| |
|
A
viselkedésbiológiai vizsgálatok általános menete
|
|
|
| |
|
Kísérlet az etológiában?
|
|
|
| |
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
| |
|
Sokan gondolják, hogy az etológia a tiszta
megfigyelések tudománya. Ez azonban már a kezdet kezdetén, a klasszikus
etológusok idején sem volt így. A három Nobel-díjas etológus, Lorenz,
Tinbergen
és von
Frisch nagyon sok kísérletet végzett. A viselkedés
szabályozó mechanizmusát kutató neurobiológusok, vagy a funkcióra
kíváncsi viselkedés-ökológusok munkájában a kísérletes megközelítés
uralkodik. |
|
|
| |
|
|
|
|
|
Mikor nélkülözhetetlen a kísérlet?
|
|
Nem érdemes tisztán
megfigyelésekre hagyatkozni, ha a vizsgált jelenség nagyon ritka
esemény, a kérdéses tényező természetes változatossága kicsi, illetve
ha a vizsgált tényezők nem függetlenek egymástól.
- kezelés ritka esemény: pl. az a hipotézisünk, hogy egy énekes
madár pár nagyobb kockázatot vállal ragadozó jelenlétében akkor,
amikor a fiókáik már szinte
kirepülnek, mint amikor még éppen hogy lerakták a tojásokat. Mivel
a hipotézis teszteléséhez sok adat kell, vagy 1000 évig figyeljük,
hogy egy éppen arra mozgó ragadozóra hogyan reagálnak a szülők,
vagy ragadozó makettet mutatunk be különböző időpontokban
a pároknak.
- kezelés variabilitása kicsi: Tinbergen
hipotézise szerint a sárgalábú sirály fiókák számára az anya csőrének
színe és a csőrön lévő vörös folt külön-külön is kulcsingert jelentenek
a fiókának a csipegetési válasz kiváltásában. Az anyák csőrszíne
azonban nem mutat nagy változatosságot: nincsen fehér, szürke
és fekete csőrű sárgalábú sirály. Tinbergen ezért a kísérletes
módszert választotta. Különböző alapszínű, illetve különböző foltszínű
makettokat mutatott be a sirályfiókáknak és ezzel a kísérlettel
tisztázta az alap és a folt színének, kontrasztjának szerepét.
- kezeléseket nem tudjuk egymástól függetlenül vizsgálni: pl.
hipotézisünk szerint a felnőtt lazacok a fiatalkorban megtanult
szagingerek alapján találnak vissza az eredeti folyószakaszba.
A szag alapján való tájékozódás a szaglóhám vagy az innen kiinduló
idegek irtásával kiiktatható.
- a ható tényezők
nem függetlenek egymástól: pl.
arra vagyunk kíváncsiak, hogy mitől függ a kirepülő függőcinege
fiókák száma: a fészek minőségétől, a territórium táplálékellátottságától,
a pár korától, vagy a pár kondíciójától? Ezek a tényezők nem függetlenek
egymástól, pl. lehet, hogy az idősebb hímek képesek jobb territóriumot
foglalni, amelyen jobb lesz a tápláltságuk
is. Az ilyenfajta belső korrelációk nagyon gyakoriak az etológiai
vagy ökológiai vizsgálatokban. Megfigyeléssel szinte lehetetlen
az egymástól nem független tényezőket szétbogozni, jól tervezett
kísérlettel azonban van erre esély. Kiegészítő táplálék adásával
pl. javíthatjuk egy gyenge territóriumú hím tápláltságát stb.
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
Műtermékek
|
|
A kísérletes megközelítés veszélye, hogy
a mesterséges kezelések hatására esetleg "mesterséges" eredményt kapunk.
Olyan jelenségekre gondoljunk, amelyek természetes
körülmények között nem, csak a kísérleti elrendezésben fordulnak elő.
A kísérletezést ezért hasznos természetes körülmények között végzett
megfigyelésekkel kiegészíteni. |
|
|
| |
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|