A jegesmedvék (Ursus maritimus) időszakonkénti és évenkénti mozgása Észak-kelet Grönlandon
Ennek a kutatásnak a medvék mozgásának szemmel tartásán túl egyéb céljai is voltak:
- meghatározni, hogy a vizsgált terület (NEW – Northeast Water) miért olyan fontos a nőstény medvék számára
- megfigyelni az állatok mozgását hosszabb időn keresztül
- elemezni az anyák barlangválasztási szokásait
A vizsgálat során nyakörvbe épített, műhold segítségével működő rádiótelemetriás eszközöket alkalmaztak az állatok azonosítására és nyomon követésére. Ezek a nyakörvek a medvék injektálópuska segítségével történő immobilizálását követően kerültek az állatok nyakába. Nyolc nőstény egyedet jelöltek meg, de egy nyomkövető már a felhelyezés napján elromlott.
A területen történő vizsgálatra két helikoptert vetettek be, melyek meghatározott magasságban (183 m), meghatározott sebességgel (167 – 185 km/h) repültek. A megfigyelés során nem csak egy bizonyos sávban rögzítették a madarak és emlősök helyzetét, hanem a teljes látótávolságban. Az adatgyűjtést két területre koncentrálták: a part menti szilárd (stabil) jégre és a jégtorlaszra.
A kutatás a telemetriás eszközök élettartamából adódóan két évig folyt (1993. május 28. – 1995. május 31.), melynek eredményeként a következő válaszok születtek:
- A NEW közelségének fontossága egyértelműen az ott található jelentős fókapopulációnak volt köszönhető, hiszen ez a táplálékforrás az alapja a jegesmedvék fennmaradásának.
- A medvék területhűségükből fakadóan, néhány kivételtől eltekintve, nem vándoroltak el hosszabb távra. Egyes vidékekről történő továbbállásuk különböző zavaró tényezők hatására következett be (pl.: vadászat). Átlagos otthonterületük nagysága alig haladta meg a 70 km2- t.
- A barlangok többségének helyéül a nőstények a part NEW- höz közeli területeit választották. A faj fennmaradása szempontjából fontos szülőbarlangokat október 7. és november 17. között foglalták el az anyák, és április közepén hagyták el azt.
Budapest, 2006. május 12.
Szabó József III. évf.