Háttér
Fő lépések
Alapkérdések
Adatrögítés
Technika
Adat kiértékelés
Irodalom
előkészületben 
..........................................
| Az etológusok a funkció és evolúció vizsgálatát gyakran ultimális kérdésnek, míg a mechanizmus és ontogenezis problémáit proximális kérdésnek tartják. | ||||
| A proximális kérdések a közvetlen kiváltó okokra vonatkoznak. Ezek az etológusok szerint az un. "Hogyan" kérdések. Ide szokták sorolni a mechanizmusra és ontogenezisre vonatkozó kérdéseket. Ezzel szemben az ultimális kérdések a "Miért" kérdések. A "miért" típusú kérdésekre a funkció és az evolúció vizsgálata adja a választ. | ||||
| Egy példa: kanári éneke |
Miért énekel a kanári? (A) Proximális kérdések: mi teszi lehetővé (vagy kötelezővé?) az éneket: (1) Mechanizmus: tavasszal hosszabbodnak a nappalok, csökken a melatonin és növekszik a tesztoszteron hormonok szintje, az énektanulásban kritikus szerepet játszó agyterületekben (pl. HVC) új idegsejtek keletkeznek stb. (2) Ontogenezis: a tesztoszteron szint növekedésével és az új sejtek keletkezésével egy időben növekszik a hím madár motivációja új dalok tanulására, az új strófákat gyors, bevésődés-szerű tanulással rögzíti a memóriájában. (B) Ultimális kérdések: Mi a nyereség az éneklésből? (3) Funkció: az éneklő hím territóriumára az idegen hímek kisebb valószínűséggel hatolnak be, az éneklő hímet felkeresi a tojó, azaz az éneklés közvetlen következménye a territórium védelme és a pártalálás gyorsítása, hosszabb távú következménye a szaporodási sikeresség növelése. (4) Evolúció: Rokonfajok vizsgálata alapján tudjuk, hogy a repertoár méret és a szaporodási sikeresség között szoros összefüggés van. Ez lehetett a kanári hímek énektanulási képességének növekedésében az evolúciós motor. |
|||
| Minden szinten szinte minden! |
Az etológusok többféle módon megfogalmazták a feltehető kérdések illetve a vizsgálódások szintjeit. Ne feledjük azonban, hogy minden biológiai jelenség esetében van értelme hasonló kérdéseket feltenni. Ami az etológus szemében pusztán mechanizmus, az idegtudós számára funkcionális kérdéseket vet fel. Míg pl. az új idegsejtek megjelenése az énektanulásban kritikus szerepet játszó agyterületen az etológus számára a tanuláshoz szükséges mechanizmus, a neurobiológus szemében ez lehet a terület egyfajta funkciója, aminek most már ő kutatja a működését ("mechanizmusát"). | |||
| A megközelítési szintekben való gondolkodás lényege nem az, hogy mechanisztikusan azonosítsuk az egyes szinteket, hanem az, hogy felismerjük egy-egy kérdésről, hogy milyen szemlélettel, milyen módszerekkel vizsgálható. | ||||
