Belépő kérdés (aki tudja a választ, annak nem érdemes tovább olvasni)
Ki NEM lehet egy állami tulajdonban lévő egyetem fenntartója? Ha sejted, ki nem lehet, vidd a kurzort a megfelelő négyszög fölé!
a) állam 
b) gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet
c) alapítvány, közalapítvány
d) egyházi jogi személy,
e) országos kisebbségi önkormányzat,
f) helyi önkormányzat,
g) magánszemély
Ha nem találtad ki a helyes választ, érdemes tovább haladni.
1.A magyar felsőoktatás versenyképességének javítása.
2.A képzés és működés megfelelő minőségének biztosítása.
3.Az esélyegyenlőség feltételeinek további javítása.
Ezek nagyszerű célok! De tényleg, vicc nélük!
Az 1993. évi alapvető fontosságú felsőoktatási törvényt követően, az 1996-os módosítás újabb állomást jelentett a rugalmasabb, hatékonyabb működés és fejlődés jogszabályi feltételeinek megteremtésében.
Ez erős túlzás! Az 1993. évi törvény éppenhogy megtiltja a kétciklusú képzést:
85. § (1) A főiskolai végzettséget a
képesítési követelmények szerinti legalább hároméves nappali képzésben
lehet megszerezni.
(2) Az egyetemi végzettséget a
képesítési követelmények szerinti, legalább négyéves nappali képzésben
lehet megszerezni.
Az 1996-os módosítás, mint újabb állomás a ruganyosság felé, szintén nem említi a lineáris képzést:
"129. § A felsőoktatási intézmények alapképzésben a 2003-2005 közötti időszakban az Ftv. 84-86. §-aiban foglaltaktól eltérő szerkezetű, tartalmú és időtartamú képzést a képesítési követelmények módosítása alapján az oktatási miniszter külön engedélyével indíthatnak."
B) A MAGYAR UNIVERSITAS PROGRAM FŐ CÉLKITŰZÉSEI
- Az Európai Felsőoktatási Térbe valamint az Európai Kutatási Térségbe történő beilleszkedés keretfeltételeinek megteremtése;
- A felsőoktatási rendszer rugalmasságának, alkalmazkodóképességének javítása a képzési szerkezet és az intézményi és ágazati működés modernizálásával;
- A felhasználói igények, a diplomák iránti kereslet kielégítése érdekében a felsőoktatás nyitottságához szükséges jogszabályi, intézményi keretfeltételek biztosítása;
- A felsőoktatás regionális dimenziójának erősítése;
- A hallgatók, végzett hallgatók, felsőoktatási oktatók és művészeti oktatók belföldi és nemzetközi mobilitásának támogatása;
- a hazai intézmények külföldi hallgatókat befogadó képességének növelése;
- Az ágazati minőségirányítás program és az intézményi minőségfejlesztési rendszerek kiépítése és fenntarthatóságának biztosítása;
- Az intézmények gazdálkodási önállóságának fokozása, a magánforrások bevonásának vonzóvá tétele, a felsőoktatási intézmények önkormányzáshoz, tulajdonhoz, önálló gazdálkodáshoz, vállalkozáshoz való jogának erősítése,
- Az intézményi gazdálkodás ésszerűsítése, a hatékony gazdálkodás szervezeti, pénzügyi feltételeinek megteremtése;
- Olyan intézményi menedzsment kialakítása, amely képes ellátni újszerű egyetemi feladatait (a tudás-gazdaság kiszolgálása, továbbképzés, tudásközpontok működtetése, regionális vállalati együttműködés, innovációs folyamatok);
- A finanszírozási rendszer átalakítása és többcsatornássá tétele;
- A felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának hatékony fejlesztése.
- Az esélyteremtés feltételeinek javítása, a szociális juttatások rendszerének felülvizsgálata, a hátrányos helyzetű tehetségek támogatásának javítása;
- A hallgatók jogainak tételes meghatározása és az őket közvetlenül érintő döntésekbe történő bevonás jogának fokozott érvényesítése, komplex tanácsadói rendszer kialakítása a felsőoktatási intézményeken belül, a tömegoktatás igényeinek megfelelően;
- A felsőoktatásban a világnézeti és minden egyéb megkülönböztetéssel szembeni fellépés és az oktatás politikamentességének biztosítása;
A hazai lineáris képzés az átalakítást követően a bolognai folyamatnak megfelelően három fő ciklusra bomlik (felsőfokú alapképzés [bachelor], mesterképzés [master], és doktori képzés [PhD, DLA].
a) ... az új típusú alapképzés egyik fő célja, hogy lehetővé tegye a munkaerőpiacon elhelyezkedést biztosító diploma megszerzését, az alapképzésben a gyakorlati képzésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
A gyakorlati képzésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni azoknak a hallgatóknak a számára, akik ezt igénylik. Nem tudjuk hányan lesznek ilyenek, és hányan lesznek azok, akik tovább szeretnének tanulni tanárnak, mérnöknek, kutató biológusnak. Nem tudjuk, mert senki sem vizsgálja. Az állam persze valahonnan tudja, mert az alapfokú diplomát szerzett hallgatóknak csak a felét engedi tovább mesterszakra. Hogy honnan tudja, hogy pont a fele akar állásba menni, nem tudjuk. Nem lehetne a választást a hallgatóra bízni?
Egyébként milyen gyakorlati képzésre van szüksége alapszakon annak a fiatalnak, aki biológia-kémia szakos tanár szeretne lenni? Mivel biológia-kémia alapszak nincs, gondolom ha biológia szakra vettek fel, akkor leginkább kémiai tárgyakat kellene ráérő időmben hallgatnom, és nem kisállattenyésztést, vagy lóvakarást. Persze az alapszak jellegét nem lehet meghatározni addig, amíg nem ismerjük a mesterszint követelményeit. Ismerkedjünk tehát meg ezzel is:
Mit tudtunk meg? A magyar nevét és az időtartamát. Miért csak ennyit? Mert valakik időzavarba kerültek, most gyorsan meg kell csinálni az alapszakokat, hogy konstatálhassuk a haladás tényét, és közben majd ráérünk molyolni a mesterszakokkal. A ház építését is az alapoknál kezdjük.
Az építését igen, a tervezését soha! Ha már ilyen fontos lett a menedzser szakma hazánkban, akkor tessék megkérdezni egy hozzáértő menedzsert, hogy hol szokás kezdeni a nagy rendszerek (pl. vállalatirányítás) átalakítását.
Egyébként ha szabad lenne választanom (nem szabad!), akkor én az alapszintnek is csak a nevét és időtartamát közölném és nem írnám elő a szakmát adó képzést. Sőt, a lineáris képzési rendszer egészét is csak megengedném, de nem tenném kötelezővé.
Na jó, nézzük, hogy milyen egyetemek felelnek meg a kor kihívásainak:
3. A felsőoktatási intézmények alapítása, jogállása és belső irányítása
Fenntartó lehet:
a) állam
b) gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet
c) alapítvány, közalapítvány
d) egyházi jogi személy,
e) országos kisebbségi önkormányzat,
f) helyi önkormányzat,
g) (kivételes esetben) magánszemély.
Ez mit jelent? Azt értem, hogy ha az egyetemeknek végre megengednék, hogy piaci szereplőként működjenek, akkor fejlesztenék a menedzsmentet. De itt most nem erről van szó, hanem arról, hogy az IT átveszi a menedzsmentet.
Más vidéken a menedzsmentnek az a dolga, hogy döntéseket készítsen elő, az IT-nek pedig az, hogy döntsön. Ha a menedzsment rosszul kalkulált, akkor az IT kirúgja. De ha az IT kalkulál rosszul, akkor ki rúgja ki az IT-t? Ez a rendszer működik pár éve Ausztriában (szerintem sehol máshol), sok tapasztalat még nem gyűlhetett össze.
És mit csinál a Szenátus?
És akkor mire használjuk a Magna Carta-t?
Na jó, végül is dr. XY lehet nagy ember, de ha egy független minőségellenörző testület kicsinek találja, akkor mégiscsak ki kell rúgni. Miként biztosítja tehát az állam a tőle független minőségellenőrzést?
az állam e célra létrehozott szervezetei
útján gondoskodik:
b) a felsőoktatás megfelelő minőségének biztosításáról;
e) az államilag támogatott létszámok elosztása.
Erre nem gondolhattam! Ha a "létszámot" továbbra is az állam "osztja" el, akkor mit reformáltunk meg?
Hát azt, hogy valójában nem az állam osztja a létszámot, hanem a hallgató választ intézményt.
Ha csak intézményt vált, akkor könnyen viheti magával a támogatást, mert annak összege Makón és Szegeden hajszálra megegyezik. Ha szakot is váltana, akkor már kicsit bonyolultabb a helyzet, mert a szakok között nagyok a különbségek. Ennek ellenére ez egy nagyon rugalmas rendszer, már szinte látom, ahogy az egyetemek versengenek, hogy minél több alulfinanszírozott hallgatót vehessenek föl.
Most még nincs ilyen verseny. Most az van, hogy ha mondjuk a lóvakaró szakot nem lehet feltölteni érdektelenség miatt, de a kecskefejő szakon van egy kis túljelentkezés, akkor szegény kecskefejő-oktatókat kényszerítik a plusz létszám oktatására, mert különben a kar elveszíti a keretszámot. A hallgatóság előtt azonban valóban új terek nyílnak:
Balogh Gyula másodéves alapszakos hallgató megjelenik Oxfordban és
bemutatja a reáeső havi 25 ezer Ft támogatását...
Nem viccelek: 250.00 Ft / 10 hónap = 25.000 Ft/hó
Most is mehet a hallgató részképzésre, még tandíjat sem kell fizetnie. Nem kis munkával elértük egy brit kollégámmal, hogy egyetemeink lépjenek bele az ERAZMUS-ba, és csereberélhessünk két hallgatót évente. Az utóbbi 3 évben azonban egy hallgató sem akart Angliában részképződni. Nem a klíma miatt, hanem azért, mert az "ösztöndíj" még a szállásköltségre sem volt elég. Na mármost, ha nem tandíjmentes ERAZMUS-sal mennek, hanem önköltségi alapon, akkor legalább államtitkári fizetést kell adni a hallgatónak ahhoz, hogy kiutazzon. A probléma megoldódott, az angol egyetem kilépett az ERAZMUS-ból, mert komolytalannak találta.
Egységes, esélyteremtő program keretében a hátrányos helyzetű fiataloknak segítünk bejutni az egyetemekre. A költségtérítéses képzésre felvett hátrányos helyzetű hallgatók pályázat alapján mentesülhetnek a költségtérítés megfizetésétől. Ha a felsőoktatási intézményben nem indul költségtérítéses képzés, akkor az Oktatási Minisztérium által kidolgozott mentor-program keretében az intézmény felveszi azt a hátrányos helyzetű jelentkezőt, aki az adott szakon az államilag finanszírozott ponthatár 80 százalékát, de legalább 72 pontot eléri.
Tehát ha jól értem, akkor a Minisztérium nem abban segít a hallgatónak, hogy felkészüljön az egyetemi követelmények teljesítésére, hanem egyszerűen kötelezi az egyetemet, hogy vegye fel a hallgatót. Csak remélem, hogy a "Minisztérium által kidolgozott mentor-program" valódi segítséget fog nyújtani, és nem kerülnek a hátrányos helyzetű 80%-os hallgatóink egész életükre kiható, végtelenül megalázó helyzetbe.
Ja, hogy ez az, ami még nincs kidolgozva. Mik azok a szokásosan alkalmazott tudományos paraméterek? Hogy hány cikkem jelent meg a saját kiadványomban? Ez megváltozik valami európaibb paraméterre?
Mellesleg nemrég olvastam egy tanszék önértékelését, amit a MAB el is fogadott. A tanszék nemzetközi ismertségét megfelelőnek tartották, mert bár egyetlen idegen nyelvű cikket sem publikáltak, nagyon sok külföldi konferencán vettek részt. Ha tartósan szokásban marad a "tudományos paraméter", akkor nem fogom publikálással törni magam, inkább évente kiutazom Hawaiiba az adófizetők pénzén. Mindenki jól rár, különösen én.
Ezen túl a bérrendszer reform szerves része a
Számos javaslat ínyemre van, ezek lényege a bürokratizmus és formális követelmények csökkentése az oktatók előmenetelében. Kifejezetten örvendezek a habilitáció eltörlésének, kösz EU, ez csak arra volt jó, hogy egy friss PhD. nehogy elbízza magát, inkább várjon még 5 évet, azalatt hátha elhagyja a pályát. Nagy reményeim azonban nincsenek, mert most pl. az OM az MTA doktorok és tagok számát is figyelembe veszi az egyetemek éves költségvetésében. Ezt ugyan Sir Isaac Newton joggal sérelmezné, mert ő csak a Királyi Társaságig jutott el, de szerencsére Sir Isaac mr nem él, és nem fog akadékoskodni.
A legfurcsább azonban az, hogy mindez a "III/ C KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EXPANZIÓ" fejezetben szerepel. Nincs itt rossz helyen, de innen nagyon sok minden hiányzik.
Viszont most látom, igazságtalan voltam, mert az OM komolyan veszi a tudományos eredményességet mert ezeket
kívánja mérni. Most azonban be kell vallanom, hogy nem találom a finanszírozási fejezetet, sőt a szcientometria szót (ami nálunk nincs is Geréby György szerint) sem lelem. Valószínőleg elfáradtam, ezért abba is hagyom mai motyogásomat.