A mének (Equus caballus) viselkedésének vizsgálata kanca vizeletmintájának szagoltatása során
Előkísérlet
Etológiai módszerek
házi dolgozat
Kiss Georgina
IV. éves hallgató
2007/08. őszi félév
A mének (Equus caballus) reprodukciós viselkedése gyakran témája a vizsgálatoknak,
hiszen nem csupán az élővilág egy érdekes területe, hanem egyrészt összehasonlítható
a vadon, félvadon és a mesterséges (istállózó) körülmények között tartott
állatok viselkedése, illetve az ezek között fellelhető különbségek, másrészt
pedig gazdasági, tenyésztési és sokszor tartási szempontból is fontos,
hogy minél pontosabban megismerjük ezeknek az állatoknak a viselkedését.
A kutatókat már igen régen foglalkoztatja ez a téma; Tischner 1982-ben
publikált tanulmányában 93 szexuálisan érett mént vizsgált, mesterséges
és természetes indukciókra adott válaszaikra kíváncsian. A méneket az
szaporodási időszakban és azon kívül (június és december) stimulálta,
és azt találta, hogy a mének közel 72%-a reagált azonosan a két időszakban
a stimulusra (a p-érték 0,01 alatti volt), 9%-uk hasonló reakciót mutatott,
míg a fennmaradó 19% teljesen eltérően viselkedett a két időszakban. A
mének 72%-a a három sikeresen szimulált stimulus közül legalább egyre
reagált szexuális izgalommal, felugrási kísérlettel: 25% műkancára, 44%
egy szelíd ménre, 3% pedig egy olyan műkancára, amit sárló kanca hüvelyváladékával
és vizeletével kentek be. Egy kapcsolódó kísérletben 4 fiatal és 3 érett
mént figyelt meg az istállóban: 24 óra alatt 7,4 alkalommal rögzítettek
erekciót, ebből 3,8 alkalom teljes erekció volt, és 4,1 alkalom a maszturbáció
kísérlete. A 24 órából megközelítőleg 38 percig volt megfigyelhető erekció,
melynek legnagyobb része reggel, legkisebb része éjjel mutatkozott. Nem
talált szignifikáns különbséget a fiatal és idősebb mének között, csak
egyedi eltéréseket lehetett kimutatni.
Jelen előtanulmányban azt szeretném felmérni, hogy a mének eltérő reakciókat
mutatnak-e akkor, ha sárló kanca vizeletmintáját mutatom meg nekik, és
akkor, ha ugyanaz a kanca nem sárlik. A másik kérdés, hogy ezek a reakciók
és a köztük levő esetleges különbségek függenek-e a ló korától, az előző
fedezési szezonban a csikói számától, vagy a fajtájától? A felmérés során
6 mén viselkedését vettem videóra, 3 ménnél mindkét minta esetében (külön
videó, legalább 3 óra eltéréssel a két minta között). A mének mindegyike
aktív fedezőmén, arab, illetve shagya-arab fajtájú (1.táblázat). A megfigyelés
alatt a kétféle mintára adott reakciókat néhány kiválasztott viselkedéselem
jelenlétével, hiányával, időbeli hosszával jellemeztem. Ezek a viselkedéselemek
a következők voltak:
• Általános figyelés: a ló azt figyeli, hogy mi történik a boxon kívül,
de nem a szomszéd lóra néz
• Szomszéd ló figyelése: a ló a minta mellett vagy a rácsnál áll, és fülei,
feje állásából egyértelműen látszik, hogy a szomszéd lovat figyeli, esetleg
összeszagolhat vele, de eközben nem füleit nem sunyja hátra, nem próbál
harapni, csipkedni, nem viselkedik kihívóan az összeszagolás alatt, illetve
előtte és utána legalább 5 másodpercig
• Kihívó viselkedés: a ló a rács mellett vagy a boksz másik részében kihívóan,
agresszíven viselkedik, nyaka ívelt, fülei hátrasunytak vagy a másik ló
felé irányulnak, farka ingerülten csapkodhat, testtartása kihúzott, feszes,
dominanciát sugárzó, esetleg ágaskodik, mellső lábával dobog, hátrarúg,
jellegzetes röhögő-vinnyogó hangot ad ki
• Felkészülés: a mén felkészülése a párzásra, a hímvessző kiengedésétől
annak teljes visszahúzásáig; azon esetek, amikor a ló csak ellazítja izmait,
ami miatt a hímvessző kb. 10-20 cm-re kicsúszik a vaszorából, nem tartoznak
ebbe a kategóriába
• Mintával való foglalkozás: a megfigyelt mén a mintát vagy annak közvetlen
közelében a talajt szagolgatja vagy pipál
Amint látszik, ezen viselkedéselemek nagy része (a <Felkészülést>
és a <Mintával való foglalkozást>kivéve) egymást kizárják, azaz
nem történhetnek meg azonos időben. A felvételek elemzése során csak azokat
a viselkedéselemeket vettem figyelembe, melyek legalább 2 másodpercig
tartottak, tehát, ha a ló például csak felkapta a fejét, hogy körülnézzen,
de utána 2 másodpercen belül visszatért az előző elfoglaltsághoz, nem
számított bele az <Általános figyelés> kategóriába. Noha a felmérés
tervezése során további két kategória, a <Minta mellett való nyugodt
állás> és a <Szomszéd ló mellett való nyugodt állás> is a tervezetbe
került, ezeket a felvételek többszöri megnézése során kénytelen voltam
kivenni a felmérésből, mert a bokszok olyan alakúak voltak, hogy a minta
gyakran került a két lovat elválasztó fal mellé, így a két kategória nem
volt egyértelműen elkülöníthető. Amennyiben például a <Felkészülés>
másik viselkedéselemmel, például a <Szomszéd ló figyelésével> vagy
a <Kihívó viselkedéssel> egy időben zajlott, az adott időintervallumot
mindkét kategóriához feljegyeztem.
Eredmények: a felvételekből kinyert adatokat az R-programmal elemeztem,
lineáris modellek sorozatával, amik alapján az alábbi következtetésekre
jutottam:
? A mén kora nagyban befolyásolta a kihívással és felkészüléssel töltött
időt (p=0,003443 mindkét esetben), kisebb hatással volt a mintával való
foglalkozásra (p=0,05222) és a szomszéd ló figyelésére (p=0,09225), ugyanakkor
nem játszott szerepet a figyeléssel (p=0,9802) töltött időnél. Ugyanakkor
a grafikus ábrázolás (1.ábra) során kiderült, hogy azon esetekben, ahol
a ló kora befolyásolni látszik a viselkedését, nagy egyedi különbségek
figyelhetők meg, és azon egyedeknél, ahol mindkét mintát megmutattam,
nagy az eltérés a két minta között. Ha a két változót együttesen vizsgáltam,
a p-érték közel van a kritikus határhoz (p=0,04966), ami ilyen kevés felvétel
mellett kételkedésre ad okot.
? Egyik viselkedéselem sem függött a csikók számától az előző fedezési
szezonban, a fajtától, illetve attól, hogy a minta a kanca ciklusának
mely részéből származott (2-3-4-5-6.ábra).
? Az elemzés során korrigáltam a minta hatását a korral, de ez sem vezetett
szignifikáns p-értékekhez:
figyelés: p=0,8069
szomszéd figyelése: p=0,1808
kihívás: p=0,0188
felkészülés: p=0,7227
mintával való foglalkozás: p=0,1329
Mindezek alapján úgy vélem, hogy ezeket a viselkedéselemeket nem érdemes ezen változók tükrében vizsgálni. A kapott szignifikáns p-értékek erejét csökkenti az, hogy nagyon kevés felvételt állt módomban elemezni, és emellett nagyon sok nem szignifikáns eredményt kaptam.
Irodalom
Tischner, M. 1982.: Patterns of stallion sexual behaviour in the absence of mares. Journal of reproduction and fertility 35: 65-70
Függelék
Név Kor (év) Fajta Minta Csikók száma az előző évben
Mén 1 11 arab sárló 20
Mén 1 11 arab nem sárló 20
Mén 2 12 shagya-arab sárló 15
Mén 2 12 shagya-arab nem sárló 15
Mén 3 22 arab sárló 8
Mén 3 22 arab nem sárló 8
Mén 4 17 shagya-arab sárló 10
Mén 5 10 shagya-arab nem sárló 15
Mén 6 15 arab sárló 23
1.táblázat: A megfigyelt mének fő adatai
1.ábra: A szomszéd figyelésével, a kihívó viselkedéssel, illetve a felkészüléssel
töltött idő függése a ló korától
2.ábra: A figyeléssel töltött idő függése a mutatott mintától
3.ábra: A szomszéd figyelésével töltött idő függése a mintától
4.ábra: A kihívással töltött idő függése a mintától
5.ábra: A felkészüléssel töltött idő függése a mintától
6.ábra: A mintával való foglalkozással töltött idő függése a mintától