| Behaviour Server: http://www.behav.org | |||
| Kabai Péter | |||
| advice on essay | |||
|
Teknősök mozgása Vass Koppány zool. hallg. Az édesvízi teknősök szárazföldi
mozgása külön figyelmet érdemel. Minden élőlénynek meg kell találni a megfelelő
körülményeket ahhoz, hogy túléljen és szaporodjon. Ezek a körülmények az időben
változnak, például víz kiszárad. A teknősök viszonylag hosszú életűek, így
életük során többször is szükségük lehet arra, hogy új élőhelyet keressenek.
Ezek az állatok természetes körülmények között kisebb tavakban élnek. Ezek
könnyen kiszáradnak, keletkeznek, de egyéb okból is kényszerülhetnek azt elhagyni,
például tojásrakás céljából. Sok problémája lesz a teknősnek, ha a kiszáradó
helyen marad. Kisebb víz miatt közelebbi kapcsolatba kerülnek egymással.
Keveset tudunk a viselkedésükről ilyen körülmények között. Ha sok állat van
együtt agresszívabb lesz a viselkedésük. A kiszáradó pocsolyák életének
megfigyelése arra utal, hogy a teknősök nem szívesen költöznek el. Ott maradnak
majdnem a teljes kiszáradásig. A kiszáradt tavakban talált nagy mennyiségű
teknőspáncél arra utal, hogy magas halálozás lehetséges a túl sokáig maradók
között. A hosszú „utazás” is sok kockázattal járhat: kiszáradás veszély mellett
még a ragadozóktól is veszélyeztetik őket. El is áshatja magát, igy védve lesz a ragadozóktól, de így is kiszáradhat, és nem biztos, hogy víz lesz ott belátható időn belül. (amíg kibírja éhen). Vándorlás oka lehet még, hogy az adott élőhelyen kevés a táplálék, vagy pár. Tanulmányozott fajok a Chrysemys picta (díszes ékszerteknős). Ennek a fajnak az optimális testhőmérséklete 20,5°C. A párologtatásos vízvesztése 0,15-0,29 g/h. 5 nap alatt kb 5%-ot csökken a testtömegük, ha nem vízben tartózkodnak. Trachemys scripta scripta (sárgafülű ékszerteknős). Az egyik kísérletben viszonylag akadálymentes kisebb terület (30m-es) terep volt. Június és augusztus között a Virginiai Egyetem kísérleti farmján végezték. Ezt hetente nyírták 8cm-esre. Több mint 600m-re a legközelebbi vízfelülettől. 27db felnőtt (>200g) díszes ékszerteknőst használtak, amit távolabbról vittek oda. Cérnagurigát kötöttek rájuk. Egyenként engedték el, és figyelték a mozgásukat. A mező közepén indították őket útnak. Egy serpenyő alá tették random irányban, néhány másodperc múlva emelték föl a kutató ekkor már kb. 20 m-rel távolabb volt. 1-3 óra hosszáig figyelték, hogyan mozognak. Figyelték az időjárást (hőmérséklet, felhőzöttség). 3 állat nem mászott 30m 3óra alatt így öket kizárták a vizsgálatból. Végeztek még nagyobb területen vizsgálatot. Ezt is azon a farmon, és a környező mezőgazdasági területen, és egy szavannás jellegű arborétumban végezték. 60 teknőst engedtek el. Rádió-telemetriát használtak a helyzet meghatározásra. Június közepétől augusztus végéig mászkáltak a teknősök, naponta 2 adatot rögzítettek a helyzetükről. 13 állat megtett 3.3 km-t ebből 11 talált is vizes élőhelyet, 2-őt elcsapott az autó. Mindkét esetben egyenesen mozogtak. Úgy tűnik, hogy 10m-es léptékben ugyan úgy mozognak, mint nagyobb területen. Ebből úgy tűnik, hogy extrapolálni lehet a rövid távú kísérletekből a nagyobbakra. A nettó távolságok viszont nem egyeztek. Az egyenes útvonal nem túl hatékony a pocsolyák megtalálásában, viszont a vízfolyásokra így könnyen rálel. Ebben a kísérletben nem lehet eldönteni, hogy érzik a vizet, vagy csak az egyenes út miatt találnak rá. Jellemző rájuk, a hosszú távú kísérletben, hogy rövid ideig aktívak és utána pihennek. Előfordul, hogy egy növény alatt 1 vagy több napig inaktív marad. Nem tudni miért. Pihenés közben nem eszik, és nem iszik. Én azt figyeltem meg, hogy soha nem esznek szárazföldön. Olyat csinálnak, hogy a szárazra tett táplálékot vízbe húzzák. Rövidtávon egyenletes a sebessége, az egyenletes növényzeten. Ha felhős az ég, akkor kevésbé egyenes úton járnak. Valószínűnek tartják, hogy a napot használják tájékozódási pontnak. Nem részesítik előnyben a lejtőt, nem foglalkozik a topográfiával. Fiatal korában az én teknősöm fél métert mászott függőlegesen felfele az ágy oldalán. Saját megfigyeléseim szerint a szárazföldi teknősök egész másképp mozognak. Ők más miatt mászkálnak. Nem a vizet keresik, hanem az élelmet. Saját megfigyelésem szerint a görög teknős nem mozog egyenes vonalban, gyakran megáll, táplálkozik, elfordul. Néha órákig nem mozdul, majd percek alatt viszonylag nagy utat tesz meg. Ha kicsi a tér, körbe mászkál a kerítés mentén órákig. Ő is elbújik a növények alatt, árnyékot keres, ha túl erős a napsütés, vagy pihenni akar. Egy másik vizsgálatban a teknősök vízhez történő orientációját figyelték. Kérdésként vetődött fel, hogy véletlenszerűen találja-e meg a vizet, vagy van valami különleges orientáló képessége, ami segít a vizes élőhelyét megtalálni számára ismeretlen vidéken is. Trachemys scripta scripta teknősfajjal végezték a vizsgálatot. A teknősök útjának jelölésére fluoreszkáló cérnát és rádióadót használtak. Néhány teknős elásta magát és nem mozdult a kísérlet alatt, vagy 10m-nél kevesebbet haladt, ezeket kizárták a tanulmányból. Összesen110 teknőst engedtek el, közülük 91 haladt 10m-nél többet. A teknősök haladási iránya mind a három elengedési ponttól szignifikánsan eltért a véletlenszerűtől a közeli tavacska irányába. A vízkeresés szignifikánsan csökkent esős/ felhős időben. Az útvonaluk sokkal egyenesebb volt napsütéses időben, mint esős/felhős időben. Ez a megfigyelés egyezik az előző cikkben olvasott megfigyeléssel. A cikkben leírt eredmények alapján úgy látszik, hogy a teknősök megtalálják az új vizes élőhelyüket számukra ismeretlen helyen is, akkor is, ha a látóhatárukon kívül esik. Tehát valószínű, hogy a kiszáradó élőhelyüket elhagyó állatok nem véletlenszerűen indulnak útnak, hanem valamilyen módon érzékelik a távoli vizes élőhely irányát, és orientálódnak arra. A környezet erősen befolyásolja ezt a képességüket. Esős /felhős időben az orientációjuk nem igen tért el a véletlenszerűtől. A napfényen kívül (polarizált fény) a szaglás, a hang és a nedvesség gradiens is lehet vezető, és az eső ezeket is befolyásolja. De a nem mozduló teknősök száma nem volt ilyenkor sem több. Ez a szerző szerint arra utal, hogy nem a vizes élőhely keresésének motivációja csökken ilyenkor, hanem az orientáció képessége. Megfigyelték, hogy, ha útjukba kerül egy ösvény, akkor letérnek egyenes vonalukról, és azon folytatják a haladást. A szerző szerint ennek oka az lehet, hogy azt kiszáradt patakmedernek vélik, ami elvezetheti őket a vizes élőhelyhez. A tojásrakó teknősök szintén elhagyják vizes élőhelyüket. Ez manapság azért okoz problémát, mert az autópálya melletti füves területek remek helyek a tojásrakásra. Viszont az autók nagy veszély jelentenek a teknősök számára. Mivel a fészekásást csak a nőstények végzik, egy autópálya felboríthatja a közeli tóban élő állatok ivararányát. Searching strategy of painted turtle chrysemys picta across spatial scales David R. Bowne, Heather R. White Animal Behaviour 2004. 68. 1401-1409 Water-finding in adult turtles: random search or oriented behaviour? S. Rebecca Yeomans Animal Behaviour, 1995. 49. 977-987 The effect of sex-specific terrestrial movements and roads on the sex ratio of freshwater turtles Matthew J. Aresco Biological Conservation 123
(2005) 37-44 |
|||
| Notes (if any) by Peter Kabai: | |||
|
|||