Az Internet igencsak megnövelte a számítógépes szakirodalmi információszerzési lehetőségeket is. Bár szorosan vett online keresésnek a szolgáltató központok (nem is alacsony) keresési díjért folyó szolgáltatásainak igénybevételét nevezzük, technikai értelemben az Interneten elérhető adatbázisokban is online módon keresünk. Az újdonság az, hogy a legtöbb szolgáltató központ ma már az Internet útján, Internet címet felhasználva is elérhető.

Az Internet helyi hálózatokat (LAN) köt össze, melyek főleg intézményekhez tartoznak, és mind ugyanazt az egységes szabványt (TCP/IP) használják az egymás közötti kommunikációra. Az Internet ma már az egész földet behálózza, méretét pontosan nem is lehet megállapítani. Naponta sok millió ember veszi igénybe szolgáltatásait: az elektronikus levelezést, a számítógépes állományok átvitelét és a távoli gépeken futó programok használatát.

Az Interneten való kapcsolatteremtéshez több program is segítséget nyújt. A legelső, legegyszerűbb a gopher nevű program volt, mely ma már kevésbé használatos. Menürendszert kínál, amelyben a menüpontok egy-egy Internet címet takarnak, és egy enter leütésével létrehozzák a kapcsolatot. Ha a kapcsolat él, és a távoli gépen is gopher program működik, tovább kalandozhatunk azokon a címeken, amelyeket a gép gazdái felvettek menüjükbe. A kapcsolat végpontja nemcsak újabb gopher lehet, hanem adatbázis, szöveget tartalmazó fájl, vagy letölthető programok.

Újabb, elterjedtebb eszköz a World Wide Web (WWW), amely hasonló a gopherhez, de támogatja a képek, hangok, egyszóval a multimédia megjelenítését is. Következményként egyrészt sokkal szebb és informatívabb képernyőket szerkeszthet magáról egy intézmény, másrészt sokkal nagyobb a hálózati kalandozáshoz használt gép hardware igénye. Az elérést egyezményes, az egész világon egységes címzési rendszer biztosítja, melyet a kereső szoftver űrlapjára begépelve megjeleníthető az oldal. A címzést ezést URL-nek hívják (Uniform Resource Locator), jelentése egységes forrás azonosító. Az ún. Internet böngészők más hálózati programokkal is kapcsolatot tudnak teremteni (Telnet, e-mail, FTP).

Mindezek a fejlesztések oda vezettek, hogy nem szükséges ma már információ szolgáltató központ ahhoz, hogy egy intézmény vagy egyetem nyilvánosan elérhetővé tegye adatbázisát. Így napról napra hirdetnek meg új Internet címeket, amelyeken tudományos, műszaki, jogi, gazdasági, stb. információk áramlanak.