A dominancia viszonyok alakulása a vadon élő nőstény elefántok között

Nagy Krisztina

 

Bevezetés

Az állatvilágban általánosan megfigyelt jelenség, hogy életük során hosszabb-rövidebb ideig csoportokba tömörülve élnek. Vadon élő elefántok esetében a matriarchalis társadalom kialakulását figyelhetjük meg. Az elefánt társadalmak nőstényre alapozottak abban az értelemben, hogy a nőstények nőstény rokonaik közelében élik életüket és messzemenően kooperatív módon viselkednek egymással. A hímeknek ivarérettségük elérésekor kell a csordát elhagyni, addig anyjukkal lehetnek, aztán egyedül, esetenként más hímekkel ideiglenesen „agglegény” csoportokat alkothatnak.

Az állatcsoportok kutatói már régen megfigyelték, hogy csoporton belül az egyes egyedek nem teljesen egyformák, a csoport szigorúan meghatározott szerkezettel rendelkezik.

A nőstény állatokra épülő társadalmak evolúciójával foglalkozó szocioökológiai modellek kapcsolatot jósolnak az erőforrás eloszlás és a nőstények domináns rokoni kapcsolatai között . Ezen modellek szerint, mindazon fajokra-, melyek számára az erőforrások bőségesen állnak rendelkezésre pl.: elefánt - megoldatlan dominancia viszonyok rangsor, és gyengén differenciált kapcsolatok a jellemzőek. Azon fajok, pedig, amelyek korlátozott erőforrásra támaszkodnak, hajlamosak despotikus közösségekben élni .E jóslattal szemben a nőstény elefántok között, jól felépített szociális rangsort lehet megfigyelni.

 

Milyen tényezők befolyásolják a dominancia viszonyokat?

C. Moss , (2004.) és munkatársai figyelték vadon élő nőstények dominancia viszonyait Tanzániában és Kenyában.(megállapításaik főképp a vadon élő társadalmakra igazak, mert a fogságban tartott elefántoknál erősen torzultak a dominancia viszonyok Freeman et al., 2004)

3 alapvető lehetőséget tételeztek föl.

1. a csordában mindenki egyenlő

2.a rangsor lineárisan felépített, és nepotista-azaz a rokoni kapcsolatokra épül

3.lineáris életkor/testméret szerinti hierarchiában rendezett

Az elefántcsordák leginkább a2. és a 3. variáció keveréke, de legdominánsabb a 3.

Mind az ázsiai( Elaphus maximus) mind az afrikai elefántoknál( Loxodonta africana), a dominancia rangsor pozitívan korrelált a relatív korral, mérettel, az egyed személyiségével, és az osztozkodásra való hajlandósággal. Tehát általában a legidősebb, legnagyobb nőstény a csorda vezetője. Természetesen a rokoni kapcsolatok is számítanak, a csorda következő vezetője általában mindig a jelenlegi vezető leszármazottja. Illetve, adott csordában lehet 2-3 erősen domináns nőstény, és a csordavezetők évtizedeken át ennek a 2-3 nősténynek az utódai közül kerülnek ki, csak random módon változik, hogy mikor melyik közül. Az afrikai elefántoknál kimutatható volt, hogy a dominancia viszonyok szorosan korreláltak az ivari ciklussal. A vezető nőstények többnyire aciklikus állapotban vannak, összehasonlítva őket, a csordabeli alárendeltekkel, akikre jóval gyakrabban jellemző a petefészek aktivitás.(Freeman et al. , 2004.)

(Talán a vezető nőstények energiáikat inkább a csorda vezetésére és dominancia státuszuk megtartására fordítják, és kevesebb utódot vállalnak mint az alacsonyabb dominanciájú egyedek)

A dominancia viszonyok felderítésére az elefántok hangját is vizsgálták Soltis et al., 2004. Feltételezésük szerint, a domináns nőstények többször adnak ki hangot társaik felé, ezek a hangok változatos funkciójúak. Pl.: hívás , figyelmeztetés, irányítás, fegyelmezés, állatok egymáshoz való közeledésekor. Ám az eredmények nem mutattak különbséget a domináns és alárendelt nőstények hangadásai között. Egyik gyakran megfigyelt esete volt, ha 2 gyengébb egyedhez közeledett egy harmadik , domináns egyed, a gyengébbek bőgni kezdtek. (Talán ezzel jelezve, hogy alárendelik magukat a domináns egyednek)

 

Miért alakulhatott ki matriarchalis társadalmuk ?

A társas szervezetek evolúciója tükrözi mind a költségeit, mind az előnyeit a csoportos viselkedésnek. Az egyedek lehet, hogy kooperálnak az élelem/társ keresésekor, de lehet hogy épp versenyeznek ugyanezekért. A szocioökológiai modellek szerint a magasan differenciált női szociális kapcsolatok kialakulását a csoporton belüli és csoportok közötti versengés , és a kritikus erőforrások szűkössége határozza meg. Az ilyen nőstény központú kapcsolatok tipikusan az erős, lineáris, nepotista hierarchiákkal asszociálhatók, mert a női szövetségesek fontosak az erőforrásokhoz jutás megőrzésében.

 Az elefántok étrendje 60-95%-ban fűfélékből áll, így a fő táplálék miatt a csoportok kialakítása és a dominancia viszonyok fenntartása több költséggel járna , mint haszonnal. Miért alakulhatott ki mégis a matriarchalis rendszerük? Egyrészt a táplálékon kívüli szűkös források miatt, mint Pl.:nedves üregek, ásványi só lelőhelyek, vagy a vakarófa. A domináns nőstény ezen forrásokból mindig elsőként részesülhet, ám az alárendelteknek is van előnyük, hiszen ha hátrányosan is ,de ők is részesülhetnek a forrásokból, amit lehet hogy egyedülállóként nem kaphatnának meg. Az elefántcsordák kialakulásában alapvető szerepet játszik az egymásra való támaszkodás adott helyzetekben pl.: az utódgondozás. Ilyenkor a feladatokat a rokoni kapcsolatok és a dominancia viszonyok alapján osztják fel egymás között.

 

Felhasznált irodalom:

Dominance rank relationship among wild wild female African elephants , Loxodonta africana

C.J. Moss et al. , Anial Behaviour ,2006. 71.

Examination of the Interrelationships of Behaviour, Dominance status,and Ovarian Activity in Captive Asian  and African elephants,  Freeman et al., Zoo Biology 23. , 2004.

African elephant vocal communication I: antiphonal behaviour among affiliated females

Soltis et al. , 2004.

Csányi Vilmos : Etológia