Farkas Beáta (IV. zool. hallg.)
Az amerikai EPA (Office of Pesticide Program) nevéhez fűződnek azon
eljárások, amelyekkel toxikus anyagok természetes körülmények között élő
madarakra gyakorolt hatását vizsgálják. A vizsgálatokra azért van szükség,
hogy különböző növényvédő szerekről adatokat gyűjtsenek. Ezen adatok szolgálnak
adott szer forgalomba hozatalára vonatkozó döntések alapjául. A populációs
és individuális szintű hatásokra vonatkozó vizsgálatokat csak akkor végzik
el, ha a kérdéses anyagra vonatkozóan az előzetes labor eredmények potenciális
veszélyre, pl. magas akut toxicitásra utalnak.
Reprezentatív odúlakó madarak, seregélyek segítségével végeztek és végeznek
ilyen jellegű vizsgálatokat amerikai kutatók a reprodukciós hatások és
magatartásbeli változások felderítése érdekében. A standardizált tesztelő
eljárás három éves intervallumú. Az első évben az a cél, hogy a tanulmányozásra
kijelölt helyen belül fészkeljenek az állatok és ott egy stabil populációt
hozzanak létre. A kiválasztott területre műfészkeket helyeznek ki a szakemberek
jól hozzáférhető helyeken. A 30 műfészket 12 mezőre helyezik ki. A növényvédő
szer alkalmazása a 2. ill. 3. év során történik. Minden egyes kezelt területet
párba állítanak egy kontroll területtel. A tanulmány mező mérete 16 ha
és úgy választják ki, hogy a seregélyek megtalálják rajta életfeltételeiket…….
A műfészkeket az ültetés orientációjának megfelelően egymás mellé, 10
méteres távolságba, sorban helyezik el. Két hónappal a fészekrakás előtt
teszik ki őket. Hét nap telik el az első megfigyelésekig. Ezen időszak
lehetőséget teremt a madarak számára, hogy megtalálják a faodúkat, és
beléjük költözzenek. A kezdeti fészeképítő stádium során négynaponta,
a nőstények jelenlétében, a párválasztási periódus alatt háromnaponta
és tojásrakást követően kétnaponta, kikeléstől a kirepülésig naponta végeznek
megfigyeléseket. Ezek időpontja 11.30 és 15.00 óra közé esik, amikor a
madarak a legkevesebb mozgást mutatják.
Az alábbi, reprodukcióra vonatkozó információkat gyűjtik össze:
- műfészek kiválasztásának dátuma /fészekanyag jelenlétéből
- fészek fejlődése /fészekanyag mennyisége, minősége, fészekcsésze jelenléte
- első tojás lerakási dátuma
- tojásrakás intervalluma
- fészekalj nagysága
- hiányzó v. törött tojások száma
- kikelő tojások száma
- kikelés dátuma
- eltűnt v. elpusztult fiókák száma
- 16 napos fiókák súly grammban
- fészekből történő kirepülés száma minden egyes napon
- fészekből történő végleges kirepülés dátuma.
A gyűjtött addicionális információ tartalmaz időjárásra vonatkozó /hőmérsékleti
max., min., csapadék, szélsebesség/ adatokat, felnőtt seregélyek magatartásának
megfigyelési adatait, valamint ragadozók jelenlétét a tanulmányozott területen.
A megfigyeléseket addig folytatják, míg az összes fióka a 2. fészekaljból
kikelt, kirepült v. elpusztult és legalább két hét eltelt tojásrakás nélkül.
Amennyiben egyik tojás sem kel ki, de a műfészekben marad, akkor a tanulmány
akkor fejeződik be, amikor az utolsó kémiai anyag alkalmazása előtt elfoglalt
fészket már 12 napja tartják megfigyelés alatt (a fészek aljában lévő
legutolsó tojás rakásának időpontjától számolva). Az összes olyan fiókát,
melyet holtan találnak a fészekben vizsgálatnak vetik alá. Megnézik az
agy kolin-észteráz aktivitását, a máj enzim indukciót és a szövetmaradványokat,
hogy megállapítsák a halál okát.
Ha a kísérlet növényvédőszer biztonságos alkalmazására irányul, akkor
a regisztrációra javasolt legmagasabb koncentrációban kell alkalmazni.
A szer kijuttatását akkor kell megtenni, amikor a fészkekben a legnagyobb
számú 1-14 napos fióka van. A szer alkalmazási arányát a vegetáció elemzésével
ellenőrzik spray card-okkal és a tartályok vizsgálatával. A granulátum
formájában kijuttatott anyagnál a granulátumok felhalmozódásának mértékét
mezőnként 50 mintán nézik meg.
Fite és munkatársai fogalmaznak meg irányelveket madarakat érintő toxikus
hatások megfigyelésére vonatkozóan. Ezek kétfélék lehetnek: vagy azon
toxikus hatásokat vizsgálják, amelyek pusztuláshoz v. magatartásbeli változáshoz
vezetnek, vagy részletes tanulmányt készítenek az akut mortalitás nagyságának
meghatározására, amellyel mérhető a reprodukciós gyengülés, ami befolyásolhatja
a tanulmányozott szubpopuláció hosszútávú túlélését.
A szennyezőanyag mennyisége, a populáció sűrűsége, a madárközösség diverzitása
alapján történik a kísérlethez használt alanyok kiválasztása és a hely
meghatározása. A hatások pontos felderítéséhez szükséges ismétlések számát
az alábbiak alapján döntik el:
hatás előfordulásának valószínűsége
rendszer ismert variabilitása.
A populáció korára, nemére, nemösszetételére és túlélési adataira vonatkozó
információkat a következő eljárásokkal kaphatunk: jelölés visszafogás,
rádiótelemetria, line-transect, állatjelek száma, vizuális megfigyelés.
Ma Magyarországon a 6/2001 (I. 16.) FVM r. tételesen tartalmazza a növényvédő
szerek engedélyezési eljárásban megkövetelt állatkísérleteket. Ebben új
szemléletet jelent az, hogy tételesen elkülönül a hatóanyagra, szerformára
vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség. Szermaradék-vizsgálatok esetén,
ökotoxikológiai vizsgálatok során adott anyag hatását madarakra vonatkozóan
tesztelni kell. Pl. akut orális toxicitás-, csalétkek, granulátumok, kezelt
vetőmagok fogyaszthatóságának vizsgálata, szabadföldi kockázatbecslés.
Forrás:
- R.E. Menzer et al.: Methods in Environmental Toxicology. In: Principles
and methods of toxicology. Szerk.: HAYES A. W. New York: Raven Press
Ltd., 1994. p. 1391-1418. - Várnagy László: A növényvédő szerek toxikológiai vizsgálata az új
hazai szabályozás szerint. Magyar Állatorvosok Lapja, 2001/9. 571-574