| A viselkedés megfigyelése, viselkedés adatok gyűjtése
és kiértékelése. (Bevezetés az etológiába innen
érhető el)
|
| ......... |
.................................................................................................. |
|
|
|
| |
|
Alap |
Közép |
|
Etológiai alapismeretek |
|
|
|
| |
|
|
|
|
| |
Mivel foglalkoznak az etológusok?
Az etológusok Konrad Lorenz szerint biológiai módszereket alkalmaznak
a viselkedés megismerésére.
Az etológia nem leíró tudomány. Az etológusok hipotéziseket ellenőriznek.
Természetesen meg kell ismernünk, hogy MIT csinál az állat, amit
vizsgálunk, de a fő kérdés mindig az, hogy MIÉRT csinálja azt, amire
kiváncsiak vagyunk.
|
|
|
|
| |
Tinbergen négy kérdése. A vizsgálatok
célja lehet a viselkedés szabályozásának vagy funkciójának megismerése,
érdekes lehet, hogy a viselkedés hogyan jelenik meg az állat életében,
hogyan hat rá a tanulás és tapasztalat, de érdekes lehet a viselkedés
evolúciója is. A kérdés jellege egyben meghatározza a kutatás szintjét,
eszközét és szemléletét is.
|
|
|
|
A
vizsgálat tervezése és fő lépései
|
|
|
|
| |
Kérdések. Kutatást akkor tervezünk,
ha vannak érdekes kérdéseink. A kérdések adódhatnak a megfigyelésből,
olvasmányainkból. A kérdések pontosítása során arra törekszünk, hogy
azokat a rendelkezésünkre álló módszerekkel valóban meg lehessen válaszolni.
Ez nem vicc, a megválaszolható kérdések általában nem olyan érdekesek,
mint a meg nem válaszolhatók. |
|
|
|
| |
Hipotézisek. A kérdések pontosítása
során jutunk el oda, hogy ok-okozati összefüggést tételezünk fel.
Az ellenőrizhető feltételezés a kutatás hipotézise. |
|
|
|
| |
Mit mérjünk? A vizsgálat módszereit,
tehát hogy mit, hogyan és milyen körülmények között mérünk úgy kell
megválasztanunk, hogy az adataink alapján a hipotézist ellenőrizni
tudjuk. Nem kell többet és nem szabad kevesebbet vizsgálnunk, mint
amennyi a feltételezés ellenőrzéséhez szükséges. |
|
|
|
| |
Megfigyelés? Adatokat gyűjthetünk
megfigyeléssel, olyan módon, hogy magunk nem hatunk az állat viselkedésére.
|
|
|
|
| |
Kísérlet? Gyakran van szükség arra,
hogy meghatározott módon beavatkozzunk a viselkedés folyamatokba,
azaz valamilyen kezelést végezzünk. |
|
|
|
| |
Tervezés: A vizsgálat minden részletét
megtervezzük. A tervezés a hosszan tartó, gyakran szezonális viselkedés
vizsgálatokban nagyon fontos. |
|
|
|
| |
Elővizsgálat: Gyakorlati körülmények
között próbáljuk ki a tervezett metodikát a technikai részletekkel
egyetemben. Az előzetes vizsgálat fontos lépés, rá kell szánni az
időt. Az elővizsgálat tanulságai alapján még változtathatunk a módszeren
és a körülményeken. Az elővizsgálatnak akkor van vége, amikor meggyőződtünk
arról, hogy munkatervünk kivitelezhető. Ekkor véglegesen rözgzítjük
a kutatási módszereket. Változtatni ezek után kockázatos |
|
|
|
| |
Adatgyűjtés: A rögzített módszerrel
megkezdjük az adat gyűjtést. |
|
|
|
| |
Előzetes értékelés: Az adatokat
a vizsgálat közben folyamatosan át kell vezetni megfelelő formában
valamilyen biztonságos helyre. Szomorú, ha a terepi jegyzőkönyv sérülésével
egy egész szezon munkája kárba vész. Az adatokat időről időre át kell
nézni abból a szempontból, hogy jellegük és menyiségük valóban lehetővé
teszi-e a hipotézis ellenőrzését. Ha a munka elején kiderül, hogy
az adatok nem lesznek alkalmasak a kérdés megválaszolására, meg kell
fontolni, hogy érdemes-e ezen a ponton módosítani valamit. |
|
|
|
| |
Eredmények: Vizsgálatunkkal akkor
lehetünk elégedettek, ha az adatokgyűjtés lezárása után az adatok
kiértékeléséve alapján egyértelmű igen vagy nem választ tudunk adni
a kutatás hipotézisére. |
|
|
|
| |
Publikáció: A vizsgálatot akkor
tekinthetjük lezártnak, ha eredményeinket közzétettük. A közlés módja
(munkabeszámoló, előadás, tudományos közlemény) az eredmények jelentőségén
is múlik. |
|
|
|
| |
Kudarc? Ld. a leggyakoribb problémákat
hivatkozott lap végén. |
|
|
|
| |
|
|
|
|
A viselkedés adatok jellege |
|
|
|
| |
A viselkedés hierarchikus szerveződése:
Sok adat utal arra, hogy az állatok viselkedésének apró mozzanatai
egy-egy általánosabb funkciót szolgálnak.
Amikor a füstifecske sarat, növényi anyagokat szállít csőrében, ezeket
összeragasztja az eresz alatt, tudjuk, hogy fészket épít. A fészekbe
tojás kerül, a madár kotlik rajta, a fiókák kikelnek a tojásból. A
madár rovarokat fog a levegőben, a fészekhez repül a táplálékkal,
és azt behelyezi a kismadarak torkába. Van alapunk feltételezni, hogy
e sokféle viselkedés végső funkciója a szaporodás, amely nagyobb funkcionálios
egységekből épül fel (fészeképítés, kotlás, etetés stb.) A nagyobb
egységeknek is van tehát azonosítható funkciója, amelyek az egységen
belüli kisebb mozzanatok következménye. |
|
|
|
| |
A viselkedés adatok hierarchiája:
Az etológus a munkahipotézis alapján határozza meg, hogy a viselkedés
szerveződésének milyen szintjén gyűjtsön adatot. Ha az a hipotézisünk,
hogy az idősebb párok hamarabb végeznek a fészeképítéssel, akkor elegendő
lehet a fészeképítés kezdete és vége közötti időt mérnünk. Ez az elnagyolt
mérés lehetővé teszi, hogy egyszerre nagyon sok párról legyen adatunk.
Egy másik hipotézishez részletesebb finomabb felbontásra lehet szükségünk.
Például ha az a sejtésünk, hogy a füstifecskék meghatározott szabályos
szerint építik a fészket, akkor szükségünk lehet minden egyes anyag
beépítésének sorrendjére.
Lényeges, hogy azonosítsuk a vizsgálat szintjét, és ne ugráljunk össze-vissza
az egyes szintek között. |
|
|
|
| |
A viselkedés elemei: Az a felismerés,
hogy a viselkedés funkcionális csoportok szerint rendeződik, lehetővé
teszi, hogy a folyamatokat apróbb mozzanatokra, viselkedés kategóriákra
bontusk fel, és ezek alapján írjuk le a viselkedést. A kategóriák
felbontási szintjét (fűszállal a csőrben az eresz alá repül, illetve
fészket épít) a hipotézis alapján választjuk meg. |
|
|
|
| |
Az elemek meghatározása a forma alapján:
A viselkedés mozzanatait célszerű a mozgás formája alapján meghatározni
és elnevezni. (pl. a kutya a hátsó lábát felemelve vizel). A mozgás
alapján történő meghatározás egyértelmű, nincs benne feltételezés,
és mások számára is jól átadható (ha ezt látod, jegyezd le).
|
|
|
|
| |
Az elemek meghatározása a funkció alapján:A
hétköznapi beszédben az etológusok sem a mozgás formája alapján nevezik
meg a viselkedést, hanem annak feltételezett funkciója alapján (pl.
a kutya területet jelöl). A viselkedés leírásakor azonban nem a funkcióból,
hanem a formából indulunk ki. Enek az az oka, hogy a funkciót nem
mindig ismerjük, illetve, hogy egy adott mozzanatnak egyszerre több
funkciója is lehet. Megengedhető a funkcionális meghatározás, ha a
viselkedés következménye azonnali vagy egyértelmű, ugyanahoz a következményhez
leírhatatlanul sokféle mozgás vezet, és a formai leírás bonyolult
és nem ad többlet információt. Funkcionális leírás esetén is meg kell
adnunk a kategóriába tartozó formai elemeket. |
|
|
|
| |
Állapot: Hosszab ideig tartó viselkedés
(pl. áll, fekszik). |
|
|
|
| |
Esemény: Pillanatszerű viselkedés
(pl. feláll, lefekszik). |
|
|
|
| |
Viselkedés katalógus: a megfigyelt
és definiált viselkedések listája a katalógus. |
|
|
|
| |
Etogram: A katalógust etogramnak
nevezzük, amikor a lehetséges viselkedések zömét tartalmazza. Az etogram
eszköz és nem eredmény. |
|
|
|
| |
Gyakoriság: Bizonyos kérdések eldöntéséhez
elegendő azt meghatároznunk, hogy adott viselkedés elemek milyen gyakran
jelentek meg a viselkedésben. Például azt jegyezzük le, hogy a madár
sarat vagy növényi anyagot visz a fészekbe. A gyakoriság mérése előtt
azonban el kell döntenünk, hogy mihez viszonyítjuk a mért elemek számát.
Egymáshoz (sár / növény) vagy az időhöz (sárhordás / 10 perc) viszonyítjuk
a viselkedést? |
|
|
|
| |
Sorrend (szekvencia): A viselkedés
folyamatáank szabályossága, vagy az egyedek közötti kölcsönhatások
vizsgálatához szükség lehet a viselkedés elemek előfordulási sorrendjének,
a szekvencia rögzítésére. |
|
|
|
| |
Latencia: Egy meghatározott időpont
(pl. a kísérlet kezdete) vagy mozzanat (pl. megjelent egy ragadozó)
és egy meghatározott viselkedés (pl. menekülés) között eltelt idő |
|
|
|
| |
Időtartam: Szükség lehet a viselkedés
elemek átlagos vagy összes időtartamára. Például ha azt akarjuk ellenőrzini,
hogy a fiatal kutyák több időt töltenek-e játékkal, mint az idősebbek,
akkor elsősorban nem az elemek gyakoriságát, hanem ezek összes idejét
fogjuk mérni. |
|
|
|
| |
|
|
|
|
Mintavételi kérdések |
|
|
|
| |
Alapsokaság:: A kutatás kérdése
rendszerint nem egy kutyára (Bodri) vonatkozik, hanem általában a
kutyára, mint fajra, vagy a skót juhászra, mint fajtára, vagy a hathónapos
kanokra, mint ivarra és korra. Azt a csoportot, amelyre nézve szeretnénk
vizsgálatunk erdményeit általánosítani, alapsokaságnak (populáció)
nevezzük. |
|
|
|
| |
Minta: A tényleges vizsgálatot általában
nem a teljes alapsokaságon, hanem annak néhány egyedén végezzük el.
|
|
|
|
| |
Reprezentatív minta: Mintánk akkor
tükrözi jól a valóságot, ha a mintában mért értékek nem térnek el
lényegesen az alapsokaságra jellemző értékektől. |
|
|
|
| |
Mintavétel: reprezentatív akkor
lehet a mintánk, ha az alapsokaság bármely eleme azonos valószínűséggel
kerül be a mintába. Ha pl. az ország nőlakosságának átlagos magasságát
szeretnénk becsülni, akkor mintánk elemeit ne a női kosárlabda csapatok
tagjaiból válasszuk. Az ilyen minta torzított, mert egy kategoriából
a valódi arányához képest túl sok elemet tartalmaz. |
|
|
|
| |
|
|
|
|
Rögzítési módszerek |
|
|
|
| |
Mintavétel a csoport egyedeiből:
Ha egy csoporton belüli egyedek viselkedéséről van szükségünk adatra,
akkor el kell döntenünk, hogy egyszerre több, vagy csak egy állatot
figyelünk meg.
Egy időben több állat viselkedését csak akkor tudjuk leírni, ha a
mért viselkedés kategória száma nem nagy, és a viselkedés jellemző
időtartama hosszú (állapot). Napi ritmus vizsgálathoz pl. megtehetjük,
hogy percenként, 5 percenként, végigpásztázzuk a csoportot, és minden
egyedről feljegyezzük, hogy éppen milyen állapotban van (fekszik,
áll, eszik stb.), Ezt nevezik pásztázásnak.
Sok esemény rögzítése esetén egyszerre csak egy állatot tudunk figyelemmel
kísérni. Ennek egyik lehetséges módszere a fókusz állat mintavétel,
amikor egy állatot írunk le meghatározott ideig (pl. 5 perc), majd
kis pihenő után véletlenszerűen másik egyedet választunk és azt követjük
nyomon 5 percen át. |
|
|
|
| |
Mintavétel a viselkedésből: A viselkedés
teljes folyamatát ritkán írjuk le. A teljes leírás helyett többnyire
valamilyen mintát veszünk a viselkedésből. Lehetséges eljárás pl.
percenként lejegyezni, hogy az állat abban a pillanatban éppen mit
csinál. Lehet, hogy a kérdésünkhöz az kell, hogy a leírást egy meghatározott
viselkedés kezdetétől írjuk csak le. Pl. az alfa hím egy nőstényhez
közelít. Ettől kezdve mindent leírunk addig, amíg a két állat el nem
távolodott egymástól. |
|
|
|
| |
Terminológiai zavar: A leírás módszerének
megválasztásakor egyszerre több szempont alapján döntünk. A két legfontosabb
szempont az, hogy miként veszünk mintát a csoportból, illetve, hogy
miként veszünk mintát a viselkedés folyamatból. |
|
|
|
| |
Ad
libitum rögzítés |
|
|
|
| |
Folyamatos
rögzítés |
|
|
|
| |
Szekvencia
rögzítés |
|
|
|
| |
Pillanat
rögzítés |
|
|
|
| |
Minden-semmi
rögzítés |
|
|
|
| |
|
|
|
|
Technikai segédeszközök |
|
|
|
| |
Automatikus rögzítés |
|
|
|
| |
Eseményrekorder |
|
|
|
| |
Papír - ceruza |
|
|
|
| |
Video felvétel |
|
|
|
| |
Hangfelvétel |
|
|
|
| |
|
|
|
|
Az adatok értékelése |
|
|
|
| |
|
|
|
|
Néhány ötlet |
|
|
|
| |
|
|
|
|
Példák (angol nyelvű közleményekből) |
|
|
|
| |
|
|
|
|
| Függelékek |
|
|
|
| |
Irodalom |
|
|
|
| |
Linkek: kabai_etho_method_links.html |
|
|
|
| |
|
|
|
|
| |
|
|
|
|