Kabai Péter: Darwintól az evoluciós pszichológiáig
Előadásvázlat, pszichológus továbbképzés, hol tart ma az emberi viselkedés biológiai alapjának kutatása

A bevezető jellegű előadás célja az, hogy rövid áttekintést adjon a viselkedés szabályozás biológiai alapjának új kutatási módszereiről, megismertessen néhány érdekes gondolkodási módot, és ismertesse az információk fellelhetőségét.

 

Darwintól az evoluciós pszichológiáig

Koncepcióváltások a viselkedés kutatásában

 

1. A lélek molekulái?



Genetika és Neurobiológia

Genetika

  1. örökölhetőség (kvantitatív genetika, pl. ikervizsgálat, szülő-gyerek hasonlóság)
  2. gének keresése (térképezés genetikai markerekkel, pl. családfavizsgálat)
  3. gén szekvencia (DNS bázissorend)
  4. gén működés (gén -> termék -> szabályozás)
Neurobiológia
  1. neuroanatómiai módszerek (pl. molekulák kimutatása)
  2. sokegységes elvezetés (elektrofiziológia)
  3. képalkotási eljárások (a működő emberi agyról)
  4. molekuláris mechanizmusok (pl. receptor -> másodlagos jelzőrendszer -> szinapszis vastagodás)

 

Molekuláris pszichiátria: genetika + neurobiológia

Hagyományos eljárások:

Összefoglalva: fenotípus különbségek -> marker különbségek -> kromoszóma azonosítása -> gén azonosítása -> génműködés azonosítása -> génhatás azonosítása

A fenotípus -> gén -> mechanizmus megközelítés nagyhatású gének keresésére alkalmas, lassú eljárás.

Újabb eljárások

Öszefoglalva: feltételezett mechanizmus -> feltételezett mutáció -> mutánsok célzott keresése -> összefüggés vizsgálat (génváltozat és fenotípus között) -> bizonyítás

A mechanizmus -> gén -> fenotípus megközelítés kisebb hatású gének gyors keresésére alkalmas.

 

Molekuláris pszichológia?

A hagyományos eljárással csak az egészen durva hatású gének azonosítására volt esély. Magyarán az "egészséges" és "nagyon beteg" fenotípus kategóriák közötti egyetlen gént. A finomabb különbségek, illetve sokgénes rendszerek azonosítása szinte reménytelen volt. Ezért 20 évvel ezelőtt neurológiai, esetleg pszichiátriai jelenségek mögötti géneket kerestek.

Fenotípus -> gén -> mechanizmus

Példa: Huntington chorea

 

Fenotípus:

Örökölhetőség:

Alkalmas vizsgálati populáció megválasztása:

Géntérképezés:

 


  Ábra: A HUntingtin gén helye a 4. kromoszómána (GenBank adatbázis)

 

A szekvencia alapján pontos becslés tehető a betegség megjelenésének idejére és a tünetek súlyosságára

A betegségért egy 3 bázisból álló szakasz sokszoros ismétlődése a felelős:

CAG ismétlődés száma
kimenet
>28
normál
29-34
normál, de utódokban megjelenhet
35-39
néhány személynél HD
>40
biztos HD

 

A génszekvencia ismeretében a génhatás mechanizmusa jól vizsgálható: neuron degeneráció a bazális ganglionokban (GABA)

 

Mechanizmus -> gén -> fenotípus

Példa: kísérlet az ADHD megfejtésére

 

Mechanizmus vizsgálata

Tünet: perzisztens figyelemzavar és/vagy hiperaktív-impulzív viselkedés, gyakoriság: 5-10 %

Neurobiológiai vizsgálatok
pl. képalkotási módszerrel (PET - dezoxiglukoz) csökkent aktivitást mértek a premotor és prefrontális cortexben
a tüneteket csökkeneti egy dopaminerg szer

Mit tudunk a prefrontális kéreg szerepéről (állatkísérletek)?

Hipotézis:

Vizsgálati kérdés: van-e különbség az ADHD és nem ADHD fenotzpus között valamelyik dopamin receptor génben?
 

Módszer:

Eredmény - sajnos egyelőre csak sejtés

Gyanús gén:

Gyanus allélváltozatok:

Eredmények: nem egyértelmű, vizsgálatonként eltérés

Új eredmény: a két mutációnak együtt szignifikáns a hatása (a korai kötődési típusra)

Lakatos és mtsai
Further evidence for the role of the dopamine D4 receptor (DRD4) gene in attachment disorganization: interaction of the exon III 48-bp repeat and the -521 C/T promoter polymorphisms.
Mol Psychiatry. 2002;7(1):27-31. (Abstract)

Természetesen a tényleges kutatás egyszerre több megközelítéssel folyik. A hagyományos marker - fenotípus öszefüggés keresés nem állt le, mert a Humán Genom Projekt-nek köszönhetően, rengeteg markert ismerünk, és ezek vizsgálatára egyre htékonyabb módszerek állnak rendelkezésre.

Mindez lehetővé teszi

Példa: számos gént sikerült azonosítani, amelynek nagy hatása van az emberi intelligenciára. Most kezdődhetett azonban csak meg olyan kutatás, amely a normális IQ eloszláson belüli különbségek mögött álló géneket keresi.

 

Bioinformatika

 

A működés - gén - fenotípus öszekapcsoláshoz sok információt kell összeilleszteni. Ebben nyújtanak segitséget a biológiai adatbázisok. A részletek ismertetése nélkül bemutatok pár lehetőséget, ami a gyakorló pszichológus tájékozódásában segítséget nyújthat.

PubMed: Ingyenes publikációs adatbázis. Tudományos publikációk kivonataira kereshetünk, legegyszerűbben a cikk szerzői, vagy kulcsszavak beírásával.

 

Példa:

Keresés

Továbblépés

OMIM: humán gének tárháza. Ingyenes keresés pl. a viselkedésre ható génekre. Részletes leírás a jelenségről, a mechanizmusról és a fellelt vagy gyanús génekről.

Példa:

Keresés

Továbblépés

 

Esszé téma

Egy pszichológiai vagy pszichiátriai szempontból fontos jelenség biológiai hátterének ismertetése. Mit sugallnka a kutatások, mit jelent ez a gyakorlat számára?

 

 

2. A lélek vándorlása

A humánetológiától az evolúciós pszichológiáig

 

Kérdés: ha valóban ismerjük az ADHD kialakulásában ható géneket, meg tudjuk-e magyarázni, hogy miért jelent meg, és maradt máig fent ez a tünetcsoport a populáció jelentős (5-10) százalékában?

A kérdés több oldalról megközelíthető.

Vizsgálható például a feltételezett génváltozat evolúciós múltja. Egy publikáció szerint, a DRD4 mutáns változat viszonylag fiatal, és elterjedése pozitív szelekcióval magyarázható! (A kivonat a PubMed-ben olvasható, és onnan léphetünk tovább a folyóirathoz. A cikk ingyenes, innen)

Vizsgálható az ADHD-és felnőttek átlagos utódszáma a populáció többi egyedéhez képest. Egy ilyen vizsgálat azonban nem kecsegtet sok sikerrel, mert a mai társadalmakban az utódok száma erősen manipulált.

Vizsgálható, hogy jelent-e valamilyen előnyt az ADHD? Kimutatható-e pl. nagyobb teljesítmény valamilyen tesztben? Érdekes módon ilyen vizsgálat nem sok történt, az eredmények ellentmondásosak.

Vizsgálható az ADHD tünetcsoport megnyilvánulása természeti népeknél. Feltehetjük pl. hogy az iskolában súlyos gond az ADHD, azonban vadászat vagy gyűjtögetés közben jelenthet előnyt is.

A lehetéséges utak egy része jól járható, a kérdés élettani, genetikai vetületéről lehet jó adatokat gyűjteni. Az életmódra vonatkozó kérdések azonban nehezen vizsgálhatók, mert mi emberek nem abban a közegben élünk, amire evolúciós léptékben szelektálódtunk. Az emberi viselkedés, mint evolúciós termék megértése az evolúciós pszichológia tárgya. (Többen leszúkítik a kérdést a kognició evolúciós magyarázatára)

Megjegyzés: Időközben megjelent a Magyar Tudomány evolúciós pszichológiával foglalkozó száma, aminek közleményei ingyenesen olvashatók innen. Mivel van megfelelő háttéranyag, az eredeti előadásvázlatot nem bővítem.

 

Darwin

Az evolúció elmélet alkalmazása a viselkedés értelmezésére

Charles Darwin: Az érzelmek kifejezése emberben és állatban (angolul olvasható a könyvtáramban innen)

állat és ember viselkedése: közös gyökér

J antitézis elve L

 

Klasszikus etológia

Tinbergen, Lorenz, von Frisch.

Lorenz:

Példa az evolúciós rekonstrukcióra:

A nevetés lehetséges útja

evolúciós rekonstrukció

 

Humán példák a kulcsingerre:

 
   
csecsemő arc -> felnőtt

csecsemő sírás -> felnőtt

emberi arc -> csecsemő

csecsemő arc - női szépség

Bővebben itt:

szemöldökrántás: kultúrközi vizsgálatok

Nézze meg a filmet itt

 

feromonok

Bővebben: Inst. for Urban ethology

 
tág pupilla: preferencia (figyelem?)

Szépség (partner preferencia):

  • reproduktív érték 

    • kor, kondició, parazitamentesség
  • genetikai érték

    • szimmetria, átlagolás
Táplálék (édes, zsír, aminosav) 

 

Az etológiai vizsgálat szintjei, Tinbergen 4 kérdése:

  1. mechanizmus
  2. ontogenezis
  3. funkció
  4. evolúció

Kicsit bővebben erről:

Sokkal bővebben: "Viselkedésbiológia, egy evolúciós megközelítés". Ugorjon a tartalomjegyzékre innen

 

A klasszikus etológia megoldatlan kérdései:

Hogyan terjedhettek el olyan viselkedések, amelyek az egyed szaporodási sikerességét csökkentik? (Pl. altruizmus, homoszexualitás stb. )

altruista viselkedés - rokonszelekció

Szociobiológia

(szerintem) etológia + rokonszelekció

Hamilton, Wilson, Trivers

Kísérlet a szociális viselkedés biológiai hátterének tisztázására.


 
 

A matematikai model: egyszerű

Viselkedés teszt állatokon: altruizmus a rokonok irányában (helpers), kooperáció csapaton belül (vészjelzés)

Kritika: túl egyszerű modellek, rasszizmus, szexizmus

A vitáról bővebbet itt (az egyes kérdések a baloldai keretből érhetőek el)

 

Viselkedés ökológia

(szerintem) szociobiológia + optimális viselkedés

Kísérlet a viselkedés komplex ultimális okainak megértésére.

Néhány koncepció:

 

Evolúciós pszichológia

(szerintem) viselkedés ökológia + humán etológia 

Alaptétel:

Következmény:

Villámpélda: miért szeretjük az édes ízt?

 

Evolúciós pszichológia gén

idegrendszer

kognició

viselkedés
 
 

Evolúciós termék szelekció

adaptív stratégiák

Koponyánkban ősember agy fészkel

A viselkedés értelmezése: adaptáció egy letűnt világhoz


Érdekes viselkedés biológiai kérdések:

Szaporodási rendszer

Munkamegosztás, vadászat:

Háború (Yamamoto):

Menopauza

Kötődés az anyához

Szülő - gyerek konfliktus

 

Érdekes pszichológiai, pszichiátriai kérdések:

Olvasnivaló magyar nyelven:

Ide teszek egy cikkismertetőt, amit a témában írtam:

A tankönyvek szerint a vadászó-gyűjtögető természeti népek a munkát ésszerűen, a nagyobb hatékonyság érdekében osztják meg a nemek között. A nők feladata a biztos hozamú aprómunka, a gyűjtögetés, a férfiaké a bizonytalan kimenetelű és veszélyesebb vadászat. A család végül is jól jár: a mindennapi betevőt biztosítja az anya munkája, az időnkénti luxusétkezés pedig az apának köszönhető. Ez a magyarázat az utóbbi időben összeomlani látszik. A terepi megfigyelések szerint az eljetett zsákmány gyakran nagyobb annál, hogy a család egy ültő helyében elfogyassza, és mert nem tárolható, a közösség többi tagja is részesedik belőle. Az evolúcióbiológusok ezért feltették a kérdést, miért "érdemes" a férfiaknak vállalni a vadászatot, ha nem csak közvetlen utódaik, hanem a szomszéd és a szomszéd gyerekei is részesülnek a lakomából. A gondos vizsgálatok szerint a zsákmány az elejtőnek szociális figyelmet biztosít, ami a férfitársaktól elnyert támogatásban és a nők meghódításában kamatozik. A sikeres vadász a vizsgálatok szerint a szerelemben is sikeresebb, a zsákmányból részt kapó szomszéd asszony gyerekei közül nem egynek éppen a vadász az apja. Ezt a feltételezést támasztja alá az a megfigyelés is, amely szerint a kevesebb meghódítható nőt tartalmazó csoportokban a férfiak kevesebb időt töltenek vadászattal, viszont szorosabban kísérik, mintegy vigyáznak asszonyaikra.

Az apa tehát úgy tűnik nem igazi támasz a gyerekekek számára a legtöbb vadászó-gyűjtögető csoportban. Kire számíthat akkor az anya? Természesen a nagymamára. Az idősebb nők bekapcsolódása a család élelmezésébe jelentősen megnöveli a gyerekek életbenmaradási esélyeit. Ezzel a nagymama a saját unokáinak sikerével saját génjeinek továbbadásáról gondoskodik, mégpedig hatékonyabban, mintha újabb gyerekeket szűlne idős korban. Így próbálják a kutatók az emberi fajra jellemző, de a főemlősök között példátlanul hosszú nem-reproduktív életszakasz biológiai értelmét megfejteni.

A természeti népek férfiai azonban nem csak vadásznak, de néha háborúba is indulnak. Vajon mi a háború célja: területszerzés vagy élelemzsákmányolás a család érdekében? Ha ez így lenne, akkor a villongások zöme az éhínségek idején törne ki. Azonban az amazóniai Yanomamo indiánok körében végzett alapos vizsgálat szerint élelemhiány idején ritkán törnek ki konfliktusok. Ez érthető, mert amikor a csoport létét éhinség fenyegeti, a magukra hagyott családok esélyei tovább csökkennének. A szervezett agresszió a nyugodt bőség idején tör ki, és a zsákmány, amivel a férfiak hazatérnek nem más, mint a szomszédos csoport elrabolt asszonyai.

Az egyes személyek tevékenysége és a tevékenység hozama táplálékban, szaporodási sikerességben összekapcsolható a csoport ökológiai körneyzetéről gyűjtött információkkal. A sokirányú és elmélyült kutatások alapján egyre nagyobb esély van arra, hogy az emberi evolúció folyamatát tisztábban lássuk. Persze nincs új a Nap alatt: végül is tanultuk az iskolában, hogy a trójai háború sem az alma, hanem Heléna megszerzéséért folyt.

 

 

 

Az emberi viselkedés evolúciós értelmezése

A Magyar Tudomány idevonatkozó cikkei

Esszé: egy pszichológiai szempontból érdekes jelenség evolúciós pszichológiai értelmezése. Ehhez meg kell határozni a jelenséget, (fontos pl. a gyakoriság), ismertetni létező hhipotéziseket, és kreálni újakat. A saját hipotézis lehet egészen vad, de fontos a logikai levezetés.