Emlősök elevenfogó csapdázása
Erdőhegyi Ágnes
A Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer X. szerint az emlősök élve csapdázása monitorozás, állapotfelmérés és ökológiai kutatások esetében megengedhető. Célja elterjedési adatok gyűjtése, vagy egyedi jelöléssel kombinálva mozgáskörzet, élőhely preferencia, és populációnagyság megállapítása.
A Magyarországon használt csapdatípusok közül a hagyományos üvegajtós vagy
a Természettudományi Alapítvány és az MTM által közösen kifejlesztett fa dobozcsapda
ajánlott. Ezentúl a drótvázas, illetve elől-hátul üvegajtós csapdák és
az ELTE összecsukható favázas csapdája javasolt. 
Ezeken kívül természetesen nagyon sokféle méretű, alakú, anyagú, tervezésű csapda kapható kereskedelmi forgalomban.
§ Sherman csapda:
| |
Tartós és könnyen szállítható! A csapdák alumíniumból, galvanizált acélból, rozsdamentes acélból készülnek. Hozzáférhetőek nem összecsukható és összecsukható modellek is. Ez utóbbiak terepen könnyen szállíthatók. A nyílásának zárszerkezetéért egy álló rugós kioldó szerkezet a felellős, így biztonságos és hatékony. |
§ Havavart csapdák:
| |
|
|
|
| Kisemlősök (pocok, cickány, mezei egér) kisemlősök |
Közép méretű emlősök (nyúl, mókus, nyérc) |
Nagy termetű emlős (armadilló, mosómedve, macskák) |
|
§ Strongworth csapdák:
| |
Az alumíniumból készült csapda rendkívül erős, könnyű, és ellenáll a korróziónak. Több rekeszes. Külön helyet terveztek az élelemnek, a fekhelynek, valamint a csapda belseje olyan szögben állítható, amely megakadályozza adott esetben az eső beszivárgását. Könnyű tisztítani, és egybetolható. A zárszerkezet önkioldójának érzékenysége állítható. Ezen kívül található rajta egy opcionálisan alkalmazható cickány-kijárat. |
§ „Uglan” csapdák:
| |
Svéd, többször galvanizált, dróthálós csapda alumínium tetővel, amely véd a naptól és az esőtől. Az alján egy műanyag lemez véd a fagyási sérülésektől, könnyen tisztítható, ellenálló. Három részből áll: egy „előszobából”, egy elfogó dobozból, ami ételt és fekhelyet tartalmaz, valamint egy zárszerkezetből, ami gravitációs alapon működik. Egy csapda egyszerre több állat megfogására is alkalmas. Az elfogó doboz jó szellőzést biztosít, és elegendő mozgásteret. |
§ Tomahawk csapdák: pl. vidracsapda
| |
|
A vidracsapda egy külső négyszög alakú vázra, és két egymásra merőleges, alumínium tartóoszlopra illesztett drótból áll. Ahogy a vidra fölé úszik a csapda köré zárul. Az egyik fele a vízben marad, a másik abból kiemelkedik, így az állat nem fullad meg.
Általában elmondható, hogy az összecsukható csapdák előnye, hogy könnyen szállíthatók, hátrányuk hogy kevésbé stabilak, bonyolult a kioldószerkezet.
A fémvázú csapdák használata télen gondot okoz, mert az állat megfázhat benne, vagy megfagyhat.
Ugyanakkor a tömörfalú dobozcsapdákkal szemben az állatok jórésze bizalmatlan. Ezt a hatást csökkenthetik az elöl-hátul üvegfalú, illetve a dróthálóból készült csapdák.
A csapdákat az élőhelytől függően, az állatok által preferált helyekre, ún. csapdavonal vagy csapdaháló szerint helyezik ki. Egymástól való távolságuk 10-20 méter között változhat. Mivel az állatok aktivitását befolyásolják a külső környezeti tényezők, a csapdákat esőmentes napokon enyhe éjszakákon kell kihelyezni. Fontos a megfelelő idő kiválasztása, ez nyilván egy stabil fajismeretet kíván, és alkalmazkodik a kutatásban megfogalmazott kérdésekhez.
Javasolt a csapdák szalagokkal, zászlócskákkal való megjelölése, hogy az ellenőrzéskor, és a felszedéskor könnyen megtalálhatók legyenek. A csapdákat rendszeres időközönként ellenőrizni kell, megelőzve ezzel a nem kívánt halálozást és az állat kondíciójának leromlását. Ez általában függ a csapda típusától, a befogásra kerülő állat aktivitásától, anyagcseréjének gyorsaságától (a cickány-csapdákat kb. másfél óránként ellenőrizni kell) az időjárástól, a klímától.
A megfelelő csapdaválasztás, az állatok beetetése, a felcsalizás és a csapda kihelyezése után is van néhány szempont, amire mindenképpen oda kell figyelni. A befogáskor lehetőleg az állat ne sérüljön, legyen elég mozgástere és étele, ne hevüljön túl a teste, ne zaklathassák más állatok, ne férjenek hozzá a predátorai stb.
Egy éjszakai életmódú faj esetében a csapdát sötétedés előtt érdemes kirakni, és hajnalban kell felszedni.
Nappali aktivitású állatfajok esetén, ha erős a napsütés és kánikula van, akkor gondoskodni kell a csapda árnyékolásáról, és a gyakori csapda ellenőrzésről, hogy az állatot megóvjuk a hőstressztől.
Hideg, zord időjárás esetén az állatok termoregulációja több energiát igényel, ezért bő és megfelelő minőségű táplálékot kell hagyni a csapdában.
Azért, hogy más állatok, ragadozók ne zavarhassák a fogságba esett állatot, körbe lehet keríteni, elfedni a csapdát.
A talajkelepcék (pitfalls) főként cickányoknak készített speciális élvefogó csapdák. Mivel magas metabolikus rátájú állatok esnek bele, tartalmaznia kell sok élelmet és fészeképítésre alkalmas anyagot. Kifejezetten gyakran érdemes ellenőrizni, hogy az állatot megkíméljük az éhezéstől. Lehetőség szerint a tetejére az erős direkt napfény ellen egy árnyékoló tetőt kell szerelni, amely egyúttal megakadályozza az esővíz leszivárgását, és a ragadozók bejutását is.
Denevérek befogására függönyháló és húrcsapda használható. Mindkettőt sötétedéskor érdemes kihelyezni, és napkeltekor lebontani. A háló állandó odafigyelést igényel, hogy elkerülhető legyen az állat belegabalyodása, az ebből fakadó sérülések, halálozások. A húrcsapda akkor ajánlatos, ha sok állat befogására számíthatunk (barlang bejárata). A csapda lényegében egy fémkeret, melyre függőlegesen egymástól 2,5 cm távolságban damilszálak vannak kifeszítve; a legegyszerűbb formában ezek csak egy sorban, további típusoknál kettő, sőt három sorban egymás mögött.
A damilszálaknak nekiütköző állatok a keret alján elhelyezett zsákba hullanak bele. Ez a módszer nem okoz sérülést, és nem igényel intenzív felügyeletet.
A különféle módszerekkel megfogott állatokon többféle adatot, méretet vesznek fel a kutatók. Ezt célszerű úgy végezni, hogy az egyedet egy hálóba, vagy szövetzsákba tartjuk. Így megfelelően meg lehet az állatot fogni, nem tud harapni, karmolni, sem önmagát, sem a kutatót nem képes megsebezni. Ez fontos, mert nagyon sok olyan kórokozót hordozhatnak, ami testnedveken, véren keresztül az embert is megbetegítheti.
A szövetzsákon, hálón keresztül, vagy annak részleges eltávolításával, felvehetők a testméretek, székletmintát vehetünk, vérvételt végezhetünk, meghatározhatjuk ivarát, esetleg a korát, általános kondícióját, mérhetjük testtömegét, és egyedileg meg is jelölhetők az állatok.
A megfogott és egyedileg megjelölt állatok adatai alapján következtethetünk a populáció méretére, dinamikájára, az élőhely minőségére.
Források:
Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer X.
Guidlines for the capture, the handling and care of mammals as approved by the American Society of Mammalists
http://www.mammalsociety.org/committees/commanimalcareuse/98acucguidelines.pdf
http://www.alanaecology.com/acatalog/info_ALA090.html
http://www.redhillgeneralstore.com/traps.htm
http://www.livetrap.com/cgi/loadpage.cgi?user_id=14194&file=../index.shtml
http://www.crittercontrol.com/catalog/en-us/dept_3.html