|
|
|
A
szülői gondozás kérdőjelei
|
|
A
partner őrzése, házasság és a hím utódgondozása
(1/2)
|
| |
| A spermium kompetíció ellentéte azonban,
hogy megakadályozni a rivális hímek
ejakulátumának bejutását, a párba. A hím állatok párőrzése szélesen
elterjedt azon fajoknál, amelyeknél a nőstények több hímmel párosodnak,
mint pl. számos főemlős. Az emberek kivételesen hosszú párőrzést
alkalmaznak, amely kulturálisan intézményesített formáját
házasságnak nevezzük. |
| A
többféle alternatív lehetőség egyike /118, 165/ a hosszú párőrzés
eredetére két ponton nyugszik a táplálékgyűjtés nemek közötti
munkamegosztásán, és a nők ösztruszának elvesztése az ember evolúciójának
bizonyos pontján. először is sok bizonyíték van, hogy a vadászat
sokáig az emberek fő táplálékforrását biztosította /128/. A nők
különböznek a férfiaktól a medence szerkezetében, a testméretben,
az izomzat testsúlyhoz viszonyított arányában és az izom fiziológiájában.
A férfiak
átlagos futási sebessége gyorsabb, mint a nőké az összes távon
/355/, amely javasolta, hogy a férfiak kezdetben állati zsákmányok
elfogására specializálódtak, míg a nők elsődlegesen a növényi
eredetű táplálékok összegyűjtését végezték. Lényegében az
összes vadászó gyűjtögető társadalom ilyen ökonómiai munkamegosztást
mutat és ez az eredmény alátámasztja azt a véleményt, hogy hasonló
munkamegosztás volt valószínű a távolabbi régmúltban is. |
| A
második feltételezés a közös ősünkről az, hogy a nőstény protohominida
egyidőben jól meghatározott ösztrusz ciklusa volt, amikor szexuálisan
fogékonnyá váltak, mint ami megfigyelhető az összes főemlősnél.
Az ösztrusz alatt egy ősi nő vonzhatott egy hímet, amely őrizte
öt az alatt az idő alatt, amíg az legvalószínűbben
ovulált, mint ami történik egyes több hímmel rendelkező főemlős
hordákban. |
| A
hím kísérő fázisban a hím megoszthatta zsákmányát, amelyet elfogott,
a nősténnyel. A magas protein tartalmú ajándék növelhette a nőstény
reproduktív esélyeit így genetikai nyereséget adott a hímnek.
Ha a nászajándék adása elterjedt és stabil komponensé vált az
udvarlásnak és kísérő őrzésnek, akkor a nőstény nyerhetett azzal,
ha kiterjesztette ezt a periódust amikor öt őrizték és ajándékot
adtak neki. Ahelyett, hogy kirívóan
reklámozná az ovulációs idejét, csupán az ovuláció bekövetkezése
előtt egy nőstény protohomida részben elrejtette az ovulációs
idejét, meghosszabbítva ezzel a fogékonysági időszakot. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 