Tanulmány a barnamedvékről az alaszkai Brooks  Lodge-ban

Sunyál Orsolya

A tanulmány célja meghatározni, hogy milyen hatással van az ember a barnamedvék halászási szokásaira Alaszkában, hogyan változik az állomány száma a növekvő zaj, szennyezés,stb. hatására.Azt feltételezték, hogy a nem szocializált medvék (akik az emberrel nem voltak kölcsönhatásban) minden tevékenységüket csökkenteni fogják az emberek közelsége miatt a vizsgált területen, a folyónál is kevésbé lesznek aktívak, viszont az emberhez szokott és fiatal medvékre nem lesz hatással.

A tanulmány összehasonlította az 1988-90-es intervallumot az 1992-es évvel, mikor az ottani szállás egy héttel tovább maradt nyitva, és építkezések is zajlottak. A medvéket három osztályba sorolták: szocializált, nem szocializált és az ismeretlen egyedek. Kiderült a megfigyelés során, hogy néhány medve „besorolást váltott” az emberekkel való hosszabb érintkezés következtében. Bizonyos számú emberhez nem szokott medve hozzászokott, míg néhány szocializált állat vált „emberidegenné”. A fiatal medvék, akik védtelenek az emberrel szemben míg kölykök, felnőtt koruka hozzászoknak az emberhez.

1992-ben hosszabb ideig az ember közelében élve a nem szocializált medvék lényegesen csökkentették a folyó használatát, míg a humán tevékenységhez hozzászokottak ugyanúgy használták, mint 1998-1990-ben. A fiatal állatok aktivitása is nőtt a folyónál.

Ezeket az adatokat úgy szerezték, hogy a folyót két emelvényről figyelték napközben, reggel 8-tól este 22 óráig. 1988-1990-ben 865, 1992-ben 293 órán keresztül tanulmányozták a területet. A tanulmányból az azonosítatlan medvéket kizárták, csak azokat a medvéket vették számításba, akiket több mint egy alkalommal láttak. Rögzítették a folyónál való megjelenésüket, a halászás gyakoriságát és időtartamát, mérték a halfogyasztást. 4 napos blokkokra bontották a megfigyelési időt.10 perces intervallumokon belül rögzítették a medvék megjelenését, a folyóparton eltöltött időt, a zavaró tényezőket (emberek jelenléte, zajszennyezés, melyet repülőgép, hajó okozhat)  Ezek alapján becsülték  meg a brooks lodge-i barna medve populáció nagyságát, és állapították meg, miként hat az állományra az emberi aktivitás.

Még néhány zárókövetkeztetés:

Nem volt számottevő különbség a megfigyelt medvék közt nemben és korban., nem volt képes minden medve szocializálódni. Az emberhez való hozzászokás maga után vonja, hogy megszokják az emberi táplálékot, minek következtében megemelkedik a nem vadászatban megölt medvék száma (pl.: mert bemennek a házakba).