólumképzés vizsgálatához is.

ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Viselkedésökológiai Csoport

Az örvös légykapó etetési aktivitását a fiókák 1, 3, 6 és 10 napos korában, a reggel 6-9 óra közötti időintervallumban vizsgáltuk. A vizsgált időszakban rögzítettük az etetések (fészeklátogatások) számát és a fészekodúban töltött idő hosszát.

Az egy órára vetített etetések száma az etetési periódus első felében nem változik, az időszak második felében viszont jelentős emelkedést mutat. Az etetésszám nemek szerinti megoszlására jellemző, hogy a periódus első napjaiban a hím 4-szer többet etet, mint a tojó, az időszak közepén kiegyenlítődik az arányuk, az etetés vége felé azonban a hím megint 1,5-szer többet etet.

Az egy etetésre jutó átlagos időtartam az etetés periódus alatt folyamatosan csökken. Az etetés kezdetén ( 1. - 6. nap ) a tojó még több időt tölt a fészekodúban, mint a hím, ami elsősorban a fiókák melengetésével magyarázható. Az etetési időszak második felében, a 10 napos fiókakorra, a két szülő odúban töltött ideje kiegyenlítődik

ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Viselkedésökológiai Csoport

A szülői utódgondozás fiókák közti elosztása jelentősen befolyásolhatja a szülők szaporodási sikerét. Az utódok közötti különbségekből adódóan eltérő lehet azok energia szükséglete, illetve későbbi reprodukciós sikere, és ezáltal eltérő költséget, illetve nyereséget jelenthetnek a szülők számára. Ennek következtében gyakran nem az egyenletes táplálékelosztás jelenti a szülők számára a legnagyobb szaporodási sikert.

Egy odúlakó énekesmadár fajnál, az örvös légykapónál vizsgáltuk a fiókák közti táplálék elosztásban szerepet játszó tényezőket és az etetési mintázatot. Megfigyeléseinket speciális odúkba szerelt videókamerákkal végeztük. Minden fészeknél természetes és manipulált felvételt készítettünk 4-5, illetve 10-11 napos korban. A manipuláció során a fiókák pozícióját és méretét kontrolláltuk, így azok egymást elfedő hatása kizárható

Ektoherm fiókáknál a pozíció szerinti etetési mintázat inhomogén és a két szülőnél eltérő. A táplálék elosztásban egyik szülőnél sem játszik szerepet a fiókák kondíciója, mérete, neme.

Veszprémi Egyetem, Zoológia Tanszék

Gazda-parazita rendszerekben a szelekciós nyomás irányát a fertőzési útvonalak iránya határozza meg.

A vertikális fertőzés, mely a véletlennél gyakrabban irányul genetikai rokonok felé, a gazdákat a fertőzés továbbításának szabotálására, a parazitákat a virulencia csökkentésére szelektálja.

A horizontális fertőzés, mely a véletlennél ritkábban irányul a rokonok felé, a gazda-állatokat a fertőzés továbbításának elősegítésére, a parazitákat a virulencia növelésére szelektálja. Ekkor egyfajta érdekközösség alakul ki a gazda és a parazita között: a továbbfertőzés mindkét fél számára adaptív.

A véletlenszerű fertőzési útvonal a parazitákat a virulencia növelésére szelektálja, miközben a fertőzés továbbadásának elősegítése vagy szabotálása a gazdák számára neutrális tulajdonság: nem folyik rá szelekció. Ebben a helyzetben a paraziták ellenadaptáció nélkül manipulálhatják gazdáikat, hogy azok terjedésüket segítsék. Előadásom e hipotézis fajok közti és fajon belüli predikcióit ismerteti.

MTA Növényvédelmi Kutatóintézet

A farkaspókok számos élőhely domináns ragadozó ízeltlábúi. Az irodalomból ismert ragadozó kizárásos kísérletek arra engednek következtetni, hogy a farkaspók-populációk egyik legfontosabb ökológiai kontrolláló mechanizmusa a kannibalizmus és az intraguild ragadozás. Egy hazai farkaspók fajon (Pardosa agrestis) laboratóriumi arénás kísérletekben azt vizsgáltuk, hogy az egyedek közti méretkülönbség és az állatok éhségszintje miként hat a kannibalizmus gyakoriságára. Azt találtuk, hogy kísérleteinkben a kannibalizmus gyakori volt, de csak akkor, ha az állatok között 2x-es vagy nagyobb súlykülönbség volt. Az éhség szintjével szintén nőtt a kannibalizmus gyakorisága. A következőkben egy-egy észak amerikai és magyar együtt előforduló farkaspók fajpáron (Hogna helluo +Pardosa milvina, Pardosa agrestis+P. hortensis) és közönséges prédaállaton (Achaeta domestica) azt vizsgáltuk, hogy milyen méretkülönbség mellett következik be kannibalizmus, intraguild ragadozás és közönséges ragadozás. Előzetes eredményeink alapján legnagyobb méretkülönbség a kannibalizmus bekövetkeztéhez kellett. Intraguild ragadozást szintén csak számottevő méretkülönbség fentálltakor tapasztaltunk, míg egy közönséges préda akár a ragadozónál nagyobb méretű is lehetett, a támadás és elejtés mégis jó eséllyel bekövetkezett. Az adatokból arra következtetünk, hogy a farkaspókok veszélyességük szerint el képesek különíteni bizonyos zsákmánytípusokat. A populációk széles mérettartománya miatt azonban a kannibalizmus és az intraguild ragadozás is jelentős tényező lehet szabadföldi körülmények között is.

ELTE Etológia Tanszék, Göd

Kísérleteinkben azt vizsgáljuk, hogy két, egymástól törzsfejlődésileg igen távol álló faj (ember és kutya) egyedei képesek-e különféle kommunikatív szituációkban értelmezni a másik által adott jeleket. Povinelli és munkatársai (1999) által csimpánzokkal és gyerekekkel végzett kísérletet ismételtük meg családi kutyákkal. Az eredeti kísérletben azt vizsgálták, hogy az alanyok képesek-e az ember által adott jelek kommunikatív funkciójának megértésére. Négyféle jelet alkalmaztak: a kísérletvezető a jutalom helyére rámutat (ismert jel); fejével odabólint; fejével a jutalom irányába, de felfelé fordul; csak a tekintetével jelzi az irányt (új jelek). A bólintást, ugyanúgy, mint a csimpánzok és a gyerekek, a kutyák is azonnal helyesen értelmezték. A fejfordítást a kutyák a gyerekekhez hasonlóan nem iránymutató jelnek, hanem "érdektelenséget" kifejező mozdulatnak tekintették és véletlenszerűen választottak. A tekintet irányát azonnal egyik faj egyede sem tudta helyesen értelmezni. Eredményeink szerint a kutyáknak a kísérletben mutatott teljesítménye jobban hasonlít a gyerekekéhez, mint a csimpánzokéhoz. Úgy tűnik a kutyák, a gyerekekhez hasonlóan, kommunikációs helyzetként értelmezték a szituációt.

1 SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, ² SZIE Takarmányozástani Tanszék, ³ Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága

Az 1993 óta folyó, rádiótelemetrián alapuló kutatási programunkban a gímszarvas (Cervus elaphus) területhasználatát és az ezt befolyásoló élőhelyi tényezőket vizsgáljuk egy alföldi erdő-mezőgazdaság komplexben. A kiindulási feltételezésekkel ellentétben nagytávolságú, populációs szintű vándorlást nem észleltünk. A jelölt egyedek egyharmada szezonális mozgáskörzet váltást mutatott az erdő és a mezőgazdasági terület között. Feltételeztük, hogy a habitatváltást tavasszal a mezőgazdasági területen elérhető nagyobb nettó nyereség okozza. A mezőgazdasági területen a szarvasok táplálék-összetételében azonban nem domináltak a kultúrnövények, és a táplálóanyag tartalom vizsgálatok sem mutattak ki különbséget az erdei és mezőgazdasági táplálékkeverékek között. A szezonális mozgáskörzetek nagysága sem különbözött a két terület között, a mozgáskörzetek mérete megfelelt az gímszarvas energiaigényéből számolt értéknek.Az erdőben maradó tehenek és bikák kismértékben eltérő habitatpreferenciát mutattak. A szakaszos erdőtelepítések miatt a hasonló erdők nagy, elkülönült tömbökben talalhatók. E két tényező együttes hatására a nemek az év nagy részében térbelileg elkülönülve élnek.A szezonális mozgáskörzetváltás és a nemek térbeli elkülönülése nagytávolságú elmozdulásokat okoz, amely nem megfelelő léptékben és eszközökkel végzett megfigyelések esetén téves következtetésre vezethet.

1MTA, Növényvédelmi Kutatóintézet, Budapest;