Háttér
Fő lépések
Alapkérdések
Adatrögítés
Technika
Adat kiértékelés
Irodalom
előkészületben 
..........................................
| |
||||
| Legyen hipotézised |
A jól megfogalmazott, eldönthető állítás
a kutatás hipotézise. A hipotézis lehet teljesen új, olyan probléma,
amit még senki sem vizsgált. Gyakoribb, hogy a hipotézist mások már
megfogalmazták valamilyen formában, de még kevés fajon, szűk feltételek
között, esetleg egyáltalán nem ellenőrizték. A hipotézis fontosságát az etológiai vizsgálatokban nem árt kihangsúlyozni: még ma is hisznek néhányan abban, hogy a cél nélküli szorgalmas leírás meghozza gyümölcsét. A cél nélkül gyűjtött adatok nagy része azonban papírkosárba kerül a feldolgozás során. Ugyanakkor egy divatos hipotézis szűklátókörű kergetése sok bajt okozhat. Észre kell venni az érdekes jelenségeket akkor is, ha ezek nem férnek bele a koncepciónkba. Előfordulhat, hogy a hipotézis alapfeltevése hibás volt: az élővilág jóval bonyolultabb, minthogy egyetlen elmélettel jól leírható lenne. |
|||
| A hipotézis forrásai |
Elmélet: Az időigényes terepmunkát követelő
etológiában a hipotézisek nagy része pusztán elméleti jellegű, vagy
csak nagyon szűk körű adatgyűjtés alapján születik. Sok kutatás arra
irányul, hogy a szűk körben ellenőrzött hipotézisek általánosíthatóságát
vizsgálja. Egy elméleti hipotézis tesztelése érdekében célszerűen
választható meg a vizsgálandó faj, helyzet és metodika. E megközelítés
előnye az, hogy az eredmények -még a negatív eredmények is- érdekesek
lesznek. Veszélyt jelent azonban, hogy a kiválasztott faj számos olyan
jelenséget produkálhat, ami a kutató számára ismeretlen, és így könnyen
félresiklik az értelmezés.
Előzetes megfigyelések: Kutatás (vagy nyaralás) közben tapasztalhatunk olyan jelenségeket, amelyek a létező hipotézisek alapján nem, vagy csak részben magyarázhatóak. Kedvenc faj: Sok etológus nem a hipotézishez választ megfelelő fajt, hanem kedvenc fajához választ hipotézist. A néhány fajon végzett, hosszúidejű, intenzív munka előnye, hogy a kutató nagyon jól ismeri a lehetőségeket. Hátrányos lehet azonban, ha a kutatás önálló életet él, azaz csak kevesek számára érdekes a munkánk. Gyakorlati probléma: A kutatások célja sokszor kifejezetten gyakorlatias, a hipotézist egy megoldandó gyakorlati feladat szüli (pl. milyen módon lehet természet-közeli feltételeket biztosítani állatkerti állatok számára). |
|||
| A
hipotézis ellenőrizhetősége |
Az ellenőrizhetőség fontos követelmény. A
megérzés, álmodozás fontos, és álomra érdemes is előzetes vizsgálatot
végezni. Az előzetes tapasztalatok alapján azonban a kérdéseket egyszerű
és éles állításokként (hipotézis) kell megfogalmazni. Nem szerencsés, ha a hipotézis igazolatlan alapfeltételezéseket tartalmaz. Bonyolult gondolatsorokat célszerű egyszerű lépésekre lebontani. Ha ez nem lehetséges, akkor a hipotézis tesztelése és az eredmények publikálása is lehetetlen. Parszimónia elve: ha egy jelenséget egyszerű és bonyolult hipotézissel is tudunk magyarázni, célszerű az egyszerűbbet választani. Senki sem állítja, hogy mindig az egyszerűbb hipotézis az igaz, pusztán arról van szó, hogy célszerű előbb az egyszerűbb hipotézist elvetni. |
|||
| Egy hipotézis nem hipotézis. Veszélyes olyan munkába fogni, ami egyetlen kérdésre ad igen-nem választ. Ha a válasz "nem", akkor nincs eredmény. Ha a válasz "igen", akkor még nem biztos, hogy az általunk vizsgált egyetlen tényező volt a legfontosabb. Érdemes tehát ugyanazt a feltételezett jelenséget érdemes több szempontból végiggondolni, és alternatív hipotéziseket felállítani. Az egyetlen hipotézist ellenőrző vizsgálatokat szokás a hipotézis gyenge tesztjének, a több alternatív hipotézis közül választó kutatást erős tesztnek nevezni. Erre a gondolkodásra ad példát John Alcock, amikor a hulmánok csecsemőgyilkosságának vizsgálatát ismerteti. | Alcock: a munkahipotézis gyenge
és erős
tesztelése (Salve Könyvtár) |
|||
| A hipotézisek alapján választható meg a vizsgálandó
változók köre, az alkalmazandó módszer.
A hipotéziseket olyan formában kell megfogalmaznunk, hogy adataink statisztikai elemzésével egyértelmű választ kapjunk, melyik magyarázat a valószínűbb. Ezért is tanácsos a vizsgálatot a statisztikai módszerek szempontjából is végig gondolni, nem árt matematikussal is konzultálni egy időigényes vizsgálat megkezdése előtt. |
||||
| Gondolatkísérlet |
A jól megfogalmazott hipotézis alapján gondolatkísérleteket végezhetünk. Becsülhetjük, hogy milyen kimenetek várhatóak, ha hipotézisünk egyike vagy másika igaz. Minél konkrétabb a becslésünk, annál világosabb választ adnak kérdésünkre a megfigyelések. | |||
