| Felsőoktatási reform - egy alternatíva vázlata | ||
Több kedves kollégám véleményét és ötletét tartalmazza ez az írás, amit azonban senkivel sem egyeztettem, így a felelősség kizárólag engem terhel (Kabai Péter) |
l | |
Az oktatás, mint áru. Az oktatás szolgáltatás, amit a felsőoktatási intézmény, mint szolgáltató vállalat nyújt a hallgatónak, mint vevőnek. A szolgáltató szabadon dönt arról, hogy milyen jellegű szolgáltatást nyújt, kinek, milyen feltételekkel, és milyen áron. A vevő szabadon dönt arról, hogy milyen szolgáltatást milyen szolgáltatótól kíván igénybe venni. Az eladó-vevő kapcsolat szerződéssel jön létre. |
||
Külső minőségellenőrzés Az állam rendeletekkel és intézményeken keresztül közvetve ellenőrzi a szolgáltatás minőségét. A szokásos követelményeken túl, a speciális jogosítványt kiadó szolgáltatókra vonatkozó szigorú, speciális minőségellenőrzési rendszer működtetéséről az állam közvetett módon gondoskodik. |
||
Az oktatás költsége A szolgáltatás költségeit a vevő fizeti. Az állam a szolgáltatás költségét részben vagy egészben megtérítheti a hallgatónak, illetve egyéb módon segítheti a szolgáltatás igénybe vételét (szociális támogatás, kedvezményes kölcsön stb). |
||
Ágazati irányítás Az állam biztosítja a felsőoktatás, mint szolgáltató rendszer működését. Szükség esetén törvényes keretek között időlegesen korlátozhatja a szolgáltatás árát, a társadalom érdekeinek figyelembevételével egyes oktatási területeken növelheti vagy csökkentheti a hallgatók támogatását. Ez utóbbit nem közvetlenül, hanem a megfelelő szakmai szervezet meggyőzésével teszi. |
||
Intézményi irányítás Az intézmény irányítási rendszerét külön törvény nem szabályozza, a meglévő törvényeket kell alkalmazni (alapítvány, egyesület, közhasznú társaság stb.). A külső minőségellenörző testület előírhat speciális feltételeket is (pl. mentori rendszer stb.) |
||
| Néhány részlet | ||
Külső minőségellenőrzés szempontjai: Világosan meg kell különböztetni a kutató és az oktatott szakokat (research illetve taught course), valamint az oktatás szintjét (BSc, MSc illetve PhD). Ezen túl, figyelembe kell venni néhány különösen nagy felelősséggel járó jogosítvány (pl. orvos, tanár, építőmérnök állatorvos stb) kiadásának feltételeit. A kutató diplomát kiadó intézménytől elvárható, hogy az oktatók jelentős része kutasson, és ennek eredményeit nemzetközi publikációkkal dokumentálni tudja. Doktori iskola csak olyan intézményben működhet, ahol az oktatók jelentős része az akkreditációs testület által előírt mennyiségű és minőségű publikációval rendelkezik. A gyakorlatias ill. oktatott szakokon diplomát kiadó intézmények oktatóitól megkövetelhető az oktatási területnek megfelelő szakmai, gyakorlati tapasztalat, ismeret. A minőségellenőrzés ezen túl kiterjed a hallgatói életpálya vizsgálatra és egyéb más országokban már részletesen kidolgozott szempontokra. |
taught or research degrees | |
Támogatások A hallgató támogatása: Az állam a hallgató támogatásával az adófizetők pénzét költi. Ha a kedvezményezett hallgató Magyarországon adózó szülők gyereke, és a végzés után ő maga is Magyarországon adózik, akkor mondhatjuk, hogy az oktatás költségének átvállalása részben az adófizetők támogatása,. részben befektetés a társadalom részéről egy leendő adózóba. Ez így sohasem volt igaz, az EU csatlakozás után pedig egyértelmű, hogy ez az érvelés nem tartható fenn. Bármely EU polgár tanulhat Magyarországon, bármely magyar állampolgár vállalhat munkát az EU-ban. Az adófizetők pénzével való felelősségteljes gazdálkodás egyik módja lehet az, hogy a Magyar Állam nem polgárait támogatja (mert ezt nem teheti), hanem a Magyarországon később adozó hallgatókat. Egy lehetséges forma: az állam szerződést köt a hallgatóval, amelyben megelőlegezi az oktatás költségeit, részben vagy egészben. A hallgató vállalja, hogy a diploma megszerzése után éves jövedelmének legalább 5%-át a kölcsön visszafizetésére fordítja. Az állam úgy rendelkezik, hogy a felsőoktatás költsége az éves jövedelem 5%-ig levonható az adóból (nem adóalapból!). Ha ez így nem jó, akkor keresni kell másik megoldást. Pl. az állam szerződést köt a hallgatóval arról, hogy ha végzés után 5-10 éveig Magyarországon dolgozik, akkor eltekint a visszafizetési kötelezettségtől stb. Bármilyen formát választunk, fontos, hogy az állam szerződést kössön a hallgatóval, mert ezzel könnyen megvalósítható a hallgatói életpálya nyomonkövetése. A kutatás támogatása: a kutatás nem csak mint a tudósképzés része, hanem önmagában is fontos a társadalomnak. Az egyetemi kutatómunkát az állam nem közvetlenül, hanem megfelelő szakmai szervezeteken keresztül támogatja. A támogatást kiíró szervezet határozza meg világosan az elvárható kimeneteket alapkutatás, alkalmazott kutatás és fejlesztés területén. Az állam dönthet abban, hogy e három területre mennyi pénzt szán, esetleg arról is, hogy milyen arányban használható fel a forrás. Az oktatás támogatása: az állam közvetlenül nem támogatja az oktatást. Kivételes esetekben, szakmai szervezetekkel egyeztetve pályázatot írhat ki új szakok, vagy meglévő szakok fejlesztésére. Az intézmény támogatása: az állam általában nem támogatja közvetlenül az intézményeket. Szektorsemleges pályázati útján forrást biztosíthat meghatározott célokra. |
||
Mi várható? Külső minőségellenőrzés: európai szinvonalú minőségi követelményeknek jelenleg több intézmény nem tudna megfelelni. Nem a kritériumrendszert kell enyhíteni, hanem annak bevezetését kell előre kiszámítható módon ütemezni. Az egyetemek és hallgatóik teljesítménye ebben a rendszerben átláthatóvá válik. Ez megfelelő információt ad a potenciális fogyasztónak, és arra ösztönzi a vállalatot, hogy javítson munkáján, esetleg profilt váltson (pl. megszüntesse a doktori képzést, és erősítse a gyakorlat orientált szakjait, vagy fordítva) Képzési költségek: az intézmények emelni próbálják a szolgáltatás árát, amit az állam azonban nem fog teljes mértékben kompenzálni. Mivel a hallgatók az állami hozzájárulást (egy részét?) vihetik akkreditált külföldi intézménybe is, a hazai egyetemek nem képesek irreálisan magas árat szabni. Várhatóan aránytalan mértékben drágulnak azok a képzések, amelyek magasan kvalifikált és jó jövedelmet biztosító szakmát adnak. A többi szak esetében érzésem szerint a jelenlegi normatíva kétszeresével lehet számolni. |
||