Háttér
Fő lépések
Alapkérdések
Adatrögítés
Technika
Adat kiértékelés
Irodalom
előkészületben 
..........................................
|
|
||||
|
Szinonímák
|
on-the-dot, point sampling, fixed interval time point sampling, instantaneous sampling | |||
| Amikor minden mérés között alszunk pontosan két percet... | ||||
|
Kivitelezés:
|
A megfigyelő egyenletes időpillanatokban (pl. percenként) rögzíti, hogy az állat mit csinál. | |||
|
Példa
|
Cowlishaw páviáncsoportokban vizsgálta, az egyedek aktivitása hogyan függ a szociális visoznyoktól, illetve attól, hogy az adott helyszínen mennyire vannak kitéve a ragadozók veszélyének. Az aktivitásról időpont mintavétellel gyűjtött adatot úgy, hogy az egyes egyedeket 1 órán keresztül figyelte, és 5 percenként feljegyezte az aktivitást, a helyet, a növényzet jellegét stb. (abstract) |
|||
|
Eszközök
|
Az
időpontok jelzéséhez általában kell valamilyen eszköz (pl. magnóból,
vagy órából jövő hangjel). Ezen túl egyszerű papír-ceruza is elegendő.
Nem árt az adatlapot előre megszerkeszteni. Hasznos a viselkedést magnóra mondani, vagy eseményrekorderbe vinni, különösen akkor, ha egyszerre több egyedet írunk le, és szemünket nem vehetjük le a színtérről. |
|||
|
Adatok jellege
|
Nem
nyilvánvaló, hogy milyen adatok származtathatók az időpont mintavételből.
Egy biztos, lesz adatunk arról, hogy az állat a mintavételi időpontok
hányad részében folytatott A vagy B viselkedést. Ez egy dimenzió nélküli
gyakoriság adat. Azt azonban
nem állíthatjuk, hogy ez a viselkedés valódi gyakorisága a megfigyelési
időre, vagy az összes viselkedés előfordulására vonatkoztatva. A mintavételek közötti időtartamhoz képest hosszú állapotok leírásából elvileg következethetünk az állapot valódi gyakoriságára és időtatamára is. Mielőtt azonban ezt tennénk, feltétlenül meg kell vizsgálnunk, hogy az egyedek milyen gyakran váltanak viselkedést a mintavételi időpontok között. |
|||
|
Alkalmazása
|
Az időpont mintavétel általában információ veszteséget jelent a teljes, vagy a szekvencia leíráshoz képest. A módszer azonban hasznos, ha egyszerre több egyedet kívánunk megfigyelni. Hosszabb idejű, és kis számú állapotok (pl. fekvés, legelés) esetén nem nehéz egyszerre több állatról is adatokat felvenni. Ezt megtehetjük úgy is, hogy egy időpontban egyetlen állat viselkedését rögzítjük, és a következő időpontban egy másikét. Lassú változások esetén nem reménytelen egy időpontban több egyedre rápillantani és leírni aa összes egyed viselkedését. | |||
| Az időpont mintavételt egyetlen állat megfigyelésekor is szokták alkalmazni, különösen akkor, ha nehéz terepi körülmények között dolgozunk, vagy pihenő nélkül végzünk több órás megfigyelést . | ||||
|
Korlátok
|
Rövid ideig tartó események rögzítésére a módszer
nem alkalmas. Nagy gyakorlat kell ahhoz, hogy valóban az adott időpillanatban látott viselkedést rögzítsük, és ne a 2 másodperccel előbb látott, de sokkal érdekesebb viselkedést, mert ez torzításhoz vezet. |
|||
|
Terminológiai gubanc:
|
Az időpont mintavétel annyit tesz, hogy előre meghatározott
időpillanatokban feljegyezzük az állat viselkedését. Néhány szerző szerint (Martin és Bateson) az időpont mintavétellel adott időpillantokban egyetlen viselkedés elem előforudlását vagy hiányát rögzítjük. Mások az időpont mintavétel módszert a pásztázással azonosítják. A pásztázás azonban az egyedekből való mintavétel módja. |
|||
