| |
|
|
|
|
| |
|
Az előzetes vizsgálat nem céltalan szemlélődés.
Gyakorlati körülmények között próbáljuk ki a tervezett metodikát a
technikai részletekkel egyetemben (pl. bírja-e az elektronika, no
meg a kutató a hőséget a les-sátorban?). Ugyanakkor az előzetes vizsgálat
nem a szolgai adatgyűjtés ideje: legyen időnk felfedezni az esetleges
egyszerűsítési lehetőségeket. Ilyenkor derüljön ki az is, hogy a metodika
valamilyen váratlan oknál fogva nem hatékony (az őz elkerüli a les-sátrat),
vagy torzított eredményeket ad (a suták elkerülik, a bakokat egyenesen
odavonzza a kihelyezett takarmány stb). |
|
|
| |
|
|
|
|
| |
|
Az
elővizsgálat során kell meggyőződnünk arról, hogy |
|
|
| |
|
- a hipotézis újszerű
(ugyanezt mások még nem vizsgálták)
- ellenőrzése megvalósítható
(létezik megfelelő módszer)
- a tervezett metodika általánosítható (validitás) és megbízható
(reliabilitás) adatokat ad.
|
|
|
| |
|
|
|
|
| |
|
Az
előzetes vizsgálatok alapján kell azt is felbecsülnünk, hogy mennyi
adatra (időre, pénzre) lesz szükségünk hipotézisünk ellenőrzéséhez. |
|
|
| |
|
|
|
|
| |
|
A
kérdésfeltevés, a hipotézis megfogalmazása és az előzetes vizsgálatok
nem válnak élesen szét: e három folyamat párhuzamosan, vagy ide-oda
ugrálva zajlik egészen addig, amíg meg nem érett a helyzet a metodika
végleges rögzítésére. |
|
|
| |
|
|
|
|
|