| |
|
A
viselkedésbiológiai vizsgálatok általános menete
|
|
|
| |
|
A hipotézis megfogalmazása után célszerű
elgondolkodni a lehetséges mérési módszeren, és a
mérendő változók körén. Mindent nem tudunk mérni, koncentráljunk
olyan változókra, amelyeknek nyomon követésével
a hipotézist ellenőrizni lehet. |
|
|
| |
|
|
|
|
|
Kísérlet vagy megfigyelés
|
|
A
cél érdekében kell meghatározni az esetleges beavatkozás mértékét
és módját is. Egy vizsgálatban pl. az a kérdésünk, hogy egy gímszarvasbika
bőgésének gyakorisága, hangereje, vagy hangmagassága hat-e egy másik
bika bőgésére. Ebben az esetben szorítkozhatunk megfigyelésekre (felvesszük
és elemezzük az egyes bőgéseket), de manipulálhatjuk is a helyzetet
(meghatározott paraméterű hangokat játszunk le felvételről a kiválasztott
bikáknak). Sokszor e két megközelítés (tiszta megfigyelés és kísérlet)
párhuzamos alkalmazása adja a legtöbb információt. Kísérletre
különösen akkor van szükségünk, ha a vizsgálandó jelenség
ritka, nehezen megfigyelhető,
kicsi a természetes variabilitása, az egyes tényezőket nem tudjuk
másként elkülöníteni. |
|
|
| |
|
|
|
|
|
Az adatrögzítés módja
|
|
Egy egyedre koncentrálunk, vagy egy csoportra?
Egy-két viselkedés mozzanatot figyelünk, vagy egyszerre sokat? Nem
lehet minden egyeden mindent figyelni, ezért is szükséges a célzott
munka: csak azt figyeljük, ami a hipotézis szempontjából fontos, de
azt jól és megbízhatóan. |
|
|
| |
|
A kiválasztott metodikát érdemes írásban
is rögzíteni (mit, hol,
hogyan mérünk), mert bonyolultabb munkák során a módszerek "elmutálhatnak".
Egy eddig jelentéktelennek tűnő viselkedésmozzanat most hirtelen nagyon
fontos lesz, a megfigyelési módszert apránként célszerűsítjük stb.,
és fél év múltán esetleg már nem is emlékszünk arra, hogy kezdetben
pontosan mit is neveztünk "vakaródzásnak". |
|
|
| |
|
A
metodika kiválasztásánál tisztában kell azzal is lennünk, hogy milyen
statisztikai módszerrel fogjuk adatainkat kiértékelni. Célszerű a
tervezés fázisában a matematikus véleményét is kikérnünk. Nagy baj
ugyanis, amikor az adatgyűjtés lezárása után derül ki: a vizsgált
32 faktor hatása három egér és öt bolha megfigyelése alapján nem rangsorolható... |
|
|
|