A halak csoportos viselkedése
Bauer Barbara (IV. évfolyam)
Etológia beadandó
Bevezetés
Számos halfajnál figyelhetjük meg, hogy az egyedek csoportokba tömörülve
mozognak. A halraj bármilyen csoportosulást jelölhet, a haliskola az előbbinek
alesete, a szinkronban, szinte egy élőlényként együtt úszó egyedek halmazát
jelöli. Több kutató vizsgálta már ezt a jelenséget, több szempontból,
alább ezek közül néhány kiragadott példa ismertetése következik.
Mi befolyásolja a rajválasztást?
A halrajokban gyakran hasonló morfológiájú halakat találunk. Ismert az
is, hogy például a kis testű, nyíltvízi halak (szardella, szardínia, hering
stb.) nagyobb iskolái éjszakánként sokszor feloszlanak, és következő nap
újra formálódnak, akár több kisebb iskolaként. Felvetődik a kérdés, hogy
mi alapján „dönti el” egy egyed, hogy melyik rajhoz csatlakozzon, és hogy
vajon ezt a döntést csupán genetikai faktorok kódolják, vagy a tanulásnak
is szerepe van benne. Több faktort ismerünk, amely befolyásolhatja a választást:
a raj mérete, a benne úszó egyedek faja, parazitáltsága, testmérete, egyéb
morfológiai jegyei. Utóbbiak közül a színezet hatását vizsgálta meg Engeszer
et al. (2004) a zebradánió (Brachydanio rerio) esetében. Ennél a fajnál
a homozigóta nacre mutánsoknak nincsenek feketepigment-tartalmú melanofóráik.
Vad fenotípusú halak együtt nevelve más vad fenotípusú egyedekkel később
vad fenotípusú rajhoz csatlakoztak, nacre mutánsokkal együtt nevelve viszont
azok rajához. Ugyanez volt igaz a mutáns egyedekre is. Ezek az eredmények
azt mutatják, hogy a tanulásnak fontos szerepe van a zebradánió szín alapján
történő rajpreferenciájának kialakulásában.
Miért jó egy raj tagjának lenni?
Rengeteg feltevés létezik a fenti kérdés megválaszolására, ezek közül
sokat már kísérletesen teszteltek is. Ilyen hipotézisek például: a ragadozó
gyorsabb észrevétele, csökken a prédává válás esélye (mivel sok egyed
van egy helyen), a raj látványa összezavarja a predátort, könnyebb táplálékot
és párt keresni. Heringeknél leírták azt is, hogy a rajban úszásnak hidrodinamikai
szempontból is előnyös.
A könnyebb táplálékszerzésre szintén jó példa a hering. A fiatalok potenciális
zsákmánya, egy Copepoda rák a víz áramlásának megváltozásából érzékeli
a közeledő halat. Erre egy vízi „ugrással” válaszol, amelynek hossza viszonylag
konstans. Tapasztalták, hogy a heringek úgy helyezkednek el, hogy távolságuk
éppen ezen ugráshossznak felel meg.
A halrajnak szerepe van a ragadozó-elkerülő viselkedés kialakulásában
is. Kabai (1979) tanulmányában elemezte a paradicsomhal ragadozók mozgására
adott válaszreakcióját naív és tanult egyedekben. Tanultnak az a hal számított,
amelynek egyik, közvetlen közelében tartózkodó „csoporttársa” irányában
a prédátor már hajtott vége támadást. Az ilyen hal reakcióit összehasonlítva
egy naiv társáéval látható, hogy viselkedése megváltozik, eredményesebben
menekül a ragadozó elől (megtanulja annak támadási szekvenciáját).
Egy embercsoport tagjai biztonságban érzik magukat, ha szinronban mozognak
(pl. törzsi táncok). Ha ez a halaknál is így van (és több vizsgálat is
erre mutat), az szintén előnyös, hiszen a ragadozó előli bujkálással,
ragadozó keresésével töltött időt a táplálkozással vagy pihenéssel is
lehet tölteni. Brown et al. (2005) azt vizsgálták, hogy hogyan változik
a ragadozó-elkerülő viselkedés időtartama a riasztó kémiai anyag mennyisége,
illetve a csoport mérete függvényében a zebrasávos sügérnél (Archocentrus
nigrofasciatus). Különálló, vagy kis csoportban lévő egyedek hiperszenzitívek
voltak a riasztó anyagra (már kis koncentrációban is), míg nagyobb rajokban
úszó halak az anyag koncentrációjától függő választ adtak.
Vörös pirája (Pygocentrus nattereri) esetében is leírták (Quieroz és Magurran,
2004), hogy kisebb rajokban magasabb a légzésszám, ami arra utal, hogy
jobban tartanak egy esetleges támadástól. Ezen kívül, műkormorános támadás
után a nagyobb rajok tagjai gyorsabban visszanyerték a nyugalmi légzésszámot.
Miért nem jó egy raj tagjának lenni?
Az előbbiek alapján jól magyarázható, hogy miért van erős csoportosulási
késztetés számos halfajnál. Nem mindig van azonban lehetőség arra, hogy
saját fajtársak rajához csatlakozzunk. Ilyen esetben viszont, ha egyik
faj nagyobb számban van jelen a rajban, mint a másik, akkor a kisebbség
hátrányos helyzetbe kerül, hiszen a csoport gyorsabban vagy lassabban
úszik, ill. nem olyan helyen táplálkozik, mint ahogyan azt az ő igényei
diktálnák. Ez fordul elő például a szardella és a szardínia esetében.
Mindkettő csoportosan ívik, és természetesen ekkor is hátrányban vannak
a kisebbségben lévő egyedek, hiszen az ő ivarsejtjeiknek kisebb esélyük
van egymásra találni. Ez a jelenség segíthet megérteni azt a sokszor megfigyelt
mintázatot, hogy a szardíniák és a szardellák szinte soha nem fordulnak
elő egyszerre nagy számban egy ökoszisztémán belül. Elképzelhető, hogy
ha valamilyen egyéb faktor hatására enyhén csökken az egyik egyedszáma,
akkor ezek az egyedek gyakrabban fognak a másik típusú hallal közös rajokat
alkotni, ami hozzájárul egyedszámának további csökkenéséhez.
Irodalom
Catherine Peichel: Social Behavior: How Fish Find Their Shoal Mate? Current
Biology, Volume 14., R503-R504, July 13., 2004
Kabai P. A paradicsomhal (Macropodus opercularis) menekülési magatartásának
etológiai vizsgálata MTA Biol. Oszt. Közl. 22: 257-263, 1979
Grant E. Brown, Tony Bongiorno, Daniel M. DiCapua, Laura I. Ivan, Ellie
Roh: Effects of group size on the threat-sensitive response to varying
concentrations of chemical alarm cues by juvenile convict cichlids, Can
J. Zool. 84: 1-8, 2006
Helder Queiroz, Anne E. Magurran: Safety in numbers? Shoaling behaviour
of the Amazonian red-bellied piranha, Biol. Lett., doi: 10.1098/rsbl.2004.0267
Andrew Bakun, Philippe Cury: The "school trap": a mechanism
promoting large-amplitude out-of-phase population oscillations of small
pelagic fish species
http://en.wikipedia.org/wiki/Swarm
Please note: although it might be useful to read essay
examples on the Internet, do not use them as your source. Copy-paste patchworks
are not torelated.