| 
|
| GALAMBALAKÚAK (COLUMBIFORMES)
rendje |
|
|
| |
|
Változatos
méretű, kerekded testű növényevő madarak. Fejük aránylag kicsiny, csőrük
rövid és keskeny, viszonylag lágy bőr borítja. Az orrnyílásokat húsos
viaszhártya veszi körül. Mindig két tojást tojnak, fiókaik majdnem csupaszon
kelnek, fészeklakók, a szülők kezdetben a begyük váladékával, majd a begybe
gyűjtött növényi táplálékkal etetik őket. |
|
|
| |
|
|
|
|
| Galambfélék (Columbidae)
(310, 5) |
|
|
| |
|
Fajainak
többsége trópusi erdők lakója, főként magokkal és gyümölcsökkel táplálkoznak.
Sajátos módon, szürcsölve isznak vizet, a víz nyelése közben fejüket nem
hajtják hátra mint azt más madarak teszik. Jelentős hazai fajok az örvös
galamb (Columba palumbus )
és a balkáni gerle (Streptopelia decaocto ).
A szirti galambot (Columba livia )
az ókorban háziasították, a házigalamb elvadult változata ma már kozmopolita,
urbanizált madár. |
|
C. palumbus
|
| |
|
|
|
|
| Dodofélék (Raphidae)
(3, 0) |
|
|
 |
|
A mauriciuszi dodo (Raphus cucullatus )
és két további nagytestű, röpképtelen “remetegalamb” az Indiai-óceán emlősöktől
elzárt kis szigetein éltek. A taxon rangja és helyzete bizonytalan, mivel
a XVII-XVIII. században kihaltak és maradványaik alig maradtak fönt. Elképzelhető,
hogy egyikük, a "Reunion remetegalamb" valójában talán egy röpképtelen
íbiszfaj volt. |
|
|
|
|
|