Történeti áttekintés
DNS
A genom szerveződése
A genom megváltozása
Módszerek
Mendeli genetika
Populáció-genetika
Példatár
Matematikai alapok
Bioinfo
DNS törzsfa rekonstrukció

SALVE 1% Óravázlat
 
   

   

Hogyan alakulhat ki egy bonyolult soksejtű szerkezet szerkezet, mint a légy vagy az ember testfelépítése egyetlen sejtből?
Az anatómusok korán rájöttek arra, hogy a gerincesek testfelépítése alapvetően azonos. A hasonlóság különösen szembetűnő az embrionális fejlődés korai szakaszában.

Please note, all pictures are copy-righted. In this lecture note illustration is presented as reminders of the lecture.


Közérthető bevezető: PBS angolul www

Geoffroy Saint-Hilaire, francia zoológus egy lépéssel továbbment, amikor azt állította, hogy az össze állat testfelépítése visszavezethető egyetlen közös "tervrajzra". Van elejük és végük, jobb és bal oldaluk, hasuk és hátuk. A különbségek a részletekben vannak. Például a rovarok idegkötege a hasi, a gerinceseké a háti tájékon fut, ezért Saint-Hilaire úgy gondolta, hogy a gerincesek tulajdonképpen hanyattfordított rovarok!
Az eredeti, ős tervrajz jobban megérthető az egyedfejlődés legkorábbi szakaszának vizsgálatával. A gyümölcsmuslinca teste pl. 3 fő részbol áll (fej, tor, potroh). A muslinca embrióban azonban nem három, hanem 16 egyenlő méretű szegmens jelenik meg először, és ezek összeolvadásából alakul ki a végső forma.

Kezdetben úgy vélték, hogy ilyen bonyolult változásokat sok, esetleg többszáz gén képes csak szabályozni.

Az 1940-es években azonban Edward B. Lewis talált egy furcsa Drosophila mutánst, amelyben az egyik torszelvény megkettőződött, és ezzel egy párral több szárnya fejlődött ki. Hasonló mutánsok izolálása egyértelművé tette, hogy az alapvető testfelépítés szabályozása viszonylag kevés számú génre vezethető vissza.


"Bithorax" mutáns

Az 1970-es évek végén két német biológus, Christiane Nüsslein-Volhard és Eric F. Wieschaus szekvenálta azokat a géneket, amelyek a muslinca testfelépítését szabályozzák. A szabályozó génekben kimutattak egy 180 bázis hosszúságú szakaszt, amelyik az összes ilyen génben szinte tökéletesen megegyezik. A szakasz terméke, egy 60 aminósavból álló fehérje képes a DNS-hez kötődni, és ezzel be tudja indítani, illetve le tudja állítani a transzkripciót. A homeoboxnak elnevezett génekről kiderült, hogy alapvető szerepük van a sejtek sorsának, és ezzel a szervek, szervezet fejlődésének meghatározásában. Lewis, Nüsslein-Volhard és Wieschaus 1995-ben Nobel djat kaptak felfedezéeikért.

Vázlat
Bovebben angolul www

Sorstérkép: Egy embionális sejt sorsa nyomon követhető megfelelő jelölés után. A sejt alakulása a kezdeti állapottól a végső, egy bizonyos szervben specializálódott állapotáig, a sors-térkép.
Fejlődési potenciál: A zigóta, mint sejt, totipotens. Sok növény sok sejtje az egyed élete végéig totipotens marad, az állatok sejtjei azonban a zigóta első-második osztódása után veszítenek potenciáljukból, lehetséges sorsuk beszűkül.
Determináció: A sejt és utódai az ontogenezis egy bizonyos fázisában már csak egyetlen pályán haladhatnak, sorsuk determinált.
Differentáció: egy determinált sorsú sejt morfológiailag is specializálódik.


Példa a sors-térképre. Magyarázat www

A determináció módjai

  1. aszimmetrikus szegregáció
  2. induktív szignalizáció

Aszimmetrikus szegregáció

Bizonyos anyagokból (többnyire mRNS) az egyik utódsejtbe több kerül, mint a másikba.

Aszimmetrikus szegregáció határozza meg a Drosophila és a C. elegans sejtek sorsát az ontogenezis korai szakaszában.

Példa: A P-granulumok eloszlása a citoplazmában egyenletes, az osztódás előtt a granulumok az egyik oldalra vándorolnak (film Susan Strome laborjából)


http://www.indiana.edu/~elegans/
Video_archive/pgranule/1cell.html

Induktív szignalizáció

A determináció leggyakoribb módja
Az egyik sejt(csoport) jelzései egy másik sejt(csoport)hoz jutnak.

     
Diffundáló szignál: a jel a sejtközötti térbe jut és a célsejtek specifikus receptoraihoz kötodik. A legtöbb diffúziós mechanizmus esetében kiderült, hogy a terjedés szabad diffúzió helyett valójában aktív transzport történik (jobboldali ábra).
     
Direkt kontaktus: a két sejt transzmembrán fehérjéi kapcsolódnak, interakciójuk hozza létre a jelet (balra)
Gap junction: az egyik sejt citoplazmájából a másik sejt citoplazmájába jut a jel (jobbra)
     
Gyakran a két sejt interakciója során dől el, hogy melyiknek mi lesz a sorsa. A két sejt az interakció előtt nem tökéletesen egyforma, véletlenszerű különbségek vannak például a receptorok számában. Az interakció során e különbségeket specifikus mechanizmus erúsíti fel, és ezzel determinálódik a két sejt.
 
Greenwald (1988) LIN-12/Notch signaling: lessons from worms and flies free review article

A sejttől a szervig: mintázatok

Két mechanizmus:

  1. morfogén gradiens
  2. szekvenciális indukció

Morfogén gradiens

Egy sejt(csoport) által termelt szignál (morfogén) diffúzióval vagy aktív transzporttal terjed, és koncentrációja a távolság függvényében csökken. A receptor sejtek sorsa meghatározott koncentráció küszöbérték felett specifikusan determinálódik. Az ábrán a magas küszöbértékre beállt sejtek sorsa "kék", a közepes értékűeké "piros" az alacsony küszöbértékű sejtek sorsa "lila" lesz. Ezzel a módszerrel egyetlen jelfajta is képes komplex mintázatokat generálni.

Egy példa: bicoid
A Drosophila melanogaster bicoid transzkripciós faktora morfogén jel, amely koncentrációtól függően más és más géneket indukál. Az ábra bal oldalán a 4 szín 4 gént (tailless, empty spiracles, hunchback, és kruppel) jelöl. (A ábra)
A bicoid protein koncentrációja már a zigótában sem egyenletes (B ábra), a magas koncetrációjú részből (fehér-piros terület) fejlődik ki az állat feje.
Az anterior-posterior koncentráció grádiens több osztódás után is fennmarad (C ábra)
A D ábrán két gén koncentrációtól függő expresszióját tették immunokémiai festéssel láthatóvá. A magas bicoid koncentrációjú régióban a Hunchback (zöld) gén, alacsonyabb koncentrációjú területen a Kruppel gén (narancs) expresszálódik. A két régió átfedésénél látjuk a sárga színt.

Bicoid a Genes Network Database-ben
leírás, illetve fotó

Szekvenciális indukció

Egy adott jelre (kék nyíl) érzékeny sejt a jel hatására saját jeleket bocsát ki (piros nyilak).

A közelében lévő sejtek erre a jelre reagálva más, szintén specifikus jeleket adnak (lila nyilak).

A jelet vevő és adó sejtek sorsa ezzel meghatározottá válik, és együttesen egy bonyolult mintázatot hozhatnak létre.

A szekvenciális indukcióra példa lehet a C. elegans vulvájának kifejlődése. A vulva prekurzor sejtek (P1.p - P12.p) identikusak az ontogenezis korai szakaszában.

Az iniciáló jelet (kék) specifikus receptorok fogják a P6.p prekurzor sejten (fehér kör). Ennek hatására a P6.p saját jelet bocsát ki (piros nyíl), amelyre a mellette lévő P5.p és P7.p prekurzor sejtek működése megváltozik, és megnő bennük a LIN-12 nevű fehérje szintje (szürke körök). Az indukció sorozat közben tehát egy sejt két oldalán lévő sejtek azonossá, és a köztük levőtől különbözővé válnak.

Hasonló folyamatok eredményeként alakulnak az egyes szegmenseken belül is anterior-poszterior gradiensek.
Robert J. Huskey izgalmas sorozata

Légy! (hogyan kell legyet csinálni)

Az előzőek alapján érthető, hogy a Drosophila alapvető szegmentáltságát jelmolekula grádiensek, illetve a sejtcsoportok közötti szabályozott interakció alakítja ki.

   
     

A zigótában expresszálódó gének (pl. bicoid és nanos) termékei morfogén grádienst képeznek (A).
A gap gének az anterior-posterior tengely mentén nagyjából megfelezik az embriót (B).
A gap gének olyan transzkripciós faktorokat kódolnak, amelyek az un. pair-rule gének expresszálódását szabályozzák. A pair-rule gének hatására alakulnak ki a szegmens párok (C).
A pair-rule gének tanszkripciós faktorai szabályozzák a szegmens polaritás gének működését. A szegmens polaritás gének alakítják ki az egyes szegmensek anterior-poszterior polaritását (D).
A gap, a pair-rule és a szegmens polaritás gének együtt a szegmentációs gének, mert együttesen szabályozzák az egész organizmus szegmentációs mintázatát.
Christiane Nüsslein-Volhard és Eric F. Wieschaus a korai differenciálódást szabályozó gének szekvenálásáért kaptak Nobel díjat.


     

Szegmensbol szem

A szegmentálódás a szükséges feltétele annak, hogy meghatározott szegmenseken meghatározott szervek alakuljanak ki. Edward B. Lewis, aki a késői differenciálódás géneinek azonosításáért kapott Nobel díjat, több olyan mutánst izolált, amelyekben az egyes szervek (antenna, láb, szárny) nem a megfelelő helyen vagy számban fordultak elő. A rendellenességért felelős faktorokat homeotikus géneknek nevezték, amelyek 180 bp hosszúságú konzervatív szakasza a homeobox.

A kép bal oldalán vad típusú, jobb oldalán antennapedia mutáns Drosophila fejet látunk. A mutáns légy csápja helyett láb nőtt. Az egyes szervek kialakulását a fejezet elején ismertetett szerkezetű homeoboxot tartalmazó (Hox) gének szabályozzák.
Az antennapedia génről részletesen www
     
A Hox gének a kromoszómán annak megfelelő sorrendben helyezkednek el, hogy a test melyik részének kialakulását szabályozzák. A Hox gének szekvenciája és elhelyezkedése nagyon hasonló minden állatban.
Geoffroy Saint-Hilaire nem tévedett, az emlősök valóban hanyattvágott rovarok a Hox gén expresszió mintázat alapján!
 
     

 

 

További anyagok (másold be a címet a böngészőbe):

  • http://www.bmb.psu.edu/courses/bmb252/lecture_31.pdf
  • http://www.uvm.edu/~biology/Faculty/OGrady/ogrady22.pdf
  • http://nema.cap.ed.ac.uk/teaching/devbio4/hoxjpg/Aboobaker_review.pdf
  • http://www.bionet.nsc.ru/bgrs/thesis/3/
  • http://biology.kenyon.edu/courses/biol114/biol114_fall_sec0.html
  • http://biology.kenyon.edu/courses/biol114/Chap09/Chap09.html
  • http://www.pnas.org/cgi/reprint/97/9/4481.pdf?ijkey=244aedd23d1c9461cbcf3b3318cc8b79bd5b82c7
  • http://nsmserver2.fullerton.edu/departments/chemistry/evolution_creation/web/#9.5%20HOX%20Genes
  • http://members.aol.com/darwinpage/jaws.htm
  • http://www.pnas.org/cgi/content/full/97/9/4424#B10
  • http://www.indiana.edu/~elegans/Video_archive/video_archive.html
  • http://biology.kenyon.edu/courses/biol114/Chap13/Chapter_13A.html

Szerző: Kabai Péter
Szerkesztő:Kabai Péter
Megírás: .2003
Módosítás: .2004

 

 

 

 

 

 

 

{out}