heroikus műhelyek
freedom for universities
Vitafórum az ELTE-n
Bizottsági tagok
Reform rendelet tervezet
Hallgatói munka

Miért e nagy tiltakozás az angolszász oktatási rendszerrel szemben?

Kabai Péter (be)képzelt beszélgetése a Felsőoktatási Szakemberrel

Kérdező Oktató (KO): Az Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért (EFOK) aláírásgyűjtést kezdeményezett az új Felsőoktatási Törvény tervezete ellen. Ön szerint mi a tiltakozás oka?

KO: Nem értik a szöveget? Nem magyar a törvény szövege?

FOSz: A törvény szövege éppúgy, mint az oktatás nyelve, magyar. Az oktatás nyelvét például a törvény a következőképpen szabályozza:
"A felsőoktatásban folyó képzés nyelve a magyar. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó hallgató - az e törvényben meghatározottak szerint - anyanyelvén, illetőleg anyanyelvén és magyarul vagy magyar nyelven folytathatja tanulmányait. A felsőoktatásban a képzés - részben vagy egészben - nem magyar nyelven is folyhat."

FOSz: Számos nyelvre átültettük a törvény szövegét. Ez azért fontos, mert számítunk a külföldi szakemberek véleményére. Elvégre a törvényt nem a magunk, hanem egész Európa örömére hozzuk. A törvény brit valamint észak-koreai értelmezése már olvasható.

KO: Ez valóban nagy segítség. Hogyan szól ugyanez a passzus brit nyelven?

FOSz: "Az egyetem szabad. Az oktatás nyelve az, amin az egyetem oktatni méltóztatik. Őfelsége Kormánya elnézést kér, amennyiben olyan látszatot keltett, hogy bele kívánta volna ütni az orrát olyasmibe, ami nem az ő felelőssége, és amihez nem ért. Ez nyilvánvalóan igen távol áll a Kormány szándékától."

FOSz: Ez szakmai kérdés. Fordítóink nagyon sokat fáradoztak azon, hogy az idegen nyelven megjelenő törvény szövegének terjedelme hasonló legyen az eredeti változathoz.

KO: Ezt észak-koreai nyelven is sikerült megvalósítani?

FOSz: Igen, és ez könnyebb is volt. Valójában a magyar jognyelv közelebbi rokonságban van az észak-koreaival, mint a brittel: "Minden egyetem azt oktat, amit a Miniszter előír. A Miniszter a hivatalos közlönyben hirdeti meg utasításait. Ami a hivatalos közlönyben nem szerepel, az vagy nem létezik, vagy szigorúan tilos. A főszabály alól kivételt képeznek azok a szakok, amelyeken külföldi hallgatók sok pénzt fizetnek az oktatásért."

KO: Akik fizetnek, azok milyen nyelven, mit fognak tanulni?

FOSz: Bármit megkaphatnak, ha megfizetik.

KO: Erre majd egy másik beszélgetésben szívesen visszatérnék. Kik azok, akik nem ismerik az angolszász mintát?

FOSz: Azok, akik még nem oktattak Szlovákiában. Ez az ország messze előttünk jár az angolszász oktatási modell átvételében.

KO: Valóban, a magyar oktatók többsége inkább angol vagy amerikai egyetemeken szerzett tapasztalatokat. Ez nem segít az angolszász modell megértésében?

FOSz: Semmiképpen. Az angolszász modellt Angliában lehetetlen megismerni, mert az angol rendszer tipikusan nem angolszász. A valódi angolszász rendszer lényege ugyanis a porosz-orosz fegyelem, központi parancsuralom és intézményi szabadosság, amelyek megszilárdítása érdekében folyamatos reformokat hajtunk végre.

KO: Ön szerint az Egyesült Királyság felsőoktatása rendetlen?

FOSz: Igen, és ez enyhe kifejezés. Magyarországon azonban egy áttekinthető szerkezetet hozunk létre: 3 év után alapdiploma, újabb két év után mesterdiploma, újabb 3 év után egyetemi doktori fokozat.

KO: Ez mégiscsak a brit rendszerre hasonlít, vagy tévedek?

FOSz: Igen, Ön téved. Nagy-Britannia négy országában húszféle rendszer él egymás mellett. Angliában pl. legkevesebb 3 év, de Skóciában 4 év az alapképzés. Angliában a 3 éves alapképzés elegendő a doktori tanulmányok megkezdéséhez. Vannak azonban 5 éves képzési formák, ráadásul azokon a területeken is, melyeket 3+2 formációban is oktatnak. Az angol rendszer nem angolszász, mert teljesen kaotikus. A valódi angolszász oktatás az, ami 10 éven belül Magyarországon megvalósul.
->

KO: Meglepő. Kérem, végül világítsa meg, hogy az értetlenkedők milyen kiváltságokat védenek. Én például docensként vezető oktató vagyok, három diplomám van, elmúltam 50 éves, a havi jövedelmem nettó 147.562 Ft. Ez kiváltságos helyzet?

FOSz: Igen, két okból is. Egyrészt azért, mert jelenleg még megkapja a törvény által előírt minimumot, másrészt pedig ezért a pénzért egyelőre olyan munkát végez, amit szeret. A mai világban azonban az oktatók sem vonhatják ki magukat a verseny alól.

KO: Hogyan fog engem érinteni a verseny?

FOSz: Erőteljesen. Mielőtt azonban konkrét választ adnék, meg kell Öntől kérdeznem, van önnek már Nobel díja?

"Mivel a közalkalmazotti bérekkel a potenciális Nobel-díjasokat nem tudják a magyar felsőoktatásban megfizetni és mivel a közalkalmazottakat nem díjazhatják potenciális Nobel-díjas fizetésekkel, ezért az oktatási tárca köztes megoldásként teljesítményarányos bérezésen gondolkodik."
forrás

KO: Nem, sajnos még nincs.

FOSz: Nos, Ön is beláthatja, hogy nem Nobel-díjas teljesítményért nem jár Nobel-díjas fizetés. Az Ön fizetését ezért le fogjuk csökkenteni a jelenlegi összeg 80%-ára, azaz 118.049 Ft és 60 fillérre, és amit Öntől elvettünk, azt a Nobel-díjas kollégáknak adjuk.

KO: Megérdemlik! Bevallom, tetszik ez a rendszer, mert a differenciált bérezés minden oktatót ösztönözni fog a tudományos kutatásra. Erősebb tudomány, erősebb egyetem, igaz?

FOSz: Nem. Sajnos sokan csak a felét hajlandóak megérteni a tervnek. Én egyáltalán nem akarom ösztönözni az oktatók tudományos kutatásait, a Nobel-díj az csak egy metafora.

KO: Erre nem gondoltam. Akkor valójában mire ösztönzi az oktatót a törvény?

FOSz: Természetesen arra, ami a munkája. Az oktatásra.

KO: Hogyan tud egy törvény valakit oktatásra ösztönözni?

FOSz: Egyszerűen. Előírjuk az oktatásra kötelezően fordítandó időt.

KO: Úgy tudom, hogy ez az elképzelés nagy ellenkezést váltott ki. Csányi Vilmos akadémikus nagyon kemény cikket írt a heti 10 kötelező óra miatt.

FOSz: Ha nem tisztelném annyira Csányi tanár urat, azt mondanám, hogy a heti kötelező 10 órával való riogatás pánikkeltés. Olvassa el a szöveget, nem szerepel benne heti tíz óra.

KO: Mi szerepel a tervezetben?

FOSz: Heti húsz óra. Beláthatja, hogy a heti 20 óra és a heti 10 óra között nagy, szinte kétszeres a különbség. Tehát tisztelettel kérek mindenkit, mielőtt bírálja a tervezetet, gondosan olvassa el a szöveget. Addig, amíg hatályba nem lép, mert utána nem marad ilyesmire ideje.

Ftv 9-23:
A tanári munkakörben foglalkoztatott esetében a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra."

Később: bocs, tévedtem. Nem vettem észre, hogy a tervezet az oktatót nem tekinti tanárnak. Tehát valójában a nyelvtanárnak, testnevelő tanárnak kell 20 órát tanítania. Az oktatónak "csak" tizet.

KO: Valóban jó tanács, bár lehet, hogy Csányi professzor nem ezt, hanem egy másik változatot olvasott.

FOSz: Csányi professzor az evolúció tudósa, nyilván tudja, hogy az evolúciós folyamatokat csak azok zajlása közben lehet kellő mélységben megismerni.

KO: Ez egy érdekes elméleti kérdés, azonban -

FOSz: Magam is egyetemi oktató vagyok.

KO: - azonban van itt egy gyakorlati következmény. A heti kötelező 20 óra ugye nem érinti a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás szerzett jogát?

FOSz: Egyéni megítélés kérdése. Az ötnapos oktatási hetet figyelembe véve egy munkanap beosztása a következő lesz: 4 óra felkészülés, 4 óra oktatás, 4 óra adminisztráció. Amennyiben az Ön számára az oktatás és a felkészülés szórakoztató, akkor máris teljesült a 8 óra szórakozás. Ha a 4 óra adminisztráció az Ön számára munka, még akkor is marad naponta 4 többlet órája, hogy valahol megdolgozzon azért a hiányzó húsz százalékért, amit Nobel-díj hiányában jogosan vett el a munkaadója.

Később: a heti tíz óra sem tíz óra. Miniszter Úr Gödöllőn ezt mondta (saját fülemmel hallottam):
"A szenátus dönthet úgy, hogy egy professzornak csak 8 órát kell oktatnia. Mondjuk ha van egy tárgya, tart egy szemináriumot, és kírja az irodája ajtajár, hogy konzultáció kedden 1-5 között, már meg is van a 8 órája."

Ugyanezen az ülésen egy főiskolai kar vezetője keveselte a heti 10 órát, mert az ő beosztottjainak többet kell dolgozniuk. Magyar Bálint jegyzetelt, megköszönte, és az újabb szövegváltozatban megemelték a lehetésges plusz óraszámot. Törvénykezési folyamat tanuja lehettem, felemelő érzés.

KO: Ez így korrekt. Nem vagyok azonban biztos abban, hogy ilyen terhek mellett marad-e esélyem a Nobel-díjra. Megvilágítaná számunkra az oktatás és a tudományos kutatás közötti kapcsolatot?

FOSz: Szívesen, de mások is várják tőlem a tájékoztatást. Talán egy másik alkalommal.

KO: Előre is köszönöm.