dr. Szekeres Györgyi  -
dr. Lantai Judit:
Magas a vérnyomásom!

 

Tartalom

I. A magas vérnyomás

II. Kivizsgálás

III. Gyógyszeres kezelés

IV. Életforma

I. A magas vérnyomás-betegségről

 




Mi számít magas vérnyomásnak?

Magas vérnyomásról beszélünk, amikor a vérnyomás rendszeresen meghaladja a 140/90 higanymilliméteres értéket. Miért pont ez a kritikus érték? Egy átfogó, sok országban végzett vizsgálat tanulsága az, hogy 140/90 Hgmm vérnyomás érték fölött ugrásszerűen növekszik a különböző keringési betegségek gyakorisága.


Betegség-e a magas vérnyomás?

Igen, betegség, amint arra a neve is utal: az orvos magas vérnyomás-betegségről beszél, amikor a vérnyomás értéke tartósan meghaladja a 140/90-es értéket. A magas vérnyomás tudományos neve: hipertónia (hypertonia). A magas vérnyomás-betegség alattomos. Nem okoz fájdalmat, kényelmetlenséget, így tünetei és súlyos szövődményei többnyire csak évek múltán jelentkeznek, amikor már nehezebb a bajt helyrehozni, mint a kezdet kezdetén.


Miért kell komolyan venni a magas vérnyomást?

Mert magas vérnyomás miatt nagyon sokan halnak meg. Magyarországon 1992-ben például 148.780 haláleset történt, a teljes halálozás több mint felét a keringési rendszer betegségei okozták.

 

 

A halálokok százalékos megoszlása
   
keringési rendszer betegségei:  51 %
daganatos megbetegedések: 22 %
baleset, erőszak: 9 %
emésztőrendszer betegségei: 7 %
légzőrendszer betegségei: 5 %
egyéb: 6%

 

A keringési megbetegedéseken belül a magasvérnyomás-betegség a halálesetek közel 10%-ában szerepelt közvetlen okként. Tegyük ehhez hozzá, hogy a hosszú ideig fennálló magas vérnyomás közvetve is okozhat súlyos betegségeket, amelyek ebből a statisztikából nem olvashatók ki.


Kiket veszélyeztet a magas vérnyomás?

Gyakorlatilag bárkit. A magas vérnyomás kialakulásában sok tényező játszik szerepet. Ezek közül a legfontosabbak az öröklött hajlam és az érelmeszesedés. Ha szülei, testvérei között van magas vérnyomás betegségben szenvedő, Ön is veszélyeztetett lehet. Az érelmeszesedés folyamatát gyorsítja a dohányzás, a magas koleszterin tartalmú étrend (zsíros húsok, tojás), a túlfeszített életmód, az elhízás és a mozgáshiány. Nehéz elfogadni, mégis ki kell mondanunk, a hipertónia az esetek többségében életforma betegség.

Az egészségtelen életforma hatása sok év alatt rakódik le az erek falán, így a magas vérnyomás többnyire középkorban, vagy ez után jelentkezik. Amennyiben a felsorolt kockázati tényezők bármelyike is előfordul az Ön életében, illetve ha elmúlt 40 éves, tanácsos félévente megméretnie a vérnyomását.

(Új eredmény: a szülői minta is hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához. Angolul: http://www.apa.org/releases/hypertension.html)


Gyógyítható-e a magas vérnyomás?

Az esetek egy részében, amikor a magas vérnyomást valamilyen szerv (pl. a vese) megbetegedése okozza, az elsődleges betegség gyógyításával a hipertónia végleg megszűnhet. A magas vérnyomást azonban többnyire nem egyszerű szervi betegség váltja ki. A hipertónia ezért általában nem szüntethető meg egyszeri beavatkozással, hanem rendszeres odafigyelést igényel. Egy kis igyekezettel és ha szükséges, gyógyszeres kezeléssel a vérnyomás kordában tartható és a betegség káros hatásai erősen csökkenthetőek, gyakran teljesen ki is küszöbölhetőek. (A gyógyszeres kezelésről szól a III. Fejezet)


Meddig tart a magas vérnyomás-betegség kezelése?

Erre a kérdésre egyszerű a válasz: mindvégig. Azonban az, hogy a “mindvégig” százhúsz éves kort jelent, vagy ennél kevesebbet, az már a betegen is múlik.

-Mester- kérdezték tanítványai Ca Bai-t - mi a hosszú élet titka?
-Csak a magam nevében szólhatok - mondta Ca Bai - és az én titkom nagyon egyszerű: már 77 éve vagyok beteg.

Egy régi kínai mondás szerint a hosszú élet titka a következő: válasszunk egy hosszan tartó betegséget, és gondosan ápoljuk magunkat! A hipertónia ebből a szempontból kiváló betegség!


Miért van a vérnek "nyomása"?

A vér szállítja testünk minden sejtjéhez a tápanyagot és az oxigént, és vezeti el a sejtektől a káros anyagcseretermékeket. A csere a hajszálerek vékony falán keresztül megy végbe. A gyenge hajszálerekben normális körülmények között elenyészően kicsi a vérnyomás. Ahhoz azonban, hogy a vér eljuthasson ezekhez a szűk csövekhez, erős nyomásra van szükség a verőerekben. Természetesen nem csak a vér továbbhajtásához van szükség nyomásra, hanem ahhoz is, hogy a vér feljusson a fejünkbe (vagy ha éppen fejen állunk, akkor a lábunkba).

A folyamat arra hasonlít, mint amikor a kert öntözéséhez egyetlen vastagabb locsolócsövet több kicsi csőre ágaztatunk szét: ha a csövek vékonyak és ráadásul a vizet egy domboldalra kell feljuttatnunk, akkor komoly nyomásra van szükség, hogy minden virág vízhez jusson. A vér nyomása tehát nagyon is szükséges dolog. A vér mozgását a szív ritmikus pumpálása biztosítja. Amikor a szív összehúzódik, kiáramlik belőle a vér és megnő a nyomás. Az összehúzódást követő elernyedéskor pedig egy pillanatra nagyot zuhan a vérnyomás. Ez az ingadozás minden szívveréskor lezajlik.


Hogyan mérik a vérnyomást?

A vérnyomás mérésének elvi alapja nagyon egyszerű: minél nagyobb a vér nyomása, annál erősebben kell az ereket kívülről nyomni ahhoz, hogy a vér mozgása leálljon. A kerti locsolócsövet is könnyen össze tudjuk lapítani, ha gyengén folyik benne a víz, azonban ha erős a víz nyomása, akkor már úthengerrel lehet csak összelapítani.

A vérnyomás méréséhez az ereket egy levegővel felfújt mandzsettával szorítják össze. A felfújható mandzsettát a felkar köré tekerik és annyi levegőt pumpálnak bele, hogy az ereket biztosan elszorítsa. Ezután hallgatót helyeznek a könyök feletti verőérre, majd a mandzsettából fokozatosan kieresztik a levegőt. A levegő kieresztése közben az orvos hallgatózik: amikor a levegő nyomása annyira lecsökken, hogy a vér elkezd folyni az érben, akkor lüktető hangot hall. A " lüktetést" az okozza, hogy ekkor még csak a szív összehúzódásaokr mozog a vér az érben. Az így mért magasabb érték az úgynevezett szisztolés vérnyomás. Ahogy tovább csökkentjük a mandzsettában a nyomást, a vér már akkor is mozog, amikor a szív a pumpálást követő ernyedt állapotban van. A lüktető hang ilyenkor eltűnik, az ekkor mért érték az úgynevezett diasztolés nyomás.

A vérnyomás mérésére ma már tudunk olyan eszközt vásárolni, amivel otthon, szakértelem nélkül is meg tudjuk mérni a vérnyomásunkat. Ebben a készülékben a vér lüktető hangját a mandzsettába beépített parányi mikrofon közvetíti az érzékelőhöz..


Mit jelent a 140/80 Hg mm-es vérnyomás?

A 140-es érték a szív összehúzódásakor mért vérnyomást jelzi (szisztolés vérnyomás), a törtjel utáni 80-as szám pedig a szív elernyedésekor mért vérnyomás értéknek felel meg (diasztolés vérnyomás). A hiedelmekkel ellentétben tehát a második szám nem a szívverések számát, nem a pulzust jelzi. A szisztolés és a diasztolés vérnyomás értékek egyaránt fontosak, mert a két értéknek együtt van nagy jelentősége.

A kórlapon gyakran egy RR rövidítés után írja be az orvos a vérnyomás értékeket. A két R betű a vérnyomásmérés kifejlesztőjének, egy itáliai orvosnak, Scipione Riva-Roccinak a nevére utal. A számok utáni betűk (Hg mm) a higanymilliméter rövidítése. Régebben mindig, de ma is elég gyakran a vérnyomás mérő készülékben a levegő nyomását ellensúlyozó higanyoszlop magasságával mérték a nyomást.


Állandó-e a vérnyomásunk?

Nem. Túl azon, hogy a vérnyomás minden szívveréskor felszökken és lezuhan, az értékek kisebb nagyobb mértékben változnak óráról-órára is. Amikor üldögélünk, vagy alszunk, a sejteknek kevesebb tápanyagra van szükségük, vérnyomásunk ilyenkor csökken. Megeröltető munka közben a sejteknek több oxigénre van szükségük, ekkor szívritmusunk gyorsul és vérnyomásunk is emelkedik.

A vér nyomását szervezetünk nagyon pontosan szabályozza úgy, hogy az éppen elegendő legyen az anyagok cseréjéhez, de ne legyen a szükségesnél jóval magasabb, mert ez fölöslegesen venné igénybe a szívet és károsítaná az erek falait.


Hogyan szabályozza szervezetünk a vér nyomását?

A szabályozásnak nem ismerjük minden apró részletét, de elég sokat tudunk róla ahhoz, hogy többféle módon be tudjunk avatkozni a szabályozásba, amikor szükséges. Az érrendszerben a vér nyomása növekszik, ha (1) nő a vér mennyisége, (2) fokozódik a szív munkája, illetve ha (3) csökken az erek keresztmetszete.

(1) A vér mennyisége

Ha ugyanabba a csőrendszerbe több folyadékot préselünk, magasabb lesz a nyomás. Vérnyomásunk pusztán a vér mennyiségének emelkedésével is növekedhet. Ezért növelik a vérnyomást a sós ételek: a vérben keringő só folyadékot vesz fel, nő a vér térfogata, nő a vérnyomás. Ezt a folyamatot kevesebb só fogyasztásával egyszerűen megállíthatjuk.

A folyadék mennyisége növekedhet azonban a szív vagy a vese gyenge működése miatt is. Ennek legfeltűnőbb tünete a láb dagadása. Sokat segít ezen a rendszeres testmozgás, a helyes étrend és a fogyás. Gyógyszerrel is csökkenthető a vér mennyisége: ezt szolgálják a vízhajtó készítmények.

(2) A szív pumpálása

Emelkedik a vérnyomás, ha a szív gyakrabban és erősebben húzódik össze. A szív működését különböző hormonok gyorsíthatják. Egyik legismertebb szívritmus fokozó hormon az adrenalin. Ez a szabályozás nagyon előnyös, ha mondjuk egy kardfogú tigris elől kell menekülnünk: szívünk gyorsabban ver, izmaink megtelnek vérrel és máris úgy futunk mint a nyúl. A tigris lekörözése után megállunk, kifújjuk magunkat és vérnyomásunk visszaáll a normális értékre. Mindenki jól járt, tigris és ember is megkapta a napi szükséges edzés adagját. Tigris hiányában futhatunk a bőrlabda után, kocoghatunk vagy kerékpározhatunk, ez is jót tesz.

A bajt az okozza, hogy az adrenalin nem tudja, hogy az autóvezetés vagy egy ideges veszekedés a főnökkel-beosztottal ritkán vezet kiadós futáshoz. Ilyen helyzetekben is fokozódik az adrenalin termelés, növekszik a szívritmus és emelkedik a vérnyomás. Mivel ezt a készenléti állapotot nem követi testmozgás, másrészt az átélt veszedelem nem oldódik fel, a vérnyomás tartósan magas marad. Ez az úgynevezett káros stressz rongálja az érrendszert. Az átélt stressz mértéke csökkenthető, gyakran elegendő, ha megtanulunk igazándiból pihenni, kikapcsolódni. Természetesen a szívritmust növelő hormonok hatását gyógyszerekkel is lehet csökkenteni.

 

ton-ton könyvek

(1) Normális vékony tüdő artéria
(vékony érfallal)

(2) Az artéria fala megvastagodik

 

(3) Az erek keresztmetszete.

Az erek falában izomsejtek vannak, amelyek összehúzódásakor csökken az erek keresztmetszete, növekszik a vérnyomás. Az izomsejtek összehúzódásához kalciumra van szükség. A kalcium hatását és ezzel a vérnyomást szintén lehet gyógyszerekkel csökkenteni. Természetesen az erek csak akkor tudnak alkalmazkodni a terheléshez, ha az érfalak megőrizték rugalmasságukat.

Következetes, szívós munkával azonban elérhetjük, hogy az erek fala gyorsan "elmeszesedjen": szokjunk rá a dohányzásra, hörpintsünk fel naponta legalább 3 italt (egy egységnyi alkoholt, vagyis egy italt jelent 3 dl sör, l,2 dl bor, 0,4 dl rövidital, vagy 0,6 dl sherry), mondjunk le a testmozgásról és cserébe reggelizzünk szalonnás tojásrántottát. Ez nem kis áldozat, a cigaretta büdös és drága, az italozás állandó másnaposságot okoz, a zsíros ételek kikészítik a gyomrot, de megéri, mert ezzel a módszerrel időt takarítunk meg. Az erek falára így 15 év alatt annyi mész rakódik le, mint amennyihez normális életforma mellett 60 évre lenne szükség...

Képek forrása: NIH


(3) Hegszövet jelenik meg a belső falon

(4) A hegszövet lerakodása nagymértékben szűkíti az ér keresztmetszetét

Hol kezdődik a magas vérnyomás-betegség?

A bűvös szám a 140/90 Hg mm, az e fölötti érték már magas vérnyomásnak tekinthető. Nem mindegy azonban, hogy mennyivel van vérnyomásunk a kritikus érték fölött. A vérnyomás és a betegségek közötti összefüggést vizsgálva az orvosok azt tapasztalták, hogy minél inkább meghaladja a vérnyomás értéke a 140/90-et, annál gyakoribbak a keringési betegségek. Ha az orvos 140/90 Hgmm-es értéknél csak kicsit magasabb vérnyomást mért, nincs közvetlen veszély, de feltétlenül tekintsük ezt a mérést figyelmeztető jelnek! Rajtunk is múlik, hogy megússzuk-e a komolyabb hipertóniát. A 140 és a 160 szisztolés érték közötti vérnyomásrendszeres ellenőrzést igényel.

A 160 Hg mm feletti szisztolés érték egyértelműen magas vérnyomás-betegséget jelent. Amikor a vérnyomás hosszú éveken át meghaladja a 160 Hg mm-t, akkor erősen megugrik a szövődmények valószínűsége. A betegség ténye kortól és a pillanatnyi egészségi állapottól független: 160 feletti vérnyomással a húsz éves olimpiai bajnok éppúgy hipertóniás, mint a százhúsz éves ágyhoz kötött néni.


Van-e a törtjel utáni számnak jelentősége?

Igen, tulajdonképpen a törtjel utáni szám értéke fontosabb! Nagyon komoly figyelmeztetés, ha a diasztolés vérnyomás értéke is magas.

A törtjel előtti és utáni számot tehát külön-külön is meg kell nézni.
 
szisztolés nyomás
diasztolés nyomás
normális
140
/90
enyhe
140 - 160
/95 - 105
középsúlyos
160 - 190
/105 - 115
súlyos
190 felett
/115 felett


Betegség-e az alacsony vérnyomás?

Az esetek túlnyomó többségében az alacsony, tehát a 100 Hgmm körüli szisztolés vérnyomás nem jelez betegséget. Sokan azt hiszik, hogy az alacsony vérnyomás is veszélyes, mert például agyér-elmeszesedést okoz. Ettől nem kell tartani, sőt megfigyelték, hogy az alacsony vérnyomású emberek hosszabb életre számíthatnak. Az alacsony vérnyomású emberek túlnyomó többsége panaszmentes és általában csak véletlenül derül ki, hogy valakinek a vérnyomása az átlagos alatt van.

Ezzel együtt az alacsony vérnyomás okozhat kellemetlenségeket, mert ájulásra hajlamosít. Hirtelen felállás esetén szédülés, egyensúlyvesztés, szikralátás léphet fel. Vannak vérnyomás emelő gyógyszerek, a kávé is segít, a legjobb gyógyszer azonban a rendszeres testmozgás.


Aggasztó-e az ingadozó vérnyomás?

Igen, az ingadozó vérnyomás rendszerint a tartós és sajnos a súlyos magas vérnyomás-betegség kialakulásának kezdeti szakaszában lép föl. Az ingadozó vérnyomás rendkívül félrevezető tüneteket okoz: a beteg gyakran átéli az alacsony vérnyomás okozta kellemetlenségeket: szédül, esetleg elájul. Ha ilyenkor megméri vérnyomását, nagyon alacsony értéket talál. Ugyanakkor a vérnyomás hirtelen felszökkenését vagy nem érzékeli, vagy összetéveszti az alacsony vérnyomást kísérő jelenségekkel.

A beteg nem fordul orvoshoz, mert abban a hiszemben van. hogy alacsony a vérnyomása. Növeli a napi kávéadagot, sőt előfordulhat, hogy a beteg elkezdi "kezelni" magát alacsony vérnyomás ellen! Jobban nem is árthatna magának! Ha akár magas, akár alacsony vérnyomást észlelünk, mérjük rendszeresen a vérnyomásunkat. Az ingadozó vérnyomás a későbbi hipertónia első jele lehet, ne játszunk vele, forduljunk azonnal orvoshoz!


Milyen vérnyomás érték tekinthető egészségesnek gyerekkorban?

Az egészséges kisgyerek szívritmusa szaporább mint a felnőtté, vérnyomása pedig jóval alacsonyabb. Minderről csak azért írunk, hogy ne essen kétségbe a szülő, ha a gyerek játékból megméri otthon a vérnyomását és a készülék elképesztően alacsony értéket mutat... (Erről többet itt: http://www.sote.hu/htsz/szamosi.htm


Milyen vérnyomás érték tekinthető egészségesnek idős korban?

A normális vérnyomás értéke idős korban is 140/90 alatt van. Az időskori magas értéket régebben normálisnak tartották, mert a vizsgálatok szerint idősebb korban rendszerint tényleg növekszik a vérnyomás. Nem is olyan régen pl. azt tartották, hogyha a korhoz százat adunk, megkapjuk a normális vérnyomás értéket. Ezek szerint egy 30 éves embernek 130, egy 70 évesnek pedig 170 Hgmm lenne az egészséges vérnyomása. Ez tévedés!

A vérnyomás emelkedése a kor előrehaladtával sem törvényszerű, egészséges folyamat, hanem az érrendszer károsodásának, elsősorban a meszesedésnek a jele. A magas vérnyomást ezért idős korban is kezelni kell.


Mi a másodlagos hipertónia?

A magas vérnyomás-betegség hátterében az esetek kb. 10 %-ában valamely szerv megbetegedése áll. A betegség következtében másodlagosan kialakult magas vérnyomás-betegséget másodlagos (szekunder) hipertóniának nevezzük.

A másodlagos hipertónia ritka és sokféle oka lehet:

  • veseér-szűkület
  • vesebetegségek (vesegyulladás, vese-cysta, vesedaganat, vese tbc)
  • hormonális betegségek (mellékvesekéreg-daganat, agy-alapimirigy-daganat, mellékpajzsmirigy elváltozások stb.)

Mit nevezünk esszenciális hipertóniának?

Azt a magas vérnyomás-betegséget, amelynek a hátterében nem lehet szervi elváltozást kimutatni. A statisztika szerint a hipertóniás esetek zöme, kb. 90%-a ilyen. Ez esetben ezt esszenciális (alapvető) hipertóniának nevezzük. Az esszenciális hipertónia kialakulásában számtalan tényező játszhat szerepet, de ezek közül egyiket sem lehet kizárólagosan felelőssé tenni. A háttérben megbújó okok a következők lehetnek

  • öröklődés: a tapasztalat azt mutatja, hogy egyes családokban halmozottan fordul elő ez a megbetegedés. Szüleinktől azonban nem a vérnyomás értékét, hanem a magas vérnyomásra való hajlamot örökölhetjük. Ez a megkülönböztetés fontos, mert azt jelenti, hogy hajlamosító háttér esetén is kivédhető a betegség.
  • tunyaság (fizikai inaktivitás): a mozgásszegény életmód jelentős szerepet játszik abban, hogy századunk végén megemelkedett a szív és érrendszeri megbetegedésben szenvedők száma.
  • elhízás: a mozgás hiánya általában testsúlynövekedéssel szokott együtt járni. Az elhízás azonban önmagában is növeli a magas vérnyomás veszélyét.
Érthető tehát, hogy miért nevezik a hipertóniát "életforma betegségnek". Elkeserítő azt látni, hogy a legtöbb halált okozó betegség a helytelen életforma következtében alakul ki. Jobb lesz a közérzetünk azonban ha megfordítjuk a képletet: életformánk megváltoztatásával csökkenthetjük a magas vérnyomás-betegség kialakulásának kockázatát, illetve ha már beleestünk a gödörbe, kivédhetjük a szövődményeket.

Mi az a ‘fehérkőpeny hypertonia’?

Egészséges emberek vérnyomása is magasabb lehet alkalmanként, ha feszűltek, idegesek, pl sokat kell várakozniuk az orvosra.Ez azzal is magyarázható, hogy a szorongás, feszűltség, idegesség a szimpatikus idegrendszer izgalma révén megemeli a vérnyomást. Ilyenkor a vizsgáló orvos megnyugtatja a beteget, lefekteti, majd 5-1o perc pihenés után ismét megméri a vérnyomást. A szorongás elmulta után a vérnyomás rendeződni szokott, ilyen esetben gyógyszeres kezelésre nincs szűkség. Az feszültségre hajlamos betegnél érdemes otthon, nyugodt körülmények között ellenőrizni a vérnyomást.


Vannak-e tünetei a magas vérnyomásnak?

A magas vérnyomás legtöbbször hosszú évekig nem okoz panaszt ezért "lopakodó gyilkosnak" is nevezik. Talán meglepő, de az esetek felében véletlenül, pl. szűrővizsgálat kapcsán derül ki a betegség. Sokan éppen ezért nehezen veszik tudomásul, hogy betegek, kezelésre szorulnak, hiszen nincsen panaszuk. Fontos azonban, hogy már ekkor elkezdjék a kezelést, mert a szövődmények ezzel megelőzhetők.


Okozhat-e fejfájást a hipertónia?

Igen, ha van panasz, akkor ez a leggyakoribb. A fejfájás jelentkezhet enyhe, tompa nyomásként, de gyakoribb a tarkótáji, fejtető felé sugárzó feszülő érzés, fájdalom. A magas vérnyomás okozta tartósabb fejfájás többnyire a reggeli órákban erős és később, munka közben csökkenhet. A nagyon magas vérnyomás rohamokban jelentkező, igen heves fejfájást is okozhat. Ha a hipertóniás betegnél a fejfájás jellege megváltozik, felerősödik, vagy gyakoribb lesz, ez jelezheti az un. rosszindulatú magas vérnyomás kialakulását, ez mindig orvosi ellátást igényel. Fejfájást nem csak a hipertónia válthat ki. Gyakran jelentkező fejfájás esetén keressük fel kezelőorvosunkat, hogy tisztázzuk a kiváltó okot.


Okozhat-e szédülést?

A szédülés ugyancsak gyakori tünete a magas vérnyomásnak. A magas vérnyomással járó szédülés általában bizonytalanságérzést jelent.

Szédülést válthat ki a magas vérnyomás hirtelen esése. Gyakran panaszkodnak például a hipertóniás betegek arról, hogy felálláskor elszédülnek: ez a vérnyomás hirtelen csökkenésének a jele. Ezt megelőzhetjük azzal, hogy óvatosan kelünk fel fekvő ill. ülő helyzetből, mintegy hozzászoktatjuk magunkat a megváltozott testhelyzethez. Leginkább idős betegeken gyakori az agyi érelmeszesedéssel összefüggő szédülés, mely a csökkent agyi vérellátással magyarázható. A nyaki csigolyák meszesedése is okozhat, akár már viszonylag fiatal korban is szédüléses panaszokat.

Egyéb tünete lehet még a magas vérnyomásnak a fülzúgás, szívdobogás-érzés, mellkasi nyomásérzés, átmeneti látászavar, súlyos esetben átmeneti teljes látásvesztés, orrvérzés, fáradékonyság, nyugtalanság, álmatlanság.

Itt is hangsúlyoznunk kell azonban, hogy hasonló tüneteket más betegségek is kiválthatnak, illetve, hogy a hipertónia gyakran semmilyen panaszt nem okoz. A legokosabb tehát, ha gyanús tünetek esetén orvoshoz fordulunk, és ha nincsen panaszunk, akkor is évente legalább egyszer megméretjük, vagy magunk megmérjük a vérnyomásunkat.


Mi az a hipertóniás krízis?

Extrém magas vérnyomásérték jelentkezésekor súlyos idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki, ilyen pl. erős főfájás, tompultság, zavartság, eszméletvesztés, epilepsziás görcsök. Ezek a tünetek az agy duzzanatára (hypertenziv enkefalopátia) utalnak. A hipertóniás krízis sürgős kórházi ellátást, azonnali gyógyszeres beavatkozást igényel!


Melyek a magas vérnyomás szövődményei?

Az elhanyagolt magas vérnyomás súlyos szövődményeket okozhat. Gyakori a következő történet: a beteg tudja, hogy magas a vérnyomása, életformáján mégsem változtat, gyógyszereit nem szedi, mert nincsenek ijesztő tünetei. Az állandósult magas vérnyomás 10-15 év alatt észrevételenül súlyos érelmeszesedést okoz az életfontosságú szervekben: az agy, a szívizomzat, a vese, a szem ütőereiben. Amikor ezeknek az elváltozásoknak a tünetei megjelennek, már sokkal kisebb esély van a gyógyulásra, mint a kezdet kezdetén. A szövődmények felsorolását azonban nem ijesztgetésnek szánjuk: ezekről tudnia kell a betegnek, hogy időben felismerje a bajt.

Agyér-elmeszesedés: az agy kis ereinek falán "mész" rakódik le, az erek fokozatosan beszűkülnek, csökken az agyszövetek vérellátása. Kezdetben ez semmilyen tünetet nem okoz. Az erek további szűkülésével egyre több ér fokozatosan elzáródik, egyes agyterületek nem jutnak elég oxigénhez, tápanyaghoz, ami apró elhalásokat okozhat az agy állományban. Ez a folyamat kezdetben nem jár drámai tünetekkel: a beteg kissé feledékenyebb lesz. Ezt követően a tünetek egyre súlyosabbak: emlékezetkiesés, a szellemi képességek hanyatlása, a koncentrációképesség csökkenése, majd később személyiségváltozás, az érzelmi élet hullámzása lép fel.

Agytrombózis (agyi infarktus): egy nagyobb ütőeret vérrög zár el. Az a terület, amely így kiesik a vérellátásból, elhal, ezt "agylágyulásnak is nevezik". A tünetek súlyosak és legtöbbször azonnaliak. A tünetek jellege azon múlik, hogy milyen agyterületet válik működésképtelenné. Leggyakoribb tünetek: végtagügyetlenség, gyengeség vagy végtagbénulás, a száj félrehúzódása, érzés-zavar a végtagokban, beszédzavar, látászavar stb.

Agyvérzés (apoplexia, gutaütés, szélütés): az agy egyik nagyobb ere megreped, a vér elönt egy nagyobb agyterületet és így az működésképtelenné válik. Az agyvérzés tünetei: erős, hirtelen kialakuló fejfájás, hányinger, hányás, eszméletvesztés, féloldali végtag- és arcizombénulás. Míg az agyerek elmeszesedésében a magas vérnyomás csak közvetve felelős, az agyvérzést többnyire közvetlenül a hipertónia okozza. Nem véletlen, hogy az agyvérzésben elhunytak 60-80 %-nál hipertónia szerepel a kórelőzményben.

Szívelégtelenség: a szív kisebb ütőerei elmeszesednek. Az erek beszűkülnek, a szívizomrostok megvastagodnak, a szív vérellátása romlik, a szív ereje csökken. Ez a szövődmény elsősorban azokat a hipertóniás betegeket érinti, akik nagyon keveset mozognak. A kezdeti figyelmeztető jeleket észre kell venni: a megterhelést követő nehézlégzés, fáradékonyság. Idővel a tartós oxigénhiány miatt a rostok elsorvadnak, a szív összehúzóereje csökken, és kialakulnak a szívelégtelenség tünetei, amelyek egyre kisebb terhelésre, végstádiumban pedig már nyugalomban is jelentkeznek. Az ajkak, körmök szederjessé válnak, kínzó nehézlégzés, lábdagadás lép fel, az éjszakai vizeletmennyiség fokozódik. Gyakran álmatlanság és éjszakai zavartság is társul a képhez.

Angina pectoris: a szív koszorúereinek elmeszesedése következtében az erek beszűkülnek, a szív oxigénellátása csökken és ezt időről-időre visszatérő szorító mellkasi fájdalom kíséri.

Szívinfarktus: egy nagyobb koszorúér hirtelen elzáródása okozza. Az angina pectorishoz hasonló jellegű, de ijesztő mértékű tünetekkel jár: mellkasi fájdalom, halálfélelem, vérnyomásesés, nehézlégzés, verejtékezés, sápadtság.

A vesében a magas vérnyomás következtében károsodhatnak a vese erecskéi és a vese állománya. Csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága. Vese-elégtelenség alakulhat ki, amely kezelés hiányában halálhoz vezet.

A szemben is kialakulhatnak szövődmények. A hirtelen fellépő igen magas vérnyomás hatására megrepedhetnek a szemfenék erei, ami látászavart okoz. A vérnyomás rendezésével a bevérzések és a vizenyő felszívódik, a látásélesség javul. Tartósan magas vérnyomás a szemben is érelmeszesedést és vérellátási zavarokat és ezzel helyi sejtpusztulást okoz. Ennek következménye a látótérkiesés, azaz a beteg a látóterének bizonyos részeit egyáltalán nem észleli. Súlyos szövődmény a recehártya ereinek trombózisa, amely hirtelen vakságot okozhat.

Az erek állapotát az orvos közvetlenül látja, amikor beletükröz a szembe. Ezért fontos a hipertóniás betegek rendszeres szemészeti vizsgálata, még akkor is, ha a betegnek nincs panasza a látására. Az ismételt vizsgálatokkal nyomon követhető a folyamat időbeni lefolyása, a szemfenék ereinek állapotából következtethetünk a többi szervben okozott szövődmény fokára.
 
 

Következő fejezet: II. Kivizsgálás