| |
| Számos olyan allélikus
különbség is van, amely az élőlény megjelenésében szemmel látható
minőségi különbséget okoz. Minőségi, vagy kvalitatív bélyegnek
(qualitative character) azokat a tulajdonságokat nevezzük, amelyeknek
jellemzésére nincs szükség mérésre: az egyedek fenotípusa a
minőségi tulajdonság alapján egymástól jól elkülönülő, egymást
kizáró kategóriákba sorolható.
A minőségi tulajdonságok
öröklődésének törvényszerűségeit először Gregor Mendel 
(1822-1884) írta le 1856-1863 között végzett kísérletei alapján.
Valójában Mendel elmélete volt az első kísérletekre alapított,
ma is elfogadott tudományos elmélete a genetikának. Mendel két
előadásban számolt be eredményeiről a Brnói Természettudományos
Társaság ülésein, 1865-ben. Felfedezései semmilyen tudományos
visszhangot nem váltottak ki, és a mendeli genetika a következő
35 évre feledésbe merült. A XX. század elején újra felfedezték
a mendel-szabályokat, művét megtalálták és lefordították angolra
 .
Mendel eredményei az 1910-es évekre széles körben ismertté és
elfogadottá váltak. |
|
|
| |
|
|
| Mendel munkássága részben azért nem került be a kortárs tudomány
vérkeringésébe, mert Mendel egy kisváros apátságában, mint középiskolai
szerzetestanár dolgozott: sem a hely, sem a kutató tudományos
rangja nem keltett figyelmet. Ezen az sem segített, hogy a Mendel
előadását tartalmazó folyóirat legalább 100 tudományos könyvtárban
volt olvasható. Az értetlenség fontosabb oka lehet az, hogy Mendel
elsőként alkalmazta a matematikát, mint kutatási módszert és elméleti
modellezést biológiai problémákra. A kortárs biológusok a matematikára
alapozott elméletet valószínűleg akkor sem igen értették volna,
ha az eljut hozzájuk (a hazai egyetemek biológia szakán több mint
száz évvel Mendel után sem felvételi tárgy a matematika). |
|
 |
|
|
|
| Mendel néhány "szabályban" foglalta össze borsó
keresztezési kísérleteinek eredményét:
- A gamétatisztaság elve: egy ivarsejt az adott tulajdonságpárból
csak az egyik tulajdonságot hordozza
- Az uniformitás elve: két tiszta szülői vonal közötti keresztezés
az első utódnemzedéke egyöntetű lesz
- A reciprocitás elve: az első utódnemzedék tulajdonságai
függetlenek attól, hogy a tulajdonságot az apai vagy az anyai
vonal hordozta
- A szegregáció elve: a második utódnemzedékben minkét szülő
tulajdonságai megjelennek
- A független kombináció elve: két vagy több tulajdonság egymástól
függetlenül kombinálódik
Mendel korában az öröklődés anyagi alapjairól,
a DNS-ről, a kromoszómákról semmit sem tudtak. A keresztezési
kísérletek eredményei alapján Mendel egy elméleti modellt alkotott,
az öröklődés "szabályai" ennek a modellnek a működését
írták le. Ma már tudjuk, hogy a mendeli szabályok egyszerűen
levezethetők a számfelező osztódás mechanizmusából. A mendeli
szabályoktól való eltérések oka is az öröklődés anyagi természetével
magyarázható, amint azt később látjuk. |
|
 |
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
|
