| |
|
A
viselkedésbiológiai vizsgálatok általános menete
|
|
|
|
Rögzített módszer
|
|
Van
hipotézis, van metodika, használhatóságáról néhány elővizsgálatban
meggyőződtünk: kezdődhet az adatgyűjtés. Az adatgyűjtés közben
a metodikán nem érdemes változtatni, mert a vizsgálat elején gyűjtött
adatokat nem fogjuk tudni a későbbiekkel összehasonlítani, és így
azok elvesznek. Módszerünk úgysem lesz sohasem tökéletes. Elég azonban
ha annyira jó, hogy alkalmazásával a kérdéseinkre választ kaphatunk.
Nagyritkán előfordul, hogy adatgyűjtés közben derül ki: az adatok
használhatatlanok.
Ekkor sem érdemes a metodikát toldozni-foltozni, érdemesebb teljesen
megállni, és kezdeni elölről a kérdés-hipotézis-előkísérlet
körforgást. |
|
|
| |
|
|
|
|
|
Mennyi adat kell?
|
|
Pontosan
annyi adatra van szükség, amennyivel a hipotézisünk ellenőrizhető.
Nyilvánvaló, hogy nem szabad megállnunk mielőtt statisztikailag értékelhető
adattömeg nem áll a rendelkezésünkre, de több időt sem szabad a vizsgálatra
szánni, mint amennyi a kérdés megválaszolásához szükséges. Általában
(sajnos? szerencsére?) nem igaz, hogy kétszer annyi adat kétszer pontosabb
eredményt ad. A szükséges mintanagyságot az elővizsgálatok
adatai alapján ellenőrizhetjük egy egyszerű számítással. (Erről
bővebbet a kutatástervezés tárgyban lehet megtudni) |
|
|
| |
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|