Vizsgatételek 2004

Vadászati ökológia állatorvostan hallgatók számára

Populációbiológiai alapfogalmak és módszerek

A vadászati ökológia tárgy vizsgája két részből áll. Az elméleti alapok témakörből (Kabai Péter előadásai) a hallgatók két kérdést húznak:

1. Módszertan: egy módszer rövid ismertetése. Mi a modell, mik az alapfeltételek, milyen adatokhoz jutunk, a vadgazdálkodási gyakorlatban használható-e, és milyen korlátokkal használható a módszer.
2. Probléma: javaslat valamilyen vadgazdálkodási gyakorlatban felmerülő probléma megoldására. A kifejtés során fontos megkülönböztetni a gyakorlatban reálisan alkalmazható módszereket az alapkutatási eszközöktől. (Problémából összesen 11 van csak, mert az ezekre való felkészülés időigényes).

A. Módszertan

1. Milyen módszerekkel vizsgálható az egyedek kondíciója? Melyek ezek előnyei, hátrányai?
2. Milyen módszerekkel vizsgálható a növényevő vadfajok táplálékválasztása? Melyek ezek előnyei, hátrányai?
3. Populációk nagyságának, sűrűségének becslése: sávos becslés
4. Populációk nagyságának, sűrűségének becslése: vonaltranszekt
5. Populációk nagyságának, sűrűségének becslése: szelektív elvonás
6. Populációk nagyságának, sűrűségének becslése: jelölés - visszafogás
7. Populációk nagyságának, sűrűségének becslése: nem szelektív elvonás
8. Populációk nagyságának, sűrűségének becslése: egységnyi ráfordítás
9. Populációk nagyságának, sűrűségének becslése: indexek használata
10. Mi a rétegzett véletlenszerű mintavétel? Milyen esetekben alkalmazzuk? Mondjon konkrét példákat (nem csak sűrűségbecslés esetére).
11. Milyen módszerekkel vizsgálható a fertilitás, natalitás? Melyek ezek előnyei, hátrányai?
12. Milyen direkt módszerekkel vizsgálható a területhasználat?
13. Milyen indirekt módszerekkel vizsgálható a területhasználat?
14. Milyen módszerekkel becsülhető a kor?

B. Problémák

1. Egy, a Bakonyban működő vadásztársaság területén az elmúlt 4 évben a gímszarvas teríték nagysága lényegében nem változott, a trófeák értéke (tömege) azonban folyamatosan csökkent. A társaság tagjai között vita van a feltételezett okok körül (beltenyésztődés, túlszaporodás, élőhely leromlása stb.). Mint vadgazdálkodási szakember milyen lehetséges okokat lát a jelenség mögött, milyen vizsgálatot végezne (reális módszerekkel)?
2. Egy pest-környéki mezei területen élő mezei-nyúl befogásra szerződne egy vadásztársaság. Mint szakember, milyen alapon adna javaslatot a szerződéses mennyiség meghatározásához?
3. Egy vadásztársaság úgy értékeli, hogy a megelőző évek túlzott hasznosítása miatt az őz állomány elfiatalodott. Milyen körülmények között lehetséges ez? Milyen lehetséges módszerekkel vizsgálható az állomány kor-eloszlása?
4. A vadászterület tulajdonosa és bérlője között vita van abban, hogy a nagyvad-állomány meghaladta-e vagy sem a "környezet eltartó-képességét"? Mi mindent értünk e fogalmon, milyen adatokat gyűjtene a kérdés tisztázásához?
5. Egy nagyvadas területen milyen populáció-biológiai adatokra lehet szükség a vadgazdálkodási üzemterv készítéséhez? Ezek közül melyek azok, amelyeket a tervezéshez szükséges pontossággal reálisan becsülni lehet?
6. Eredményesebb vadföld gazdálkodás érdekében vizsgálja egy erdei területen az őz, a vaddisznó és a gímszarvas területhasználatát. Milyen módszereket használna?
7. Egy nagyvadas területen a vadászok úgy vélik, hogy az utóbbi években csökken a gímszarvas szaporulat. Hogyan vizsgálná, hogy valóban kevesebb-e a vártnál a felnevelt szaporulat aránya? Felmerülhet-e, hogy a csökkenés az állomány sűrűség növekedése miatt következett be?
8. Egy apróvadas területen nagyterítékű fácánvadászatokat szeretnének értékesíteni és ennek érdekében nagyarányú kibocsátást terveznek. Várhatóan hogyan a hat a kibocsátás a teríték nagyságára, mit és hogyan vizsgálna az optimális kibocsátási szám meghatározásához?
9. Nagyvadfajok esetében vadgazdálkodási szempontból mit tart megfelelő ivararánynak? Hogyan érhető ez el?
10. Nagyvadfajok esetében vadgazdálkodási szempontból mit tart megfelelő koreloszlásnak? Hogyan érhető ez el?
11. Elképzelhető-e olyan vadgazdálkodási gyakorlat, amelynek nem alapja az abszolút létszám ismerete? Milyen adatokat használna? Mi ennek a megközelítésnek előnye, hátránya?