Többszörös
gének, géncsaládok, pszeudogének
Egy teljes gén hibamentes
duplikációja identikus kópiákat eredményez. A kópiák további
sorsa több módon alakulhat.
Többszörös gének, dózis
ismétlődés
Van példa arra, hogy mindkét
kópia megőrzi eredeti funkcióját, és ezzel a szervezet nagyobb
mennyiségű RNS-t vagy fehérjét képes termelni. Az ilyen, funkcióját
megőrző ismétlődéseket dózis ismétlődésnek (dose repetition)
nevezik. A különböző RNS osztályokat meghatározó gének valamint
a hiszton gének dózis ismétlődései meglehetősen gyakoriak. A
szervezetnek nagy mennyiségű tRNS-re és rRNS-re van szüksége
a fehérjeszintézishez, hasonlóképpen a kromoszómák fő strukturális
eleméből, a hisztonfehérjékből is rövid idő alatt nagy mennyiség
előállítása szükséges.
Nagyobb genomban egyszerre
több helyen folyik transzláció, mint egy kisebb genomban. Ennek
megfelelően összefüggést lehet kimutatni a genom mérete és az
rRNS valamint a tRNS gének száma között. Az emberi mitokondrium
csak 13 fehérjét kódoló gént tartalmaz, amelyek transzlációjához
elegendő a 12S és a 16S rRNS génekből egyetlen kópia. A humán
sejtek haploid genomja a mitokondriális genomnál több százezerrel
nagyobb, az rRNS gének száma kb. 300, míg tRNS génből kb. 1300
kópia van jelen. A karmosbéka (Xenopus laevis) genomja több
mint kétszer nagyobb a humán genomnál, rRNS-ből kb. 500, tRNS-ből
több mint 7 ezer másolat mutatható ki.
Géncsaládok
Arra is van példa, hogy a
másolat működőképes marad, de mutációk következtében valamilyen
mértékben megváltozik. Amennyiben a változások száma kicsi,
és jellegük nem érinti alapvetően a fehérje szerkezetét, a gén
eredeti funkciója egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben módosul.
Több olyan enzimet ismerünk (pl. laktát dehidrogenáz, aldoláz,
kreatin kináz), amelynek génjei több változatban vannak jelen
a genomban. Az egyes enzimváltozatok ugyanazt a reakciót katalizálják,
de biokémiai tulajdonságaikban, szövet specifitásukban lehet
eltérés. A vér alvadásban szerepet játszó thrombin és a tripszin
emésztő enzim génjének szekvenciája hasonló, és bizonyítható,
hogy egyetlen gén az idők folyamán módosult másolatairól van
szó. Az azonos eredetű, szekvenciájukban nagyon hasonló gének
összessége a géncsalád. A géncsalád tagjai többnyire egymás
közelségében helyezkednek el a kromoszómán.
A génmásolatok az idők során
olyan nagymértékben is megváltozhatnak, hogy bár közös eredetük
kimutatható, mégsem célszerű egyetlen család tagjaiként jelölni
őket. Megegyezés szerint amennyiben a homológ fehérjék aminosav
szekvenciája 50%-nál nagyobb eltérést mutat, szupercsaládról
(gene superfamily) beszélnek (Dayhoff, 1978). Az a-globulinok aminosavszekvenciája
50%-nál kisebb mértékben különbözik, ezért egyetlen géncsaládba
tartoznak. A b-globulinok szintén azonos családba tartoznak. Az a-glubulinok és a b-globulinok közötti különbség
azonban már meghaladja az 50%-ot így e két család (a mioglobinokkal)
együtt, egy szupercsaládot alkot. Mint annyiszor, ez az osztályozás
is önkényes, ugyanis a százalékos eltérés mértéke gyakran nem
feleltethető meg a tényleges evolúciós távolságnak.
A populációgenetikai vizsgálatokban
különös jelentősége van azoknak a géncsaládoknak, amelyek tagjai
azonos funkciójú enzimet, vagy enzim domént kódolnak. Az enzimváltozatok
ugyanis egyszerű eszközökkel, gél-elektroforézissel kimutathatók,
és így egy populációból sok egyed alapján lehet mérni a genetikai
változatosságot. A gerincesekben a laktát dehidrogenáz enzim
alegységekből épül fel. Az alegységek kétféle típusuak lehetnek
(A vagy B), a két típust két külön gén kódolja. Kihangsúlyozzuk,
hogy nem egyetlen gén allélváltozatairól van szó (allozim),
hanem két lokuszról (izozim). Az enzim összesen négy alegységből
áll, vagy csupa A-ból, ennek jele A4, vagy csupa
B-ből, ennek jele B4, de előfordulhat egyetlen enzim
molekulában az A és B alegység is (A3B, A2B2,
AB3), azaz összesen ötféle változat lehetséges.
A változatok mindegyike ugyanazt a két reakciót katalizálja:
NAD+ jelenlétében laktát -> piruvát, NADH jelenlétében piruvát ->
laktát a katalízis iránya. Úgy tűnik, hogy a B alegységben gazdag
izozimek (pl. LDH-B4, LDH-AB3) affinitása
magas a koenzim oxidált formája, a NAD+ iránt, és
így aerob metabolizmust folytató szövetekben, mint pl. a szívben
valódi laktát dehidrogenázként funkcionál. Az A alegységben
gazdag változatok ugyanakkor a koenzim redukált formáját, a
NADH - t kötik erősebben, és így inkább anaerob körülmények
között, pl. a vázizomban mint piruvát reduktázok funkcionálnak.
A patkány szívben mind az ötféle izoenzim előfordul, gyakoriságuk
azonban az állat korával változik. Az embrióban a szív anaerob
környezetnek számít, ezért születés előtt gyakoribb a B alegységet
tartalmazó enzim, míg a felnőtt szív aerob körülményei között
a laktát dehidrogenáznak az A alegységeket tartalmazó változata
van jelen.

A négy laktát
dehidrogenáz (LDH) izozim előfordulási gyakorisága a kor növekedésével
a patkány szívizomban. A negatív és pozitív számok a születés
előtti illetve utáni napok számát jelzik. (Markert és Ursprung,
1971, Li és Graur tankönyve alapján)
Látható, hogy
a korai anaerob szakaszban az A alegységeket tartalmazó izozimek
a gyakoribbak, majd az életkor növekedtével a szívizom egyre
inkább aerob környezetnek számít, és ezzel emelkedik a B alegységeket
tartalmazó változatok aránya.
Az eddig vizsgált minden gerincesekben
jelen van mind az A, mind a B alegységet kódoló gén, ezért feltételezhető,
hogy a duplikáció amely a két gént eredményezte, a gerinces
evolúció igen korai stádiumában történt.
Pszeudogének
A pszeudogének olyan génmásolatok,
amelyek különböző mutációk következtében minden funkciót elvesztettek.
Megjegyzendő, hogy sokan a reverz transzkripcióval keletkezett
retropszeudogéneket is egyszerűen pszeudogénként említik.
Számos pszeudogén át sem íródik,
mert nem tartalmaz promoter régiót.
Ezen kívül sok egyéb defektust
írtak le, amelyek gyakran egyazon pszeudogénben is megállapíthatóak
(pl. a leolvasási keret eltolódása, nonszensz mutáció, fontos
aminosav kiesése stb.). Az egyik ismert humán globin pszeudogén
mindössze egy olyan mutációt - egy korai stop kodont - tartalmaz,
amely a gént működésképtelenné tette. (A génektől való megkülönböztetés
érdekében a pszeudogéneket görög pszi-vel jelölik.)
Ugyanakkor egy másik humán globin pszeudogén legalább 7 olyan mutáción ment keresztül, amelyből egy is elegendő volna
a funkció elveszítéséhez.
|
|
|