Grizzly állománysűrűség meghatározás
szőrmintából származó DNS-sel
Észak-amerikában, egy 3750km2 -es területen a grizzly-medvék állománysűrűségét szőrminta-DNS analizálásával vizsgálják. Az állomány nagysága ismeretlen, csak becsült adatok vannak.
5x5 km-es négyzeteket jelöltek ki, melyeket a medvék leginkább kedvelik, és a választásnál figyeltek arra is, hogy mindenféle terep legyen. A „mintavevő” helyeket a területek közepén helyezték el, lehetőleg távol az emberi zavarástól. Ezek szögesdróttal körbevett halszagú, ill. véres, rohadó húsból álló csalétkek. 14 naponként gyűjtötték be a szőrcsomós szögesdrótokat és küldték a laborba. Ez a sűrű ellenőrzési idő kiküszöbölte a medvék migrációjából ill. halálozásából adodó pontatlanságokat. Ennyi idő alatt kb. ekkora területet jár be egy kisméretű nőstény, tehát a hím és nőstény medvék találkozási valószínűsége is nagyobb. Ezenkívül néhány medve rádióadóval volt ellátva, pontosan ismert volt területeik határa, így még hatékonyabban lehetett a mintavételi helyeket elhelyezni.
A második mintavétel után a csalétkeket máshova helyezték, hogy az esetlegesen odaszokó domináns egyedek nehogy elriasszák a többi egyedet. Egy évben 2-4 ilyen 28 napos periódusban végezték a gyűjtést. A teljes vizsgálat 3 évig tartott.
A szőrből nyert DNS-sel azonosították az egyes példányokat, és különböző matematikai módszerekkel ábrázolták az állománysűrűséget.
Szebényi Tibor