|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| SALVE 1% | kvantitatív tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1. Egy kukoricafajta olajtartalmát meghatározó gének számát és örökölhetőségét próbálták kísérlettel meghatározni Lande és mtsai (1981). Létrehoztak két beltenyésztett törzset (P1 és P2), majd ezek utódait (F1) keresztezték, és létrehozták az F2 generációt. Az adatokat transzformálása után (log[olatartalom %-ban] + 1.87) a következő átlagokat és varianciákat kapták: P1=0,513; P2=1,122 - a szülői vonalak átlagértékei VpP1 =0,00142, VpP2 =0,00053,VpF1 =0,0003, VpF2 =0,00303 - az egyes generációk fenotípusos varianciaértékei Mekkora lehet ennek a tulajdonságnak az örökölhetősége? Hány gén határozhatja meg az olajtartalomban mérhető különbséget? 2. Egy babfajta szemeinek tömegének örökölhetőségét szelekciós kísérlettel próbáljuk meghatározni. Az eredeti populációban a babok átlagosan 403,5 mg tömegűek ( µ ) , de csak a 650 mg tömegűnél nagyobb babszemeket termelő növényeket szaporítjuk tovább. Ebben a kiválasztott részpopulációban a babszemek tömege átlagosan 691,7 mg ( µs ). Az utódgenerációban termett babszemek átlagos tömege (µ') 609,1 mg-nak adódott. a.)Mekkora lehet e tulajdonság örökölhetősége? b.)Menyinek kellett volna lennie µ'-nek ahhoz, hogy az örökölhetoség 100% legyen? c.) Tegyük fel, hogy az örökölhetőség állandó marad, és úgy akarjuk továbbszaporítani a populációt, hogy a keletkezo utódok átlaga annyi legyen, mint az első generációból kiválasztott egyedeké (691,7). Milyen átlagú részpopulációt kell kiválasztanunk ehhez? 3. Az örökölhetőség megbecsülhető szülők és utódaik összehasonlításából is. Az Arianta arbustorum nevű csigafaj csigaháza hosszúságának örökölhetőségét vizsgálták Cook és mtsai (1965). Az alábbi táblázatban találhatók a mérési adataik; a számolás megkönnyítése végett a 119 család adatait 6 adatosztályba sorolták.
Mekkora a csigaház hosszának örökölhetősége? 4. Egy hipotetikus békafajból létrehozunk két beltenyésztett törzset, amelyek egymástól mindössze a brekegésük frekvenciájában térnek el. A két törzs egyedeit keresztezzük, majd az utódaikat egymással keresztezve létrehozzuk az F2 generációt is. A következo táblázatban megtalálod az egyes szülői és utódtörzsek adatait. Mennyi lehet a brekegés frekvenciájának örökölhetősége? Hány gén határozhatja meg a frekvenciakülönbséget?
5. Egy virágpopuláció egyedei átlagosan 80 cm magasra nonek. Egy olyan részét szaporítjuk csak tovább a populációnak, amelyben az egyedek átlagmagassága 110 cm. A következo generáció egyedei átlagosan 90 cm magasak lesznek. a.) Mekkora ebben a virágpopulációban a magasság örökölhetősége? b.) Hány generáció múlva lesz az egyedek átlagos magassága 150 cm, ha feltételezzük, hogy a magasság örökölhetősége állandó marad, és mindig ugyanakkor szelekciós nyomást alkalmazunk? (80 cm-s átlagúak: 0. generáció) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szerző:
Kabai
Péter
|
Szerkesztő:Kabai
Péter |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megírás: .2003 |
Módosítás: .2004
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
{out}