Tematika

Háttér
Fő lépések
Alapkérdések
Adatrögítés
Technika
Adat kiértékelés
Irodalom
 
Etológiai módszerek
 
 
.Kabai Péter
  
..

előkészületben

..........................................

  
 
Etológiai módszerek
 

A viselkedés megfigyelése, viselkedés adatok gyűjtése és kiértékelése. (Bevezetés az etológiába innen érhető el)
......... ..................................................................................................
 
   
Alap
Közép

Etológiai alapismeretek
 

 
 

Mivel foglalkoznak az etológusok? Az etológusok Konrad Lorenz szerint biológiai módszereket alkalmaznak a viselkedés megismerésére. Az etológia nem leíró tudomány. Az etológusok hipotéziseket ellenőriznek. Természetesen meg kell ismernünk, hogy MIT csinál az állat, amit vizsgálunk, de a fő kérdés mindig az, hogy MIÉRT csinálja azt, amire kiváncsiak vagyunk.

 
 

Tinbergen négy kérdése. A vizsgálatok célja lehet a viselkedés szabályozásának vagy funkciójának megismerése, érdekes lehet, hogy a viselkedés hogyan jelenik meg az állat életében, hogyan hat rá a tanulás és tapasztalat, de érdekes lehet a viselkedés evolúciója is. A kérdés jellege egyben meghatározza a kutatás szintjét, eszközét és szemléletét is.

 

  

A vizsgálat tervezése és fő lépései

 
 
  Kérdések. Kutatást akkor tervezünk, ha vannak érdekes kérdéseink. A kérdések adódhatnak a megfigyelésből, olvasmányainkból. A kérdések pontosítása során arra törekszünk, hogy azokat a rendelkezésünkre álló módszerekkel valóban meg lehessen válaszolni. Ez nem vicc, a megválaszolható kérdések általában nem olyan érdekesek, mint a meg nem válaszolhatók.
 
  Hipotézisek. A kérdések pontosítása során jutunk el oda, hogy ok-okozati összefüggést tételezünk fel. Az ellenőrizhető feltételezés a kutatás hipotézise.
 
  Mit mérjünk? A vizsgálat módszereit, tehát hogy mit, hogyan és milyen körülmények között mérünk úgy kell megválasztanunk, hogy az adataink alapján a hipotézist ellenőrizni tudjuk. Nem kell többet és nem szabad kevesebbet vizsgálnunk, mint amennyi a feltételezés ellenőrzéséhez szükséges.  
  Megfigyelés? Adatokat gyűjthetünk megfigyeléssel, olyan módon, hogy magunk nem hatunk az állat viselkedésére.  
  Kísérlet? Gyakran van szükség arra, hogy meghatározott módon beavatkozzunk a viselkedés folyamatokba, azaz valamilyen kezelést végezzünk.
 
  Tervezés: A vizsgálat minden részletét megtervezzük. A tervezés a hosszan tartó, gyakran szezonális viselkedés vizsgálatokban nagyon fontos.
 
  Elővizsgálat: Gyakorlati körülmények között próbáljuk ki a tervezett metodikát a technikai részletekkel egyetemben. Az előzetes vizsgálat fontos lépés, rá kell szánni az időt. Az elővizsgálat tanulságai alapján még változtathatunk a módszeren és a körülményeken. Az elővizsgálatnak akkor van vége, amikor meggyőződtünk arról, hogy munkatervünk kivitelezhető. Ekkor véglegesen rözgzítjük a kutatási módszereket. Változtatni ezek után kockázatos
 
  Adatgyűjtés: A rögzített módszerrel megkezdjük az adat gyűjtést.
 
  Előzetes értékelés: Az adatokat a vizsgálat közben folyamatosan át kell vezetni megfelelő formában valamilyen biztonságos helyre. Szomorú, ha a terepi jegyzőkönyv sérülésével egy egész szezon munkája kárba vész. Az adatokat időről időre át kell nézni abból a szempontból, hogy jellegük és menyiségük valóban lehetővé teszi-e a hipotézis ellenőrzését. Ha a munka elején kiderül, hogy az adatok nem lesznek alkalmasak a kérdés megválaszolására, meg kell fontolni, hogy érdemes-e ezen a ponton módosítani valamit.
 
  Eredmények: Vizsgálatunkkal akkor lehetünk elégedettek, ha az adatokgyűjtés lezárása után az adatok kiértékeléséve alapján egyértelmű igen vagy nem választ tudunk adni a kutatás hipotézisére.
 
  Publikáció: A vizsgálatot akkor tekinthetjük lezártnak, ha eredményeinket közzétettük. A közlés módja (munkabeszámoló, előadás, tudományos közlemény) az eredmények jelentőségén is múlik.
 
  Kudarc? Ld. a leggyakoribb problémákat hivatkozott lap végén.
 
   
 

A viselkedés adatok jellege
 
  A viselkedés hierarchikus szerveződése: Sok adat utal arra, hogy az állatok viselkedésének apró mozzanatai egy-egy általánosabb funkciót szolgálnak.
Amikor a füstifecske sarat, növényi anyagokat szállít csőrében, ezeket összeragasztja az eresz alatt, tudjuk, hogy fészket épít. A fészekbe tojás kerül, a madár kotlik rajta, a fiókák kikelnek a tojásból. A madár rovarokat fog a levegőben, a fészekhez repül a táplálékkal, és azt behelyezi a kismadarak torkába. Van alapunk feltételezni, hogy e sokféle viselkedés végső funkciója a szaporodás, amely nagyobb funkcionálios egységekből épül fel (fészeképítés, kotlás, etetés stb.) A nagyobb egységeknek is van tehát azonosítható funkciója, amelyek az egységen belüli kisebb mozzanatok következménye.
 
  A viselkedés adatok hierarchiája: Az etológus a munkahipotézis alapján határozza meg, hogy a viselkedés szerveződésének milyen szintjén gyűjtsön adatot. Ha az a hipotézisünk, hogy az idősebb párok hamarabb végeznek a fészeképítéssel, akkor elegendő lehet a fészeképítés kezdete és vége közötti időt mérnünk. Ez az elnagyolt mérés lehetővé teszi, hogy egyszerre nagyon sok párról legyen adatunk.
Egy másik hipotézishez részletesebb finomabb felbontásra lehet szükségünk. Például ha az a sejtésünk, hogy a füstifecskék meghatározott szabályos szerint építik a fészket, akkor szükségünk lehet minden egyes anyag beépítésének sorrendjére.
Lényeges, hogy azonosítsuk a vizsgálat szintjét, és ne ugráljunk össze-vissza az egyes szintek között.
 
  A viselkedés elemei: Az a felismerés, hogy a viselkedés funkcionális csoportok szerint rendeződik, lehetővé teszi, hogy a folyamatokat apróbb mozzanatokra, viselkedés kategóriákra bontusk fel, és ezek alapján írjuk le a viselkedést. A kategóriák felbontási szintjét (fűszállal a csőrben az eresz alá repül, illetve fészket épít) a hipotézis alapján választjuk meg.
 
  Az elemek meghatározása a forma alapján: A viselkedés mozzanatait célszerű a mozgás formája alapján meghatározni és elnevezni. (pl. a kutya a hátsó lábát felemelve vizel). A mozgás alapján történő meghatározás egyértelmű, nincs benne feltételezés, és mások számára is jól átadható (ha ezt látod, jegyezd le).
 
  Az elemek meghatározása a funkció alapján:A hétköznapi beszédben az etológusok sem a mozgás formája alapján nevezik meg a viselkedést, hanem annak feltételezett funkciója alapján (pl. a kutya területet jelöl). A viselkedés leírásakor azonban nem a funkcióból, hanem a formából indulunk ki. Enek az az oka, hogy a funkciót nem mindig ismerjük, illetve, hogy egy adott mozzanatnak egyszerre több funkciója is lehet. Megengedhető a funkcionális meghatározás, ha a viselkedés következménye azonnali vagy egyértelmű, ugyanahoz a következményhez leírhatatlanul sokféle mozgás vezet, és a formai leírás bonyolult és nem ad többlet információt. Funkcionális leírás esetén is meg kell adnunk a kategóriába tartozó formai elemeket.
 
  Állapot: Hosszab ideig tartó viselkedés (pl. áll, fekszik).
 
  Esemény: Pillanatszerű viselkedés (pl. feláll, lefekszik).
 
  Viselkedés katalógus: a megfigyelt és definiált viselkedések listája a katalógus.
 
  Etogram: A katalógust etogramnak nevezzük, amikor a lehetséges viselkedések zömét tartalmazza. Az etogram eszköz és nem eredmény.
 
  Gyakoriság: Bizonyos kérdések eldöntéséhez elegendő azt meghatároznunk, hogy adott viselkedés elemek milyen gyakran jelentek meg a viselkedésben. Például azt jegyezzük le, hogy a madár sarat vagy növényi anyagot visz a fészekbe. A gyakoriság mérése előtt azonban el kell döntenünk, hogy mihez viszonyítjuk a mért elemek számát. Egymáshoz (sár / növény) vagy az időhöz (sárhordás / 10 perc) viszonyítjuk a viselkedést?
 
  Sorrend (szekvencia): A viselkedés folyamatáank szabályossága, vagy az egyedek közötti kölcsönhatások vizsgálatához szükség lehet a viselkedés elemek előfordulási sorrendjének, a szekvencia rögzítésére.
 
  Latencia: Egy meghatározott időpont (pl. a kísérlet kezdete) vagy mozzanat (pl. megjelent egy ragadozó) és egy meghatározott viselkedés (pl. menekülés) között eltelt idő
 
  Időtartam: Szükség lehet a viselkedés elemek átlagos vagy összes időtartamára. Például ha azt akarjuk ellenőrzini, hogy a fiatal kutyák több időt töltenek-e játékkal, mint az idősebbek, akkor elsősorban nem az elemek gyakoriságát, hanem ezek összes idejét fogjuk mérni.
 
   
 

Mintavételi kérdések
 
  Alapsokaság:: A kutatás kérdése rendszerint nem egy kutyára (Bodri) vonatkozik, hanem általában a kutyára, mint fajra, vagy a skót juhászra, mint fajtára, vagy a hathónapos kanokra, mint ivarra és korra. Azt a csoportot, amelyre nézve szeretnénk vizsgálatunk erdményeit általánosítani, alapsokaságnak (populáció) nevezzük.
 
  Minta: A tényleges vizsgálatot általában nem a teljes alapsokaságon, hanem annak néhány egyedén végezzük el.
 
  Reprezentatív minta: Mintánk akkor tükrözi jól a valóságot, ha a mintában mért értékek nem térnek el lényegesen az alapsokaságra jellemző értékektől.
 
  Mintavétel: reprezentatív akkor lehet a mintánk, ha az alapsokaság bármely eleme azonos valószínűséggel kerül be a mintába. Ha pl. az ország nőlakosságának átlagos magasságát szeretnénk becsülni, akkor mintánk elemeit ne a női kosárlabda csapatok tagjaiból válasszuk. Az ilyen minta torzított, mert egy kategoriából a valódi arányához képest túl sok elemet tartalmaz.
 
   
 

Rögzítési módszerek
 
  Mintavétel a csoport egyedeiből: Ha egy csoporton belüli egyedek viselkedéséről van szükségünk adatra, akkor el kell döntenünk, hogy egyszerre több, vagy csak egy állatot figyelünk meg.
Egy időben több állat viselkedését csak akkor tudjuk leírni, ha a mért viselkedés kategória száma nem nagy, és a viselkedés jellemző időtartama hosszú (állapot). Napi ritmus vizsgálathoz pl. megtehetjük, hogy percenként, 5 percenként, végigpásztázzuk a csoportot, és minden egyedről feljegyezzük, hogy éppen milyen állapotban van (fekszik, áll, eszik stb.), Ezt nevezik pásztázásnak.
Sok esemény rögzítése esetén egyszerre csak egy állatot tudunk figyelemmel kísérni. Ennek egyik lehetséges módszere a fókusz állat mintavétel, amikor egy állatot írunk le meghatározott ideig (pl. 5 perc), majd kis pihenő után véletlenszerűen másik egyedet választunk és azt követjük nyomon 5 percen át.
 
  Mintavétel a viselkedésből: A viselkedés teljes folyamatát ritkán írjuk le. A teljes leírás helyett többnyire valamilyen mintát veszünk a viselkedésből. Lehetséges eljárás pl. percenként lejegyezni, hogy az állat abban a pillanatban éppen mit csinál. Lehet, hogy a kérdésünkhöz az kell, hogy a leírást egy meghatározott viselkedés kezdetétől írjuk csak le. Pl. az alfa hím egy nőstényhez közelít. Ettől kezdve mindent leírunk addig, amíg a két állat el nem távolodott egymástól.
 
  Terminológiai zavar: A leírás módszerének megválasztásakor egyszerre több szempont alapján döntünk. A két legfontosabb szempont az, hogy miként veszünk mintát a csoportból, illetve, hogy miként veszünk mintát a viselkedés folyamatból.
 
  Ad libitum rögzítés
 
  Folyamatos rögzítés
 
  Szekvencia rögzítés
 
  Pillanat rögzítés
 
  Minden-semmi rögzítés
 
   
 

Technikai segédeszközök
 
  Automatikus rögzítés
 
  Eseményrekorder 
 
  Papír - ceruza 
 
  Video felvétel 
 
  Hangfelvétel
 
   
 

Az adatok értékelése
 
   
 

Néhány ötlet
 
   
 

Példák (angol nyelvű közleményekből)
 
   
 
Függelékek
 
 

Irodalom
 
 

Linkek: kabai_etho_method_links.html 
 
   
 
   
 

 
 
last modified date , webmester Kabai...e.mail, characterset: ISO-8859-2, site: http://www.behav.org
 {out}