Fogságban született déli szélesszájú orrszarvú nőstények szaporodási gondjainak megoldására vonatkozó kísérletek

 

 

A fogságban tartott déli szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum simum) populációi nem önnfenntartóak. Habár jó néhány vadon befogott példány sikeresen adott életet utódoknak, az F1 nemzedék nőstényeinek szaporodási rátája nagyon alacsony. Mivel az állatkertek célja az, hogy a veszélyeztetett fajok kipusztulását megakadályozza, ezért mindinkább le kellene csökkenteni a vadon befogott állatok számát és magyarázatot adni az eddigi szaporítási próbálkozások kudarcaira.

A vizsgálatok a San Diego-i állatkert 6 vadon befogott és 5 fogságban született nőstény orrszarvújára vonatkoznak, a kutatás ideje alatt csak egy hím volt velük (szintén vadon befogott).

Az első feltételezés az volt, hogy az F1 nőstények szexuális viselkedésében lehetnek hiányosságok, de a vizsgálatok ezt nem támasztották alá. Ugyancsak megdőlni látszik az a vélekedés, miszerint az orrszarvú hímek előnyben részesítenék párosodáskor az F0 nemzedék nőstényeit, mert a megfigyelt kopulációk mindkét nemzedék nőstényeivel történtek.

Egyes esetekben a szaporodási ciklus rendellenessége volt megfigyelhető, de ezek az anomáliák nem voltak gyakoribbak a fogságban született nőstények körében.

Fejlett közösségekben élő állatfajok esetében előfordulhat, hogy az idősebb és domináns nőstények elnyomják a fiatalabbakat. Bár vadon élő orrszarvúaknál meglehetősen változékonyak a populációkban kialakult kapcsolatrendszerek, elképzelhető, hogy állatkerti tartás során a természetesebbnél nagyobb egyedsűrűség több stresszt eredményez, ami hatással van a szaporodásra is. Nem sikerült megfigyelni, hogy az idősebb nőstények jelenléte gátló hatással lenne a fiatalabbak szaporodására, sőt, ennek az ellenkezője bizonyult igaznak: számottevően többször párosodtak azok az F1 nőstények, akik idősebb kortársaikkal vagy az anyjukkal éltek együtt.

A kutatások egyedül azt a feltételezést támasztották alá, hogy az F1 nőstények posztkopulációs időszakában merülhetnek fel elégtelenségek. A megfigyelések szerint a hímek közel azonos számban párosodtak mindkét nemzedék nőstényeivel, és míg az F0 egyedek 79%-a ellett sikeresen, addig ez az arány az F1 nőstények esetén csak 39%.

A jövőbeli teendők egyike az, hogy a vadon élő orrszarvú-populációk vizsgálatával kapott eredményeket felhasználják az állatkerti tartás optimalizálására. Ezenkívül a szaporodási ráta növeléséhez egy közösségben kell tartani az eltérő életkorú nőstényeket.

 

 

 Ronald R. Swaisgood, Dawn N. Dickman, Angela M. White:

A captive population in crisis: Testing hypotheses for reproductive failure in captive-born southern white rhinoceros females

 

 

Garamvölgyi László, II.évfolyam