Hallgatói dolgozatok

Student essays

Bernáth Tímea, Szabó Éva

Anyag és módszer

1. A vizsgálati terület

Vizsgálatunkat Balatonfelvidéken, Öcs község melletti birkalegelőn végeztük el, az ébredési időszaktól a párzás végéig (március közepe-április vége). A növényzet az intenzív legeltetés hatására (juh) rövidre rágott. A nyáj egy nap kétszer haladt át a vizsgálati területen (reggel és este), amely 4 ha nagyságú. Sarokpontokban elhelyezett karók segítségével 10 m x 10 m-es kvadrátokat jelöltünk ki a megfelelő tájékozódás biztosítására. A terület déli és keleti peremétől 50-100 méterre 3 gúlába állított szalma hengerrel alakítottuk ki a kb. 3 m magas megfigyelőpontokat. Megközelítésük a kijelölt területeken kívül esik és megfigyeléskor jelenlétünket az ürgék rövid időn belül megszokták.

2. Alkalmazott módszerek
Felváltva csapdáztunk és megfigyeltünk.

2. 1. Csapdázás
Hurokcsapdát alkalmaztunk. Reggel 9-től este 7-ig végeztük. (1) A vizsgálat elején még kevés számú egyed ébredt fel, ezért a csapdázást egyedekre fókuszálva végeztük el ( egyed keresése- ijesztés- lyukba le- a lyuk körül 10 m sugarú körben csapdázás). (2) Később (kb. 1 hét múlva) egy adott területet csapdáztunk le (ahol sok állatot láttunk). 20-30 perces időközönként ellenőriztük a csapdákat, a fogott ürgéket betettük egy kis szövetzsákba, hogy minél kevesebb stressz érje őket. Ez a zsák háromszög alakú, egyik oldalán tépőzáras, az ürgét úgy tettük bele, hogy a feje a zsák csúcsánál legyen, azért mert lefogva a hátánál, a tépőzárat kioldva jól hozzá tudunk férni a vizsgált testrészhez. Lemértük az állatokat és különböző mintákat vettünk tőlük. Majd az ürgét visszaeresztettük abba a lyukba, amelyből kifogtuk.
A következőket vettük fel minden alkalom során (az adatlap az 5. oldalon tekinthető meg):
ID: a fogás szerinti sorszám, amely független az állat állapotától (élő vagy sem).
Színkódos jel: előre kiosztott egyedi jelölés alapján megfestettük az állatokat hajfestékkel (piros-fekete szín használatával) különböző kombinációban az egyes egyedeken. Ez a festés nincs hatással az ürgék viselkedésére, valamint a vedlésnek köszönhetően egy bizonyos idő elteltével eltűnik. Nemcsak az ivarérett hímeket, hanem a csapdázás során befogott egyéves hímeket, valamint a nőstényeket is befestettük az agonisztikus viselkedések megfigyelhetősége miatt.
A fogás ideje: a fogás időpontja napon belül óra/ perc pontossággal.
Lyuk:
típusa: buckás vagy sima
távolság: a déli pozícionáló helytől való távolsága
szög: a déli pozícionáló helytől számítva az északkal bezárt szög 360 fokos skálán
Nem: hím vagy nőstény
Tömeg: a testtömeg 1 grammos pontossággal.
Fej: a fej hosszát az orrhegytől a cond. occip.-ig mértük tolómérővel, tizedmilliméteres pontosságig (cm).
Vedlés: a vedlés fokát hármas skálán (0-1-2) becsültük a vállak között (elől) és a keresztcsonti tájékon (hátul). 0 az értéke, ha csippentés hatására nem hullat szőrt, 1, ha néhány szál marad az ujjak között és 2, ha a csippentés hatására csomókban hullik.
Bunda: a szőrzet típusa lehet téli (1) vagy nyári szőr(2). A téli szőr jól elkülöníthetően két rétegű, az állatok színe világos-aranybarnás. A nyári szőr egyrétegű, az állat fakó barna-világos barna színű
Penis/vulva: az ivarszervek fejlettsége (naponta maximum egyszer). A vulva hármas skálán (0-1-2) változik, a kis méretű-zárt/ nem kolorizált-nagy/nyílt-kolorizált.
Scrot/nippl: a herék és a csecsek állapota (naponta maximum egyszer)
A scrotális pigmentációt négyes skálán definiáljuk (1-2-3-4). Nem pigmentált (1), enyhén pigmentált az anustól az elülső oldalon (2), pigmentált az anus és a pénisz közt félig (3), a herezacskó teljesen pigmentált az anustól a péniszig (4) (Barnes et al.,1988).
Az emlők állapotát hármas skálán mérjük. A nem vemhes nőstények emlői kis méretűek és nem pigmentáltak (0). A vemhes nőstények csecsei erősen pigmentáltak és duzzadtak (1). A szoptatós nőstények csecseinek pigmentáltsága megszűnik, taktilis ingerre tejürítés történik (2). ( Millesi et al., 1999).
Herék mérete: tolómérővel, tizedmilliméteres pontossággal mértük. A test hosszanti tengelyében és arra merőlegesen, megegyezés szerint mindig a jobb oldali herét mértük.
Vérminta
Az állat két hátsó lába közti hasfalon lazán helyezkedik el a szőr. Itt végzünk egy felszíni bőrkarcot, a kiserkenő vért kis darab szűrőpapírral felfogjuk, a papírt előre felszámozott Eppendorf csőbe helyezzük. A számot a megfelelő rovatba bevezetjük. Tárolása a hűtőben történik.
Ürülék minta
Minden fogáskor, de egy napon belüli visszafogás esetén csak akkor ha az előző fogás óta eltelt minimum hat óra. Előre felszámozott és tárolóban tartott Eppendorf-csövekbe kerül a minta. 70 %-os alkohollal elfedésig felöntve. A számot a megfelelő rovatba bevezetjük. Tárolása a hűtőben történik.
Szőr minta
A lapockák közötti területről szőrhagymástól eltávolított szőrt előre felszámozott Eppendorf csőbe helyezzük. A számot a megfelelő rovatba bevezetjük. Tárolása nem igényel különleges eljárást.
Parazita: van/nincs rendszerben, ha van felírtuk, hogy mi (bolha, kullancs).
Sérülés: van/nincs rendszerben, részletesen a megjegyzés rovatban tárgyaltuk.

PIT-TAG jel (subcutan transponder)
A két lapocka összecsippentett bőre alá ültetjük be. A PIT-TAG egy apró üvegkapszulába zárt antennatekercses mikrochip, mely egy egyéni 10 karakteres kódra van beprogramozva. Ez a passzív rendszer egy leolvasó készülékkel közvetlen közelről (tehát csak csapdázott állatnál használhatóan) elektromágnesesen aktiválható, és a kód kiíródik a leolvasón. A PIT-TAG elvesztési valószínűsége igen alacsony, így a következő évben meg tudjuk becsülni a túlélés esélyét (hány egyedet tudtunk visszafogni a jelöltek közül a következő évben).
Megjegyzés
2. 2. Megfigyelés
Az ürgék a színkódos jelölés alapján, távcsövön keresztül jól megfigyelhetőek és beazonosíthatóak. Először kézi távcsővel (10x50) festett egyedeket kerestünk, ha találtunk egyet, akkor egy nagyobb felbontású (20x40) spektív távcsővel (amit egy háromlábú állványra szereltünk fel) megfigyeltük, hogy milyen színkódot visel, és ez utóbbival végeztük el a megfigyelést. Egy megfigyelés 20 percig tartott, a kijelölt viselkedésformák 30 s-es bontásban, 0/1 rendszerben kerültek regisztrálásra. A megfigyelést reggel 9-től este 6-ig végeztük.
Az adatlap a 6. oldalon tekinthető meg.
2. 2. 1. Viselkedésformák
Evés
Jelölés
A jelölés történhet a vállak oldalirányú földhöz dörgölésével, illetve elnyújtott lépéssel, miközben az állat hátsó részét a földre szorítja
Interakció
Két vagy több egyed közötti kölcsönhatás (pl. egymás figyelése, nőstények szagolgatása), amely nem végződik verekedéssel
Mozgás
A megfigyelendő egyed helyváltoztatásának bármely formáját, függetlenül annak a sebességétől.
Figyelés
Jellegzetes testtartás ( Arenz & Leger, 2000). Ekkor az állat két hátsó lábára áll, háta egyenes, tekintetét jól láthatóan egy pontra szegezi, majd hirtelen elfordítja.
Harc
A megfigyelendő egyed konfliktussal végződő interakciói. Rögzítjük a partner jelét (ha ismeretlen I), kimenetelt ( menekülés-m, üldözés-ü)
Üregvizsgálat
Ásás
Vészjelezés

2. 3 Pozíció meghatározás
A déli részen lévő megfigyelőpontról határoztuk meg. Naponta folyamatosan a csapdázási cenzusokon kívül, minimum 20 független pontot regisztráltunk egy egyedtől a párzási szezon során. Két sikeres lokáció között minimum 2 órának kellett eltelnie, a függetlenség feltételének megtartása miatt. A mozgáskörzet mértékét Kernel- módszerrel fogjuk kiszámítani (m?). A távolság meghatározásához lézeres távmérőt, az északhoz képesti szögméréshez tengerészeti szögmérővel ellátott távcsövet használtunk. A rezgésmentes tartáshoz háromlábú állványt alkalmaztunk. A meghatározás szög és méter pontossággal történt. Az egyedi helymeghatározó adatlapon ezek mellett rögzítésre került még:
Meghatározás egyedi sorszáma
Ideje: év / hónap / nap / óra / perc
Állat színkódos jele
ID
Szög
Távolság
Viselkedés

Csapdázási adatlap

Bernáth Tímea, Szabó Éva

2004. 06. 05. 6

Please note: although it might be useful to read essay examples on the Internet, do not use them as your source. Copy-paste patchworks are not torelated.