2009.05.03.
Ürgék (Spermophilus spp.) ragadozó ellenes stratégiái
Az ürgék vagy ahogy Amerikában nevezik őket, földi mókusok évmilliók
óta együtt evolválódtak a csörgőkígyókkal (Crotalus spp.). A ragadozók
ebben az esetben is erős hatást gyakoroltak a zsákmányállat evolúciójára.
A kaliforniai ürge (Spermophilus beecheyi) esetében már régebben leírtak
csörgő kígyók ellen kifejlesztett védekezési stratégiákat. Az is ismert,
hogy a felnőtt példányok immunisak a csörgő kígyók mérgére (egy speciális
fehérje segítségével, ami képes a méreghez kötődni), de a kölykök nem
rendelkeznek még ilyen immunitással, a felnőtt példányok pedig agresszívan
védelmezik az odút mind a mérgező, mind a nem mérgező kígyóktól. Korábbi
kutatások arra is rávilágítottak, hogy ez a faj a kígyók csörgője alapján
pontosan fel tudja mérni, mekkora kockázatot jelent megtámadni az adott
kígyót. Piszkot rúg a kígyó fejére, a farkát pedig felemeli, hogy mozgó
célpontot nyújtson vele. Ez utóbbit ritkán használják ki a kígyók, mivel
a tapintás és a látás összezavarodása miatt általában elmenekülnek a helyszínről.
Újabb kutatások azonban arra is rávilágítottak, más „fegyverrel” is rendelkeznek
ezek az ürgék. Rundus és munkatársai [3] a csörgő kígyók hő-érzékelő tulajdonságából
kiindulva mérték az ürgék hő kibocsátását, és azt mutatták ki, hogy ezek
az állatok képesek felmelegíteni a farkukat, amikor csörgőkígyóval találkoznak.
A felmelegedés mértéke nem következett a megnövekedett fizikai aktivitásból.
A csörgőkígyók egyik legfontosabb fegyvere a vadászatban egy speciális
szervük, a fejük két oldalán található gödörszerv/Jakobson szerv. Ez egy
speciális, hő-érzékelő szerv, ami a melegvérű zsákmányállatok felkutatásában
nyújt segítséget ezeknek a fajoknak.
Ennek ismeretében a felmelegített farok egy, csakis a csörgőkígyóknak
szóló üzenet. Más, hőt nem érzékelő kígyókkal való találkozáskor ez a
folyamat nem játszódik le. Rundus és munkatársai kísérleteket végeztek
csörgő kígyókkal egy robot ürge segítségével, ami képes volt felmelegíteni
és felállítani a farkát. Azt tapasztalták, hogy ilyen viselkedéskor a
kígyók figyelme megnövekedett. Úgy képzelik, a farok felmelegítésének
funkciója a méret megnövelése. A kígyó az általa érzékelt megnövekedett
hőmennyiség miatt túlbecsülheti a zsákmány méretét, és egy ilyen agresszíven
visszatámadó állat esetében ez megnöveli a támadás kockázatát, így nagyobb
valószínűséggel ijeszti el a kígyót még a támadás előtt.
Clucas, Owings és Rowe 2008-ban [2] újabb példát találtak az ürgék csörgő
kígyók elleni védekezésére. Megfigyelték, hogy a levetett kígyóbőrt megrágva,
majd alaposan megmosakodva, az ürgék „átveszik a kígyók szagát”. Több
hipotézist is felállítottak ennek funkcióját illetően:
1) antipredátor stratégia
2) fajon belüli versengés (vetélytársak ellen jó stratégia)
3) ectoparaziták elleni védekezés
Kísérletekben szagoltattak mind ürgével, mind csörgőkígyóval, mind egy
parazita fajjal ürge, kígyó, illetve kevert szagmintákat. Azt találták,
hogy a csörgő kígyók jobban vonzódtak az ürgék szagához, mint a kevert
mintához, illetve a kígyó szagmintához. A másik két csoportban nem találtak
ilyen erős különbséget. Arra következtettek, hogy ez is egy antipredátor
viselkedés az ürgék részéről, hogy elkerüljék a konfliktusokat a kígyókkal.
Ezek a példák mind azt mutatják be, hogy két faj, ami már több millió
éve fejlődik együtt, ilyen szoros kapcsolatban, milyen erős hatást gyakorol
az egyes fajok evolúciós folyamataira.
Források:
[1]. Blumstein DT: Feeling the heat: Ground squirrels heat their tails to discourage rattlesnake attack Proc Natl Acad Sci U S A. 2007 September 4; 104(36): 14177–14178 (http://www.pubmedcentral.nih.gov/picrender.fcgi?artid=1964846&blobtype=pdf)
[2]. Clucas B, Owings DH, Rowe MP: Donning your enemy’s cloak: ground squirrels exploit rattlesnake scent to reduce predation risk Proc Biol Sci. 2008 April 7; 275(1636): 847–852 (http://www.pubmedcentral.nih.gov/picrender.fcgi?artid=2596899&blobtype=pdf)
[3]. Rundus AS, Owings DH, Joshi SS, Chinn E, Giannini N: Ground squirrels
use an infrared signal to deter rattlesnake predation. Proc Natl Acad
Sci U S A. 2007 September 4; 104(36): 14372–14376.
(http://www.pubmedcentral.nih.gov/picrender.fcgi?artid=1950100&blobtype=pdf)