Háttér
Fő lépések
Alapkérdések
Adatrögítés
Technika
Adat kiértékelés
Irodalom
előkészületben 
..........................................
|
|
||||
|
Az etológia kérdései
|
Az etológusok a viselkedés megismerésére törekedve sokféle kérdést tehetnek fel. Ezeket a kérdéseket felfoghatjuk úgy is, mint az etológiai kutatás szintjeit. Niko Tinbergen szerint (Az ösztönrôl. Gondolat, Budapest, 1976) a legtöbb kérdés négy csoportba sorolható, ezek a viselkedés mechanizmusára, ontogenezisére, funkciójára, illetve evolúciós kialakulására vonatkoznak. |
|
||
| Mechanizmus - milyen tényezők, milyen módon szabályozzák az adott viselkedést. Feltehetjük pl. azt a kérdést, hogy milyen ingerek váltják ki a reakciót, vagy hogy milyen belső állapot a feltétele a reakció megjelenésének. | ||||
| Ontogenezis - az adott viselkedés hogyan alakult ki, illetve miként változik az egyedi lét során. Mi a gyakorlás, tanulás, szociális környezet, idegi érési folyamatok stb. szerepe a viselkedés megjelenésében? | ||||
| Funkció - a viselkedés következménye e pillanatban, illetve a jövőben. A pillanatnyi következmény (a funkció gyenge értelmezése, Hinde szerint) azok a változások, hatások, ami az állat környezetében, vagy saját állapotában mérhető a viselkedés lezajlása után. A távlati következmény abból a szempontból vizsgálható, hogy az adott viselkedésnek milyen hatása van az állat életben-maradási, vagy szaporodási sikerességére. Pl. a rigó csőrében fűszálakkal érkezik az ágra, és ezeket a szálakat meghatározott mintázatba rendezi. Pillanatnyi következmény: felépül a fészek. Hosszú távú következmény: a fészekben fiókák nevelkednek, a rigó szaporodási sikeressége növekedik. |
|
|||
| Evolúció - azaz, hogy milyen úton, illetve milyen tényezők hatására alakult ki egy adott viselkedés a fajban. Az útra következtethetünk a jelenlegi rokonfajok viselkedésének összehasonlítása alapján, illetve őslénytani leletek értelmezésével. A ható tényezők vizsgálata során tulajdonképpen a funkciót elemezzük nagyobb időtávlatban. | ||||
| E szintek természetesen nem vizsgálhatóak elszigetelten. Az idegtudós számára pl. nem közömbös a viselkedés funkciója, és az etológus is foglalkozik az idegi szerveződés kérdéseivel. Fontos azonban az a felismerés, hogy hasonló kérdésre sok nagyon különböző, de egyenként igaz válasz adható. | ||||
|
Egy példa
|
"Miért vizeli le a kutyám a lámpaoszlopot?
Funkcionális válaszok: Mert így szabadul meg a káros anyagcseretermékektől (kísérlettel bizonyítható), mert ezzel jelez a többi kutyának (a vizelés következményeként a többi kutya megszagolja, és "felülbírálja" a tócsát), mert ezzel jelzi területének határait, és így csökken a fajtársak közötti konfliktus (rokonfajoknál, pl. farkasnál bizonyítható). Mechanizmus szintű válaszok: Mert a feszülő húgyhólyag keltette ingerületre meghatározott idegrendszeri szabályozás következtében történik a válasz. Mert más kutyák jelzése mint szaginger, vagy önmagában a függőleges felület mint vizuális inger meghatározott módon kiváltja a reakciót. Ontogenezis: mert a jellegzetes nőstényszerű vizelési formát minden tapasztalat és gyakorlás nélkül váltja fel a tesztoszteron szint emelkedése után a hímekre jellemző vizelési forma. Mert megtanulta, hogy a nappali szoba szőnyegére nem szabad vizelni. (Tinbergennél a tanulás az ontogenezis része) Evolúció: a rokonfajoknál hasonló jellegű viselkedés figyelhető meg, a ragadozó emlősök körében szokásos területjelzési formák vizsgálatával van esély egy "evolúciós sor" felállítására. |
|||
| Ma már egyre több olyan kutatás létezik, ahol a vizsgálódás valóban különböző szinteken folyik. Sokat tudunk például az énekes madarak daltanulásának idegi alapjairól, az ének funkcióiról és a tanulás folyamatairól. A többszintű megközelítést különösen az teszi érdekessé, hogy látjuk az egyes szintek közötti összefüggéseket is. | ||||
| Kavarodást
és gyenge tudományt eredményez, ha nem világos, hogy éppen milyen szinteken
keressük a választ. Például nem tekinthető alternatív hipotézisnek a kan
kutya vizelő viselkedésének következő két magyarázata:
(1) megszabadul a káros anyagcseretermékektől, illetve (2) a vizelést a feszülő húgyhólyag által kiváltott inger indítja el. Ez a két hipotézis a viselkedés két különböző aspektusára (funkció ill. mechanizmus) vonatkozik. Alternatív hipotézis-e a következő két magyarázat: (a) a kutya azért vizel, mert feszül a hólyagja, illetve (b) mert más kutyák vizeletének a szagát érzi? |
||||
| Az etológiai vizsgálatok zöme egyszerre több szinten mozog. Ez nagyon előnyös mindaddig, amíg a kutató pontosan tisztában van a hipotézisek jellegével. | ||||
| Szokták a megközelítési módokat "hogyan", illetve
"miért" kérdések köré is csoportosítani.
A funkció és evolúció vizsgálatát gyakran ultimális kérdésnek, míg a mechanizmus és ontogenezis problémáit proximális kérdésnek tartják. |
||||
