Háttér
Fő lépések
Alapkérdések
Adatrögítés
Technika
Adat kiértékelés
Irodalom
előkészületben 
..........................................
|
|
||||
| A megfigyelő jelenléte leginkább azokat a fajokat zavarja, amelyek méretüknél, életmódjuknál fogva egy ember-nagyságú potenciális ragadozó zsákmányai lehetnek. A zavarás különösen nagy az állatok menekülési távolságán belül. Azok a fajok, amelyeknek egyedei nem csak potenciális, hanem valóságos prédái az embernek (vadászható fajok), különösen érzékenyek az ember jelenlétére. A zavarás csökkentésének sok módja van. | ||||
|
Megfigyelés
látcsővel:
|
A látcső kiválasztásánál fontos szempont a nagyítás, a fényáteresztő-képesség, és a megbízhatóság. A látcsöveket két számmal szokás jellemezni: pl. 7 x 35. Az első szám a nagyítás mértékét jelzi (a látcsőben a tárgyak 7x nagyobbnak látszanak, mint szabad szemmel), a második szám az objektív lencse átmérője mm-ben. Nagyobb átmérőjű objektív több fényt gyűjt össze, mint a kisebb lencse, tehát ha két látcső csak az objektív átmérőjében különbözik, akkor a nagyobb lencséjű látcső rossz látási viszonyok között (pl. szürkület) jobb képet ad. | |||
| Az optikai rendszer fényáteresztő-képességét növeli a lencsék speciális bevonata is (ezt angolul "coating" felirattal jelzik). A megbízhatóság a látcső mechanikai konstrukciójára vonatkozik, gyenge anyagból készített látcsőt néhány hónapos használat után kínlódás lesz élesre állítani. Fontos szempont az is, hogy eszközünk bírja a terepi gyűrődést. A rosszul szigetelt látcső bepárásodik, beázik és előbb utóbb elkoszolódik. | ||||
| A műanyag lencse könnyebb, de könnyebben is karcolódik, mint az üveg. Sajnos ingyen nem adnak jó látcsövet: a gyanúsan olcsó eszköz bármilyen jól mutat, bármilyen tiszta képet ad az üzlet ablakán keresztül, az első komolyabb koccanás után használhatatlanná válhat. A jó látcső évekig szolgál, érdemes tehát megbízható márkájú eszközt venni. Nem érdemes azonban többet fizetni nagyobb nagyításra, nagyobb fényáteresztő-képességre, mint amennyi az adott munkához feltétlenül szükséges. | ||||
|
Megfigyelés rejtekhelyről:
|
A madarászok les-sátrától, a vadászok magaslesén keresztül a természetes búvóhelyig sokféleképpen elrejtőzhetünk a megfigyelendő állatok szeme elől. A rejtekhely kiválasztásakor ne higgyük azt, amit a bújócska közben a saját szemét betakaró kisgyerek gondol: "én nem látok, te sem látsz". A vizsgálandó faj percepciós tere (tehát hogy mit lát, mit érez szaglással, mit hall) jelentősen különbözhet a sajátunkétól. Egy rossz széllel a talaj szintjén ülő megfigyelő a feje búbjáig betakarhatja magát, szagát az őzek sok száz méterről megérzik. | |||
| További gondot jelent, hogy a rejtekhelyek többnyire nem követik az állatokat. Amit a lesből látunk, az nem feltétlenül jellemzi az állatok átlagos aktivitását. Az erdő szélén felálított magaslesről pl. megfigyelhetjük hajnalban az őzek táplálkozását, de innen nem sok adatot fogunk gyűjteni a bakok teritoriális viselkedéséről. | ||||
| A gépkocsi kiváló búvóhely lehet ott, ahol az állatok a járműforgalomhoz hozzászoktak. Az autó további előnye hogy mozog, de szempont az is, hogy van benne áramforrás az eszközeink számára, és hogy nem ázunk, nem fázunk megfigyelés közben. | ||||
| Laboratóriumi körülmények között a rejtőzködés egyszerűbben megoldható. Ha az állatokat nem zavarja a fény, tarthatjuk őket jól megvilágított helyen, miközben az etológus a sötétből figyel. Használ, ha a megfigyelő és az állatok közé valami függönyszerű anyagot feszítünk ki. Szokás az állatok fölé helyezett tükörből végezni a megfigyeléseket. Egyre jobban terjed a TV kamera használata. Ennek további előnye, hogy a felvétel kényelmesen és megbízhatóan elemezhető, a felvétel lassítható. A képmagnó használatát azonban alaposan ki kell próbálni a valódi vizsgálatok előtt: nem minden viselkedésmozzanat írható le jól a felvételekről. | ||||
|
Emberhez szoktatott állatok:
|
A megfigyelő okozta zavarás csökkenthető azzal is, hogy az állatokat hozzászoktatjuk az ember jelenlétéhez. A szoktatásnak több fokozata van. Ember által kevésbé zavart területen, kevésbé zavart fajok egyedei viszonylag hamar megszokják az ember jelenlétét, ha a megfigyelő rendszeresen kijár az adott helyre. Hátránya e módszernek az, hogy helyhez és egyedekhez kötött, ezért elsősorban hosszú távú, sok éven át tartó vizsgálatok érdekében célszerű a szükséges időt és energiát befektetni. A szoktatás nem alkalmazható minden esetben. Kevés az esély pl. arra, hogy vadászható fajok egyedei közömbössé váljanak az emberrel szemben olyan területen, ahol rendszeres vadászat folyik. | |||
|
Kézből
nevelt állatok
|
A szoktatás szélsőséges módszere a mesterséges felnevelés. A legtöbb madár és emlős az őt felnevelő embert szinte fajtársnak tekinti. A nevelt állatok ezután fokozatosan hozzászoktathatóak a természetes körülményekhez és félig szabad tartásban megfigyelhetők. A kézből nevelt állatok vizsgálata azonban sok elvi problémát felvet. Az ember által felnevelt állatok viselkedése (különösen a szociális viselkedés) többnyire nem mindenben felel meg a fajspecifikus jellegnek. Gondot jelent az is, hogy a megfigyelő így sem válik láthatatlanná: legfeljebb averzív stimulusból kívánatos fajtárssá változott. Ne feledjük, hogy a kézből nevelt állatok más embertől sem menekülnek: sok nevelt szarvasorjú és nyárilúd végezte a kondérban. | |||
| A kézből nevelt állatokból több generáció során stabilizálódó vadon élő populáció okos szelíditése-vadítása jó eredményt adhat: az állatok élik a maguk életét, de nem menekülnek az ember elől. | ||||
| Laboratóriumi körülmények között az emberhez szoktatás könnyebben megoldható. Ekkor sem árt azonban az óvatosság: a szoktatás módja és mértéke hatással van az állatok viselkedésére, és ezt a hatást érdemes gondosan mérlegelni, esetleg kísérletesen is kimérni. | ||||
| Egy állatcsoport emberhez szoktatása bármilyen módszert is válasszunk, időigényes munka. Belekezdeni csak hosszú-távú vizsgálatok reményében érdemes. Szerencsére sok fajból, sok ilyen populáció létezik a világban: a kutatók általában nem zárkóznak el az elől, hogy féltett állataikon mások is végezzenek megfigyeléseket, feltéve, hogy ez hozzájárul az ő problémáik megoldásához is, és hogy nem okoz saját munkájukban zavart. | ||||
