| Kétszintű, vagy kettős érettségi? | ||
|
||
Ezt a hírt most olvastam: "A 2005-ben kétszintű érettségi rendszerében
vizsgázó diákok már a nyári szünet alatt elkezdhetik felkészülésüket a
közép- és az emelt szintű vizsgákra." Van olyan szakember, aki meg tudja magyarázni, hogy miért kell egy 17 éves fiatalnak olyan döntést hoznia, amelynek következményeit nem láthatja át? |
Nyári tábor a kétszintu érettségirol |
|
| Előre ugyanis nem tudhatja biztosan, hogy áhított egyetemi szakához az adott évben elegendő lesz-e az alapszinten megszerezhető maximum 80 pont, vagy esetleg 120 pontra lesz szükség, amit csak a kiemelt érettségi vizsgával érhet el. | ||
| Megnéztem az OM honlapjáról letölthető mintafeladatokat magyar, matek és biológia tárgykörben. Úgy tűnik, hogy semmi akadálya sincs az egységes érettséginek. Mindhárom területen olyan egyszerű az alapszint, hogy ezt egy egyetemre készülő diák a lábával is meg tudja írni. | Mintafeladatok itt | |
| A legegyszerűbb megoldás az, hogy minden diák megkapja az alapszintű feladatot. Megoldja ahogy tudja, beadja. Egy óra szünet. Aki egyetemre pályázik, vagy aki pusztán csak kíváncsi saját tudására, az átveszi az emelt szintű feladatsort, és annak is nekiesik. Megoldja, beadja. Az alapszintre megkapja az ötösét és egy kevéske pontot, az emelt szintre már nem kap jegyet, hanem egy csomó pontot. Az emelt szintű vizsgát ekkor nevezhetjük annak, ami: felvételi vizsgának. | ||
Ennél kicsit több, legalább 2-3 óra gondolkodást igényelne egy elegánsabb megoldás: az alapkérdések azonosak, de a felvételi pontokért plusz feladatokat kell megoldani. A plusz feladatot világosan jelölni kell a diák számára, nehogy elájuljon, ha fogalma sincs a fogalomról. Én azt javaslom, hogy dolgozzuk ki az egységes, de a felvételizők mezőnyét okosan széthúzó rendszert. Szerencsére a "szorgalmi feladatnak", "plusz feladatnak" sokezer éves hagyománya van, ezért nem a semmiből indulunk. |
||
| Mi az egységes érettségi előnye? Egy érettségi van, nem kell előre döntést hozni, a feladatok láttán mérheti fel a diák, hogy mire képes. Sok gyerek sokkal többre képes, mint gondolná, mások viszont kevesebbre. Viszont nincs senki, beleértve a minisztert, aki már májusban tudná, hogy szeptemberben majd hány ponttal lehet bekerülni egy adott egyetem adott szakára. Elég lesz-e ehhez az alapfokú jeles, vagy szükség van a kiemelt közepesre? |
||
Mi a kétféle érettségi hátránya?
|
||
| Tehát ki tudja, miért nem lehet egy napon, akár egyetlen vizsga keretében "széthúzni a mezőnyt"? Lehet, hogy egyszerűen senkinek sem jutott eszébe a kettős értékelés:
Az eszem megáll, az újraindításhoz sürgős segítséget kérek! |
||
Később: Ilyesmiket irogattam az Oktatás levelező listára. Egy kollégánk, Sükösd Csaba, úgy vélekedett, hogy az egyetemek nem merik majd az emelt szintű érettségit előírni, mert akkor esetleg nem kapnak elég hallgatót. Ezzel az emelt szintnek annyi. Még később: kis blogom megjelent az OFŐ honlapján. Marhára nem érdekelte a tanárokat. http://www.osztalyfonok.hu/doc.asp?Fajl=akt/Kabai-ketszintu.htm Még sokkal később: Csabának lett igaza! A nyelvszakokat leszámítva, nem volt e honban egyetlen szak, amelyik emelt szintű érettségit írt volna elő! Innentől kezdve annak van nagyobb esélye bekerülni egy népszerű szakra, akit az anyukája külön nyelvtanfolyamokra iratott be. Vagy az én lányomnak, aki 6 évet töltött életéből Amerikában. Hajrá Juli, hajrá esélyegyenlőség! |
Oktatás listára feliratkozás: üres levél ide | |