Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 

 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs ellenőrizve)

A szocialitás költségei és előnyei
A prérikutyák szocialitásának mértéke
 
John Hoogland a szocialitás költség-haszon analízisét két prérikutya fajra alkalmazta, amelyek különböző számú és egyedsűrűségű telepekben élnek /380, 381/. A prérikutyák hasonlók a kék kopoltyús naphalakhoz olyan tekintetben, hogy a ragadozó ellenes előnyök valószínűleg a legfőbb előmozdítói a telepes életmódjuk evolúciójának. Hoogland tesztelte a prérikutyák válaszát kitömött ragadozókban, borz, vagy menyét keresztül húzásával a telepen egy előre programozott sebességgel. Ezután feljegyezte azon időközöket, ami eltelt a ragadozó megjelenése és az első vészjel között. A fehér farkú prérikutyára és a fekete farkú prérikutyára egyaránt, minél kisebb volt a telep annál nagyobb időnek kellett eltelnie mielőtt az ellenséget felfedezték és a vészjelet kiadták /4. ábra/. Azok a prérikutyák, amelyek hallották a vészkiáltást, visszairamodtak az őrhelyeikbe, ahol viszonylag biztonságban vannak. Mivel a feketefarkú prérikutyák nagyobb csoportokban élnek rendszerint, mint a fehérfarkúak, ezen prérikutyák rendszerint hamarabb reagáltak vészkiáltással, mint a rokonaik. Továbbá, a feketefarkú prérikutyák megengedhetik, hogy szignifikánsabban kevesebb időt, (napi aktivitásuk kb. 35 %-át) töltsék ragadozók figyelésével, míg a fehérfarkúak többet szánnak (43 %).
Vajon miért nem élnek a fehérfarkú prérikutyák nagy csoportokban és akkor az egyedek többféle hasznot élveznének, amely a ragadozóval hatékonyabb megbirkózást jelentene? Mint a kék kopoltyús naphalaknál, a ragadozóknál is van költsége a nagy telepekben élésnek. Bár a prérikutyák kevesebb időt töltenek nagyobb csoportban a veszély után figyelve, mégis több időt tölt a szomszédaival küzdésre /5. ábra/. Továbbá a bolhák amelyek fertőző betegségeket terjesztenek, sokkal gyakoribbak a nagy telepekben. Egy sűrű prérikutya telepben Hoogland átlagosan 3,3 bolhát számolt bejáratonként, míg a fehérfarkú prérikutyák csupán 0,5 bolhával fertőzöttek járatonként. A fekete farkúak nagyobb árat fizetnek a nagyobb csoportban élésnek a fertőzöttség kockázatával és a szociális agressziókkal mérve. Vajon nagyobb előnyt szereznek-e? 
A feketefarkú prérikutyák egy nyitott környezetben élnek, ahol a ragadozó nyomás különösen súlyos lehet. Ezen prérikutyák síkvidék lakók, ellentétben a fehér farkú prérikutyákkal, amelyek bokros élőhelyeken élnek, ami jobban elrejti őket az ellenségektől. Hoogland megfigyelte, hogy szignifikánsabban kevesebb táplálkozó prérikutyát lehet látni, mint feketefarkút. Ez a megfigyelés javasolja, hogy a feketefarkú prérikutyák egymástól függenek a ragadozó felderítésében, míg a fehérfarkúak természetesen előforduló bokrokat használnak fedezéknek. A feketefarkúak így többet nyernek a csapatos életmódból és ez növeli a haszon-költség arányát ahhoz, hogy nagy sűrű telepeket képezzenek /380, 381/. 
 
 
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org