Kabai Péter
Palackposta (blogok)
EGYETEM
  .    
  Álinterjúk Jegyzetek  
  Tudomány és egyetem
tiltakozás az angolszász oktatási rendszerrel szemben

heroikus műhelyek
freedom for universities
Vitafórum az ELTE-n
Bizottsági tagok
Reform rendelet tervezet
Hallgatói munka

 

 
     

2004. 04. 07.

Heroikus műhelyek a felsőoktatásban?

Rábukkantam dr. Geréby György, az ELTE docensének, az FTT tagjának tanulmányára (NOL).

 

 

Geréby cikke a NOL-ban

 

 

A problémák, amiket fölvet, szerintem is problémák, abban azonban élesen eltér a véleményünk, hogy kié a felelősség. Egy rossz struktúráért annak kell vállalnia a felelősséget, akinek módja van ezen változtatni. A változtatás lehetősége egy központilag irányított, tervutasításos rendszer esetében kizárólagosan a mindenkori politikai elit kezében van. A mindenkori miniszternek elegendő lett volna annyit mondania, jól van, csináljátok. Elegendő lett volna engedni az ELTE Biológus Tanszékcsoportjának, hogy legalizálhassák a többciklusú képzést (infó), vagy 10 évvel ezelőtt megengedni az Állatorvos-tudományi Egyetemnek, hogy a zoológus szakot eleve két ciklusú rendszerben indítsa. Ez azonban tiltva volt, nemsokára pedig kötelező lesz.
  A biológia oktatásának problémái és egy lehetséges megoldás
Sass Miklós javaslata itt
     

Elég lenne hozni egy jogszabályt, ami alapján elfogadhatóvá válna a BSc és MSc diploma, és a Főhatóságnak nem kellene bábáskodnia tanrendek, tankönyvek, szakleírások szülőágyánál.

Most azonban csak azon gondolkodom, hogy a valóban elavult szerkezetben fennmaradt-e valami szinvonal, és ha igen, akkor kiknek köszönhető. Iskolatermető oktatóknak, értéket mentő műhelyeknek, vagy azoknak, akik évek óta különböző megbizatások alapján forgolódnak az oktatáspolitika dzsungelében. Van-e egyáltalán átfedés e két csoport között?

   
   

Geréby szerint a magyar felsőoktatás rendkívül magas minőségéről nem lehet jelenidőben beszélni. Európa legjobb 100 egyeteme közé csak a Szegedi Egyetem került fel. Geréby György téved, amikor azt írja ->, hogy a hivatkozott felmérés az intézményi teljesítményt mérte, a rangsort ugyanis kizárólag az egyetemen dolgozók egyéni kutatási teljesítményei alapján alakították ki az alábbi táblázat szerint:

 

indikátor
súlyozás
     
Nobel díjasok száma (a kitüntetés évében)
20 %
magas idézettség
20 %
Nature és Science cikkek
20 %
cikkek az idézettségi adatbázisokban
20 %
egy főre eső teljesítmény
 
20 %
összes
100 %


 

"Kíméljük meg egymást a néhány lokális és heroikus műhely emlegetésétől! [...] (Figyelem: most nem az egyes oktatók-kutatók individuális felkészültségéről, hanem az intézményi teljesítményről beszélünk.)" G.Gy.

 

módszertan

 
 
     

Én azt javaslom, ne kíméljük meg egymást a "néhány lokális és heroikus műhely emlegetésétől"! Az ő egyetemén dolgozik pl. az a Szathmáry Eörs, aki G. Gy. szerint egyike azoknak, akik "rendi ellenállásra felhívó hozzászólásokat közöltek, elterjedt, de igen szerencsétlen előítéleteket hangoztatva."

Tekintsük Szathmáry Eörst egyszemélyes egyetemnek ("heroikus iskola"), és nézzük mire menne magában egy világranglistán.

  Szathmáry és Sass cikke
     
Nobel díj:   nincs :- (
idézettség:   > 300
Nature és Science cikkek   (12 + 2)
cikkek az idézettségi adatbázisokban   65
 

MTA publikációs adatbázis

ISI Web of Science

     

Kérdés persze, hogy mihez kellene ezt hasonlítani, a Kínai Népköztársaság Shanghai Egyeteme ugyanis abszolut adatokat nem közöl.

Idézettséget nem tudok vizsgálni, mert ahhoz automatizált keresésre lenne szükség. További gond, hogy az egyetemek neve alapján nehéz bármit is keresni, mert a fránya szerzők nem egységesen rövidítik munkahelyük nevét.

Mivel én nem vagyok annyian, mint a kínaiak, megelégszem a Nature cikkek vizsgálatával, és ezt sem egyetemenként, hanem városonként teszem. Ezzel megnehezítem Eörs helyzetét, mert nagyobb városokban több egyetem, kutató intézet is lehet. Cserébe nem a két Science közleményét, hanem 12 Nature cikkét veszem alapul. Kiváncsi vagyok tehát arra, hogy Szathmáry Eörs Nature cikkei alapján hova tehető a legjobb európai egyetemek városainak rangsorában.

Szathmáry első Nature cikke 1990-ben jelent meg, nézzük, hogyan áll a 12 Nature cikkével a világversenyben az utóbbi 15 év alapján.

 

   
európai rangsor
Egyetem
Nature cikkek száma
1.
Univ. Cambridge
895
2.
Univ. Oxford
912
3.
Imperial Coll Sci Technol
301
4.
Univ Coll London
273
5.
Inst Technol
190
6.
Karolinska
80
7.
Univ. Utrecht
81
8.
Edinburgh
252
9.
Univ Zürich
132
10.
Univ Munich
161
11.
Univ Bristol
183
12.
Univ Heidelberg
61
 
24.
Univ Vienna
72
 
32-52
Moscow State Univ
6
32-52
Univ Milan
36
 
53-76
Gothenburg Univ
14
53-76
Humboldt Univ Berlin
9
     
77-99
Univ Turku
12
77-99
Univ Szeged
1
77-99
Univ Pisa
13
 
Szeged (egész város)
14
     
???
Szathmáry
12

 

 

  európai rangsor

Világos, hogy Szathmáry Eörs a 12 Nature cikkével még a Bécsi Egyetemet sem tudja megverni. Szeged városának magasságát azonban már súrolja.. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Univ. Szeged -re csak 1 cikk jön be, de erre hivatkozni nem fair, mert Univ. Szeged csak pár éve létezik, az integrációnak köszönhetően. Apropó integráció: évek óta várunk egy objektív tanulmányt, amiből megtudhatnánk, hogy mennyivel javult a hallgatók lehetősége, vagy a karok helyzete az integráció után.)

Hol áll Debrecen városa, amely oly sok felsőoktatási vezetőt adott az országnak? (A Debreceni Egyetemet nem érdemes nézni, mert ők is integrálódtak.) Debrecen városa két Nature cikket jegyez, bár ebből az egyik valójában olvasói levél (Time to stop blaming communism in Hungary ->)

 

Time to stop blaming communism in Hungary olvasd el, érdekes.
Megtudhatod belőle, hogy:
Magyarország nem csak Budapestből áll,
a magyar nyelv nem bonyolult, és
nem az elmúlt kommunista rendszer a felelős a bajokért

     
Ez az olvasói levél, amely ilymódon a debreceni Nature termés 50%-a, arra hívja fel a figyelmet, hogy Budapesten kívül is vannak nagy tudósok. Ez így igaz, én személyesen is ismerek közülük párat, az egyik elég neves kollégánk ma is debreceninek mondja magát ->  

egy ex-debreceni kutató néhány szösszenete:
Proc R Soc. 1, 2, 3
Nature
Philos Trans R Soc

   

Mondhatjuk Szathmáry Eörs erősen veri Debrecen városát, de már több tucat kellene belőle, hogy megverje Európa legjobb 25 egyetemét. Vagy lehet, hogy egy is sok belőle? Mindenesetre fontos volna kideríteni, hogy az egyes iskoláknak, heroikusak vagy sem, mi a szerepe a hazai felsőoktatásban. Első lépésként talán meg lehetne kérdezni Szathmáry Eörsöt, biztos nem kér érte 50 millió Ft-ot. ->

  Úgy tudom, hogy a Vitaanyag első változatáért több mint 50 milliót kaptak az un. Operatív Munkacsoport tagjai. Nem sikerült rajönnöm, hogy kik is ezek a tagok, nevük a tanulmányban nem szerepel.
Hetekkel később: most már tudom!
   
Geréby György felhívja a figyelmet egy "nagy formátumú 1997-es angol elemzésre". ->
  Lord Dearing jelentése a felsőoktatásról itt

 

Valóban érdemes belelapozni, mert kiderül belőle, hogy a kormány távoltartja magát az intézmények közvetlen finanszírozásától, értéknek tekinti az egyetemek autonómiáját és általában a javaslatokat elolvasva az ember megérti, hogy a brit felsőoktatás lényege az, hogy mindenkiről lehet tudni kicsoda, mit képvisel, és miért felelős. ->

  Hasonló szellemben vizsgálja a kormány a tandíj kérdését is

 

Ez idehaza egyáltalán nem világos. Tökéletesen igazat adok Geréby Györgynek, amikor ezt írja: "Ha valaki egész életét az egyetemen töltötte is, attól még nem ért e sokmilliárdos nagyvállalat, illetve nagy elosztási rendszer működésének elveihez". Ez így igaz, és attól hogy Szathmáry Eörs nemzetközileg elismert tudós, a vele vitatkozók zöme pedig nem az, még nem biztos, hogy Sz E-nek igaza van (én pl. nem értek egyet vele).

   
   

Az azonban már súlyos gond, hogy Magyarországon egyáltalán nem lehet tudni, hogy ki mihez ért. Ki a tudós, ki az iskolateremtő, ki képes elvezetni egy nagyvállalatot, és ki az aki egyikben sem jó, de legalább remek écákat tud adni, amíg még van libánk.

Mindez nem derül ki beosztásból, címből, rangból, bizottsági tagságból és általában semmiből, amit a hivatal vagy a politika adományoz

Persze minden kideríthető, ha az ember alaposan utánanéz, de kinek van ideje erre? Nekem is van más dolgom, ezért inkább házifeladatot adok.

   
   

Házifeladat:

Háttér: Geréby György szerint "Beszédes tény, hogy miközben a hazai minőséggel kérkedünk, valahogy csak nem akar kikerekedni – jelen időben – egy korrekt tudománymetriai vizsgálat, amely ezt objektíven megalapozná." A házifeladat célja a tudománypolitikai kérdésekben állást foglaló egyetemi kollégáink tudományos teljesítményének felmérése.

1) Feladat: Határozd meg Szathmáry Eörs helyét az európai egyetemek rangsorrendjében.

Ajánlott módszerek: kis segítséget kaphatsz itt

 

2) Feladat: Adj ELTE TTK kisdoktori (Ph.D.) fokozatot a felsőoktatás kérdéseiben állást foglaló, vagy döntést hozó bármely országos szervezet jelenlegi vagy volt elnökének. Ehhez legalább egy elsőszerzős, impaktos közleményt kellett publikálnia jelöltednek, az elmúlt 6 év során. Ötödik szerzős Nature cikkek mintha nem is volnának :-) Magyar nyelvű közlemények, Acta akármik nem számítanak. Konferencia előadások, poszterek összefoglalója akkor sem játszik, ha valahol megjelent.

Ha jelölted véletlenül nem ütné meg a mércét, akkor valószínüleg megtalálod a nevét valamelyik politikai párt, vagy miniszter tanácsadói között, vagy 5 másik bizottság, tanács, egyetemi vezetőség névsorában.

Ajánlott módszerek: keresd meg választott embered honlapját. Nézd meg publikációs listáját. Ha ilyen nem találsz, akkor vagy nincs, vagy embered nem tartja fontosnak ezt nyilvánossá tenni. Ha jelölted az MTA tagja, vagy köztestületi tag, akkor keresd fel az MTA adatbázisait. Ha itt sem találsz semmit, akkor probálkozz a Web of Science-ben. Vigyázat, lehet, hogy nem a jelöltedet, hanem annak névrokonát találtad meg. Ellenőrizd tehát a szerző munkahelyét is. Jó munkát!

Adatbázisok:

Ha az adatbázisokról semmit sem tudsz, érdemes bekkunkantanod a Könyvtáramba.

   
     

Na de most már abbahagyom, mert fokozódik az egyetemek közötti öldöklő verseny és cikket is kell írni :-).

   

     

 

   
     
out