Bernáth Gergely
A talajcsapda:
(www.agraroldal.hu/talajcsapda_szotar.html nyomán)
A talajcsapda a terepi módszerek elengedhetetlen eszköze. Apró állatokat, úgy mint; pókokat,poloskákat,soklábúakat…imágókat és lárvákat egyaránt elejthetünk vele. Élőhelytől függően használjuk különböző változatait. Egyik legelterjedtebb formája az a módszer, amikor egy gödröt ásunk a földbe. Fontos hogy legyen valami, ami becsalja az állatot .Ez lehet növények levele termése stb. A gödör úgy működik, hogy az állat belemászik, és aztán nem tud kijutni többé. Csapdába esik. Másik elterjedt módszer egy mesterséges tárolóedény használata. Ez különböző anyagokból készülhet. Van üveg, fém, és műanyag változata. Az edényt a pereméig be kell ásni a földbe. Ezután a feltöltés folyamata kezdődik. Erre vizet használnak. Fontos még konzerváló oldat használata. Ez biztosítja foglyul ejtett állat tökéletes vizsgálhatóságát a kutató számára. Használnak formalint, 10-20%-os Nacl oldatot, valamint etilén-glikol-oldatot. A formalint sok kutató nem kedveli, hiszen túlságosan megkeményíti az alany testét. Az állat ennél a módszernél is csapdába esik, viszont teste teljesen konzerválódik. Talajcsapdák esetén nem mindig használunk csalit.(Pl:Barber-féle talajcsapda)
A talajcsapda használata
(Szinetár Csaba,Keresztes Balázs;A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület
pókfaunisztikai vizsgálatainak eredményei Natura Somogyiensis 5 59-73
Kaposvár 2003nyomán)
A látrányi puszta pókvizsgálata
A látrányi pusztán 2001-2002-ben felméréseket végeztek pókokkal kapcsolatban. A legfontosabb célkitűzésük az adatokkal nem rendelkező területek; faunalistájának elkészítése és feltérképezése volt. El akarták végezni a különböző területek pókfaunájának összehasonlítását. Somogy megye addig megismert pókfajainak számát bővíteni akarták. A különböző élőhelyek védelmének érdekében, megoldási javaslatokat kerestek a természetvédelem számára.
Módszer, anyagok;
A használt terepi módszer főleg talajcsapdázás volt. Alkalmaztak még;
egyelést és fűhálózást. Az ott használt típus a következő volt;Barber-féle
talajcsapda,ami nem más mint egy kb három deciliteres pohár tetővel ellátva.
Az állat elölésére ecetsavat alkalmaztak 5és 20 % közötti koncentrációban,
tartósításra pedig 70%-os etilalkohol oldatot választottak.
41 önálló mintavételt végeztek el. Különböző helyszíneken, eltérő adottságú
helyeken zajlottak a gyűjtések. A négy helyszín; Homoki sztyeppe, Láp
mocsárrét magassásos terület, Égeresek patakparti ligeterdők, Nem vizes
élőhelyhez tartozó fás szárú társulások.
Az eredmények a következők voltak;
1281 ivarérett, faj szintig meghatározható állat a csapdákban. Ezen egyedek
összesen 152 különböző fajt jelentettek. A gyűjtések azt a tényt is igazolták,
amit korábban már sejtettek. A terület heterogén. Természetvédelmi szempontból
is születtek fontos eredmények. Két fontos, országosan védett pókfajt
fedeztek fel újonnan ezen a területen. Számos, a helyre jellemző pókfajt
találtak, bár ezek már korábban is ismertek voltak a területen. Bebizonyosodott
hogy a vidéken fellelhető vizes területeket óvni kell, valamint meg kell
akadályozni, hogy ezen élőhelyek helyzete tovább romoljon! Megoldásként
szolgálhat a láprétek védelme. A homokos területek védelme is kellőképp
nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon. Kerülni kell a szántóföld kialakítást,valamint
a faültetést, ezeken a vidékeken. Meg kell akadályozni az őshonos növényzet
degradációját, hiszen a növényzeten élő pókok élőhelye vész el ez által.
Vigyázni kell, hogy a terület tönkre ne menjen spontán beerdősödéssel.
Felhasznált itodalom
www.agraroldal.hu/talajcsapda_szotar.html
Szinetár Csaba,Keresztes Balázs;A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület pókfaunisztikai vizsgálatainak eredményei Natura Somogyiensis 5 59-73 Kaposvár 2003