|
rendre
|
| DARUALAKÚAK (GRUIFORMES) rendje | ||||
| Változatos alakú és életmódú madarak. Nincs begyük, csonttani felépítésük néhány további közös sajátságot mutat. Vízi fajaik lábujjai közt nincs úszóhártya, vagy hosszú, egyenes lábujjakkal a mocsári növényzeten járnak, vagy lapított, karéjosan lebenyes ujjak biztosítják az úszáshoz szükséges evezőfelületet. Legtöbb fajuk sűrű mocsári növenyzetben rejtőzködve él, de a nagytestű darvak és túzokok a nyíltabb, olykor a kopár élőhelyek lakói. Fiókáik pelyhesen kelnek a tojásból, fészekhagyók. | ||||
| Túzokfélék (Otididae) (25, 2) | ||||
| Az óvilági füves pusztaságok és félsivatagok nagy termetű madarai. Erőteljes, robusztus fölépítésűnek tűnnek, lábuk, nyakuk megnyúlt, csőrük aránylag rövid. Lábukon csak három ujj van. Növényi és állati táplálékot egyaránt fogyasztanak. Magyarországról kihalt a reznektúzok (Otis tetrax), így jelenleg az egyetlen hazai faj a túzok (Otis tarda). |  |
|||
| Darufélék (Gruidae) (15, 2) | ||||
| A darvak mocsarak és füves pusztaságok nagytermetű, hosszú nyakú, hosszú lábú madarai. Megnyúlt légcsövük a mellüregben feltekeredik és a szegycsonton is áthatol, ennek küszönhető sajátos hangadás, a krúgatás. A költési időn kívül csoportosan élnek. Növényi táplálékot, gerinces és gerinctelen zsákmányállatokat egyaránt fogyasztanak. A daru (Grus grus) hazánkban fészkelő állománya kihalt, átvonuló madárként ma is jelentős. | ||||
| Kígyászdarufélék (Cariamidae) (2, 0) | ||||
| Testalkatuk túzokra emlékeztet, de farkuk hosszú, csőrük erősen horgas. A hátsó lábujj csökevényes, de a belső lábujj hátra is fordítható. Bogyókkal, rovarokkal és kisebb gerincesekkel táplálkoznak. Dél-Amerika füves pusztáin és nyílt, száraz erdeiben a talajon élnek, de fákon költenek. Ismertebb faj a kígyászdaru (Cariama cristata). Kövületekből ismert néhány kihalt fajuk (Brontornis spp.), melyek közel 3 méter magas, robusztus termetű nagyragadozók voltak. | ||||
| Guvatfélék (Rallidae) (142, 8) | ||||
Kicsiny
vagy közepes termetű, zömök testű, többnyire barna vagy fekete madarak.
Öt kontinensen fordulnak elő, mocsarak és nedves rétek sűrű növényzetében
élnek. Ujjaik vagy hosszúak, hogy az ingatag mocsári és hínárnövényzeten
való járást biztosítsák, vagy az ujjak ízei karéjosan lapítottak, hogy
az úszáshoz evező-felületet nyújtsanak. Növényi és állati táplálékot
egyaránt fogyasztank. Ismertebb hazai fajok a guvat (Rallus aquaticus  ),
szárcsa (Fulica atra ),
vízityúk (Gallinula chloropus ),
vízicsibe (Porzana) fajok (Porzana parva ),
és a haris (Crex crex). |
Porzana parva |
|||
webmester:
Kabai