S.R.B.
King
A cikk, ahogyan a címe is mutatja, Mongóliába
újratelepített Przewalski lovak
életmódjával kapcsolatos megfigyelésekről szól. Ez a fajta sajnos már azelőtt
kihalt, mielőtt a kutatók a vadonban tanulmányozni tudták volna őket, így velük
kapcsolatban csak a fogságban tartott egyedekről szerzett adatokra
támaszkodhatunk.
A vizsgálat során megfigyelték, hogy a lovak miként
használják az élőhelyet, mely tényezők befolyásolják a mozgásukat.
Számos faktor létezik, amely meghatározza a vadlovak
letelepedését. A legfontosabb mindenekelőtt a vízforrás. Emellett lényeges még
az elegendő mennyiségű legelő, menedékhely a legyek és a hőség elől, illetve
védelem a széltől. Ezen adottságoknak megfelelően vándorolnak napszaknak,
évszaknak megfelelően.
A tanulmány fő kérdése, hogy a lovak miként alapozzák
meg a „home range”-t
(az a terület, amelyet a hárem naponta használ táplálék, ivóvíz, ásványi
anyagok és árnyékos helyek felkeresésére), és hogyan használják.
1994-ben 50 lovat engedtek szabadon a Hustai Nemzeti Parkban (HNP), miután 1-2 évet
éltek bekerített területen akklimatizálódás céljából. Azóta a populáció
létszáma szépen gyarapodott.
A kutatás során figyelték a lovak lokalizációját,
amely napszaknak megfelelően változott. Ezeket az adatokat minden 10 percben
egy térképen jelölték a Global Positioning System
(GPS) segítségével. Eközben rögzítették az állatok tevékenységét és az
időjárási viszonyokat is. A GPS (Global Positioning System) Globális
Helymeghatározó Rendszer, az Amerikai Egyesült Államok Védelmi
Minisztériuma (Department of
Defence) által (elsődlegesen katonai célokra)
kifejlesztett és üzemeltetett - a Föld
bármely pontján, a nap 24 órájában működő - műholdas
helymeghatározó rendszer. A GPS-szel 3 dimenziós helyzetmeghatározást, időmérést és sebességmérést
végezhetünk földön, vízen vagy levegőben. Pontossága jellemzően méteres
nagyságrendű, de differenciális mérési módszerekkel akár mm pontosságot is el
lehet érni, valós időben is.
A GPS-szel történő helymeghatározás előnyei:
Ä
napszaktól független
Ä
földfelszín feletti magasságtól
független
Ä
mozgási sebességtől független (a műszerrel akár
vadászgépen is mérhetünk.
A GPS-szel történő helymeghatározás hátrányai:
Ä
a vevőberendezések nem elég érzékenyek
Ä
csak nyílt, fedetlen területeken alkalmazható
Ä az épületekről visszaverődő jelek zavart okoznak a mérésben.
A terület adatait a Geographical
Information System (GIS) program
segítségével elemezték. A GIS egy információs rendszer,
amit olyan adatokkal való munkára terveztek, amelyek térbeli vagy földrajzi
koordinátákkal vannak összekapcsolva. Más szavakkal a GIS egyrészt egy
speciális adatbank rendszer, speciális térbeli vonatkozásokkal
rendelkező adatokkal, másrészt egy utasításkészlet, amely ezekkel az adatokkal
dolgozni képes. (Star and
Estes, 1990).
A vizsgálathoz felhasználták a nem paraméteres Kruskal-Wallis ANOVA próbát, amelynek
lényege, hogy összehasonlítanak 3 vagy több populációt, amelyből véletlen,
egyváltozós mintát veszünk. Feltétele, hogy a vizsgált változó eloszlása azonos
legyen a csoportban, továbbá lényeges a véletlen mintavétel, a független
csoportok, a populációk normális eloszlása és a homogén variancia.
A megfigyelések szerint a háremek a szabadon engedést
követő évek során eltérő mértékben változtatták meg a legelő területeiket. Az
állatok próbálták elkerülni egymást, ennek ellenére voltak átfedések a
csoportok területei között.
Olyan élőhelyeket választottak, amelyeken volt
elegendő mennyiségű víz, egy kis erdős és sziklás terület is. A nappal nagy
részét (45%) legeléssel töltötték, a fennmaradó időt pedig
pihenéssel (38%), illetve mozgással (16%). Mindezeket természetesen
nagymértékben befolyásolta a hőmérséklet (napszak, évszakok, például nyáron
többet legeltek a hajnali és az esti órákban, mivel olyankor elviselhetőbb a
hőmérséklet és kevesebb a rovar), valamint a táplálék és a legyek mennyisége.
A kutatások eredményeit tekintve megállapítható, hogy a lovak jól beilleszkedtek a Hustai Nemzeti Parkba. A domesztikált lovakhoz hasonlóan választottak számukra megfelelő növényzettel borított területeket és saját legelőterületeket alakítottak ki maguknak.
Schneider Éva
III. évfolyam
Olaszfalu, 2006. május 15.
