Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 
 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs ellenőrizve)
A szülői gondozás kérdőjelei
 
Az erőszakos közösülök és egyes házasságtörő férfiak nem adnak szülői gondoskodást bizonyos utódaiknak. Más emberek azonban jelentős szülői invesztálást tesznek az összes gyermekükkel, segítik feleségűket, hogy az utódokat a reproduktív korig és továbbra is felneveljék. Mivel nekem is egy fiam már egyetemen van s egy másik néhány év múlva remélhetőleg követi, tudom, hogy miről beszélek. A gondoskodó férfiak, s amíg ritkán fordulnak elő, emlősök között és a kérdés az, hogy a férfiak miért adnak szülői gondoskodást a párjuk gyerekeinek.
Továbbiakban egy elképzelést fogok ismertetni a férfiak szülői gondoskodásának evolúciójáról. Ahogy a megelőző fejezetekben ez a hipotézis vitán felül magyarázza a jelenséget, hanem azt, hogy a szociológiai megközelítést bemutassam. 
Egyes szociobiológusok javasolták, hogy az apai viselkedés az alábbi módon keletkezik. Kezdetben a nők rendszeresen párosodhattak több férfival, rövid időszak alatt /732/. A többszöri párosodással a nők a spermium kompetíció lehetőségét teremtették meg /13. fejezet/, amelyben az egyes férfiak spermiumai küzdenek, hogy megtermékenyítsék a petét. A spermium kompetíció kezelésének az egyik módja a párok őrzése, azaz megelőzni a nőt, hogy más egyedekkel kopulálhasson. Ez a taktika jelentős időt és energiát igényel, csupán egyetlen egy nőre koncentrálva és csökkenti az nőőrző férfi esélyeit, hogy további párokat találjon. Azonban a férfi és a nő közötti asszociáció lehetővé tehette hogy a hím hasznos szolgálatokat tegyen a párjának, pl. az utód gondozása, vagy ha az asszociáció elegendő hosszú ideig tart. Ha a férfi segítsége növeli partnerének reproduktív sikerét, akkor növeli saját fitneszét is, feltételezve, hogy a férfi sok, vagy a legtöbb utód valódi apja. 
Az a bizonyíték, hogy a spermium kompetíció lehetett az emberi tulajdonság evolúciós tényezője, Robert L. Smith tekintette át. Azt javasolja, hogy a férfiak anatómiájának és fiziológiájának több jellegzetes tulajdonsága arra szolgál, hogy a hímnek előnyt biztosítson a rivális ejakulátummal szemben a nőstényen belül. Pl. a férfiak pénisze arányosan sokkal hosszabb, mint bármilyen közel rokon főemlősé /4. ábra/. Smith feljegyzi, hogy a hosszú pénisz lehetővé teszi, hogy az ejakulátumot a nőstény reproduktív járataiban távolabb juttassa, közelebb a petéhez, mint egy rövid pénisz tenné. Ez az anatómiai tulajdonság elősegítheti az ejakulátumban lévő spermiumok sikerességét. Továbbá az ember ejakulátuma sokkal több spermiumot tartalmaz, mint pl. a gorilláé. A gorillák párzási rendszerében egy hím abszolút monopolizál több nőstényt. Egy ilyen rendszerben annak a kockázata, hogy a megtermékenyíthető nőstény más hímtől is kap ejakulátumot nagyon kicsi. Így nagy mennyiségű spermium kibocsátása mélyen a nőstény testében nem járna semmilyen előnnyel sem a nőstény számára. 
Ismerve a gorillákkal szembeni különbségeket, Smith úgy érvelt, hogy a férfiak evolúciós idő alatt szembe néztek azzal a valószínűséggel, hogy párjuk korábban kopulált valakivel, vagy kopulálni fog egy rivális hímmel. Ez a lehetőség azt a képességet szelektálta, amely nagy mennyiségű spermiumot juttat el a petesejthez, növelve a spermium esélyeit azon egyednek kedvezve, amelyek több ejakulátumot közelebb juttatnak (ezen kérdés alternatív hipotéziseiről lásd /732/). 
 
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org