Bernáth Gergely
A szaporodás szempontjából, az állatvilág nagy hányadánál, létfontosságú
az egyedek egymásra találása. Az állati szervezetek válogatnak egymás
közt a párzás előtt. A válogatáskor nem csupán az lehet a szempont, hogy
az aktusban ki fog részt venni, nem csupán a testnedvek cseréje jelentheti
az egyetlen indokot. Az utód nevelést végző csoportoknál fontos szempont
az, hogy például adott hím mennyire gondoskodó. Ha a nőstény választ párt,
fontos szempont lehet, hogy külső jegyek alapján megállapítsa a hím fittneszét.
Hímek külső jegyekből megbizonyosodhatnak, a nőstény termékenységéről,vagy
feltételezhetik azt, hogy mennyire válhat adott nőstényből jó anya. Mi
alapján döntünk arról, hogy kit választunk ki?
Az emberi fajnál fontos szempont a kinézet (haj,izomzat,bőr,arc,,ruházat…..),valamint
a viselkedés. A versengés sem ritka például két férfi között,de manapság
már nem jellemző a durva fizikai harc a nő kegyeiért. A szarvasoknál szintén
fontos a megjelenés (agancs mérete), de mivel csak korlátozott számú egyed
párosodhat, így muszáj megküzdeniük a kiváltságért. Madaraknál a kinézet
mellé még párosul az ének, mellyel nászra hívják egymást a felek. Számtalanszor
még násztáncra is sor kerül, például a struccoknál. De mi a helyzet akkor,
ha vízben élünk, és nem adunk ki hangot? A halaknál fontos szempont lehet
a megjelenés. Vajon hogyan játszik szerepet a halak párválasztásában a
küllem,és azon belül a szín?Erre kerestem választ.
Halak színlátása
A halak nagy részénél már kimutatták az uv receptorokat a szemben. Maximum 360-365 nm hullámhosszúságú fény elnyelésére képesek. A retinán található elkülönült régióban találhatók a pigmentek. A pisztrángoknál a retinális csomópontokban helyezkednek el. Ilyen esetben az uv csapok a színlátásban is részt vesznek.
Színezet-párválasztás?
Trond Amundsen és Elisabet Forsgren arra kereste a választ hogy vajon
mi alakíthatja ki egyes halfajoknál a nőstények színezetét. Az alaphipotézis
az volt csupán a genetika játszik benne szerepet és hogy nincs funkciója.
Az ellenhipotézisük az volt hogy a nőstények egymás közti versengésében
is fontos szerepet játszik a mintázat és a test színezete.
A hímek ezek alapján választják ki nőstényeiket. A vizsgálat alanya a
Gobiusculus flavescens volt. Be akarták bizonyítani, hogy a hímek a színesebb
nőstényeket preferálják. A kísérletben a hímet először két, természetes
színezettel rendelkező nősténnyel vizsgálták,amelyek megjelenésében között
csak a természetben is előforduló különbségek voltak fellelhetőek.
A második esetben egy mesterségesen szürkés nőstényt és egy színesebb
nőstényt mutattak be a hímnek. A hím mindkét esetben több időt töltött
a színesebb nőstényekkel. Jelentősebb udvarlási viselkedést mutatott ezen
ikrás egyedekkel. A konklúzió az volt hogy a nőstények színezetében nagy
szerepet játszik a hímek párválasztása.
Egy másik kutatásban Anne E. Houde azt kutatta, hogy egy guppi populációban hogyan játszik szerepet a természetes színezet a párválasztásban. A kutatás során vizsgálta, hogy a hímekben narancssárga szín terjedelme a színezetben hogyan befolyásolja a nőstények által adott szexuális választ. A vizsgálat során egy természetes populációból vett hímeket. A kiválasztott nőstény közülük válogathatott. Három fontos dolgot figyelt a kísérlet. Az időt, amely eltelt a párzásig, miután bemutatta a hímet a nősténynek. Szexuális válasz intenzitását, amelyet a nőstényadott, a hím udvarlásának mértékét, ha kicsalt a nőstényből választ. Az eredmény azt hozta, hogy azon hímek voltak hátrányban, amelyek kevesebb narancssárga foltot tartalmaztak, mint az átlag. Arra is fény derült, hogy a narancssárga arányának növekedése csak egy bizonyos szintig növeli a hímek esélyét.
Manfred Milinski és Teo C. M. Bakker vizsgálata arra irányult hogy megismerjék hogy a nőstény tüskés pikó párválasztásában és parazitált hímek kiszelektálásában, hogyan játszik szerepet a hímek színezete. Régóta fontos probléma, hogy például halaknál, miért választják a feltűnő színezetű hímeket a nőstények. Ezen hímek számára a predátorokkal szemben hatalmas hátrányt jelent a feltűnő színezet. Egyik hipotézis szerint a színezet jól mutatja a hímek fittneszét, és jelzi, ha parazitált az egyed. A három tüskés pikó esetében a nőstény párválasztását a piros szín befolyásolja. Ha manipulálták a hím színét és a piros színt elnyomták,akkor a korábban kelendő hímek is hátrányba kerültek. Ezen hímek udvarlási viselkedése megváltozott. A paraziták jelenléte a természetes populációkban csökkenti a piros szín erősségét. Ezen egyedek fittnesz csökkenése vizuálisan láthatóvá válik. A vizsgálatok során is kiderült, hogy a nőstények képesek kiválasztani ezen degenerált hímeket és elkerülni azokat. Arra is fény derült, hogy a nőstények itt is jobban preferálják az erősebb színezetű hímeket, és hogy ezzel a megfelelő fittneszű hímeket kiválogatják. Ők ugyanis nagyobb atyai gondoskodással rendelkeznek.
A fent említett példák alapján véleményem az, hogy már bebizonyosodott
hogy a színnek szerepe van a párválasztásban, de mivel csak egyes fajokon
vagy taxonómiai csoportokon sikerült bebizonyítani, szükség van további
vizsgálatokra.
Felhasznált irodalom
T. Amundsen, E. Forsgren (2001): Male mate choice selects for female coloration in a fish, PNAS, Vol. 98, No. 23, p. 13155-13160.
Anne E. Houde (1987): Mate Choice Based Upon Naturally Occurring Color-Pattern
Variation in a Guppy Population, Evolution, Vol. 41, No. 1, p. 1-10.
M. Milinski, T .Bakker (1990): Female sticklebacks use male coloration
in mate choice and hence avoid parazitized males. Nature, 344: 330-333.
Molnár Gergely, Blaha Béla, Horváth Gábor (1997): Látás az ibolyán túl • Az ultraviola fény érzékelésének elterjedése és szerepe az állatvilágban, Természet Világa, Vol. 128, p. 155-159.