|
A rokonok közötti
szaporodást nevezik beltenyésztődésnek.
A beltenyésztődés legfontosabb hatása az,
hogy növeli a homozigóta és csökkenti a heterozigóta genotípusok
arányát. Az eredeti allélgyakoriságok azonban nem változnak.
Vizsgáljuk meg a hatást egy szélsőséges
példán. Tételezzük fel, hogy egy populáció önmegtermékenyítéssel
szaporodó növényekből áll. Kövessük nyomon egy lokusz két allélját
(A és a) egy önmegtermékenyítéssel szaporodó heterozigóta (Aa)
egyed utódgenerációiban.
Írjuk fel generációnként a genotípusok arányát egy táblázatba.
Az első generációtól kezdve a homozigóta utódok két forrásból
származnak: az előző generáció homozigóta egyedei kizárólag homozigóta
utódokat hoznak létre, valamint a heterozigóta szülők utódainak
fele is homozigóta lesz.
|
|
homo AA
|
hetero Aa
|
homo aa
|
|
|
AA szülőktől
|
Aa szülőktől
|
Aa szülőktől
|
Aa szülőktől
|
aa szülőktől
|
Induljunk ki egyetlen heterozigóta egyedből!
Aa
|
|
t0
|
|
|
1
|
|
|
|
|
|
t1
|
|
1/4
|
(1/2)
|
1/4
|
|
|
|
|
t2
|
1/4
|
+ (1/2) (1/4)
|
(1/2) (1/2) = (1/2)2
|
(1/2) (1/4)
|
1/4
|
|
|
|
t3
|
(1/4) + (1/2) (1/4)
|
+ (1/4) (1/2)2
|
(1/2)2 (1/2) = (1/2)3
|
(1/4) (1/2)2
|
(1/4) + (1/2) (1/4)
|
|
|
|
t4
|
(1/4) + (1/2) (1/4) +
+ (1/4) (1/2)2
|
+ (1/2)3
|
(1/2)4
|
+ (1/2)3
|
(1/4) + (1/2) (1/4) +
+ (1/4) (1/2)2
|
|
Vegyük észre, hogy a heterozigóták aránya
exponenciálisan csökken, míg a homozigóták aránya egy mértani
sorozatnak megfelelően növekszik. E mértani sorozat első
tagja a = 1/4, szorzója pedig q = 1/2. A mértani sorozat
összege s n = a (1- q n) / (1 - q).
(mértani sorozatokról itt).
|
|
|
|
|
|
|
|
|
tn
|
sn = a (1- qn) /
(1 - q)
|
|
(1/2)n
|
|
sn = a (1 -qn) /
(1 - q)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
sn = (1/4) {1 - (1/2)n}
/ (1 - 1/2)
|
|
(1/2)n
|
|
sn = (1/4) {1 - (1/2)n}
/ (1 - 1/2)
|
| |
|
|
|
|
|
|
t5
|
sn = (1/4) (1 - 0.03125) /
0,5 =
0.484375
|
|
0.03125
|
|
sn = (1/4) (1 - 0.03125) /
0,5 =
0.484375
|
|