| |
|
|
|
|
| ÉNEKESMADÁR-ALAKÚAK, vagy VERÉBALAKÚAK
(PASSERIFORMES) rendje |
|
|
| |
|
Kistermetű,
szárazföldi madarak fajgazdag csoportja. A hátsó lábujj aránylag nagy,
jól hajlítható, az előre néző három lábujjat hatékony fogószervvé egészíti
ki. Anyagcseréjük élénkebb, testhőmérsékletük magasabb mint a hasonló
méretű más madaraké. Aránylag nagy agyuk van, tanulóképességük gyakran
föltűnő például a hangutánzás terén. Fiókáik fészeklakók. |
|
|
| |
|
|
|
|
| KIRÁLYGÉBICS-ALKATÚAK (TYRANNINA)
alrendje |
|
|
| |
|
A
trópusokon elterjedt, és különösen Dél-Amerikában fajgazdag taxon. A hangadásban
nagy szerepet játszó alsó gégefő (syrinx) anatómiai fölépítése egyszerűbb,
mint a következő alrend esetében, csak egy-három pár izom mozgatja. Hangadásuk
nem annyira a tanult, hanem nagyrészt az örökölt mintázatokon alapszik. |
|
|
| |
|
|
|
|
| VERÉBALKATÚAK vagy ÉNEKESEK (PASSERINA)
alrendje |
|
|
| |
|
Az
alsó gégefő anatómiai fölépítése bonyolultabb, mint az előző alrend esetében,
öt-hét pár izom mozgatja. Hangadásuk aránylag kisebb mértékben öröklött,
és nagyobb mértékben tanult mintázatokon alapszik mint más madarak esetében.
Képviselőik öt kontinensen elterjedtek. |
|
|
| |
|
|
|
|
| VARJÚSZERŰEK
(CORVIDA vagy CORVOIDEA) öregcsaládja |
|
|
| |
|
Közös
ősük Ausztráliában alakult ki és ott viszonylag elszigetelten fejlődött
tovább. A csoport számos képviselője olyan életmód-típusokra specializálódott,
amelyet a világ többi részén más, e csoporttal nem rokon taxonok valósítanak
meg. Vannak pl. csúszkákhoz, fakuszokhoz, rigókhoz, ökörszemekhez
vagy fecskékhez megtévesztésig hasonló, de azokkal nem rokon fajaik. Néhány
csoportjuk, mint pl. a gébics- és varjúfélék főleg Ausztrálián kívül terjedtek
el, itt elsősorban ezeket tárgyaljuk. |
|
|
| |
|
|
|
|
| VERÉBSZERŰEK
(PASSERIDA vagy PASSEROIDEA) öregcsaládja |
|
|
| |
|
Közös
ősük Ausztrálián kívül alakult ki, képviselőik világszerte elterjedtek,
de csak viszonylag kevés fajuk hatolt be Ausztráliába. |
|
|
| |
|
|
|
|