|
|
|
A
szocialitás költségei és előnyei
|
|
A prérikutyák szocialitásának
mértéke
|
| |
| John
Hoogland a szocialitás költség-haszon analízisét két prérikutya
fajra alkalmazta, amelyek különböző számú és egyedsűrűségű telepekben
élnek /380, 381/. A prérikutyák hasonlók a kék kopoltyús naphalakhoz
olyan tekintetben, hogy a ragadozó ellenes előnyök valószínűleg
a legfőbb előmozdítói a telepes életmódjuk evolúciójának. Hoogland
tesztelte a prérikutyák válaszát kitömött ragadozókban,
borz, vagy menyét keresztül húzásával a telepen egy előre programozott
sebességgel. Ezután feljegyezte azon időközöket, ami eltelt a
ragadozó megjelenése és az első vészjel között. A fehér farkú
prérikutyára és a fekete farkú prérikutyára egyaránt,
minél kisebb volt a telep annál nagyobb időnek kellett eltelnie
mielőtt az ellenséget felfedezték és a vészjelet kiadták /4. ábra/.
Azok a prérikutyák, amelyek hallották a vészkiáltást, visszairamodtak
az őrhelyeikbe, ahol viszonylag biztonságban vannak. Mivel
a feketefarkú prérikutyák nagyobb csoportokban élnek rendszerint,
mint a fehérfarkúak, ezen prérikutyák rendszerint hamarabb reagáltak
vészkiáltással, mint a rokonaik. Továbbá, a feketefarkú prérikutyák
megengedhetik, hogy szignifikánsabban kevesebb
időt, (napi aktivitásuk kb. 35 %-át) töltsék ragadozók figyelésével,
míg a fehérfarkúak többet szánnak (43 %). |
| Vajon miért nem élnek a fehérfarkú prérikutyák
nagy csoportokban és akkor az egyedek többféle hasznot élveznének,
amely a ragadozóval hatékonyabb
megbirkózást jelentene? Mint a kék kopoltyús naphalaknál, a ragadozóknál
is van költsége a nagy telepekben élésnek. Bár a prérikutyák kevesebb
időt töltenek nagyobb csoportban a veszély után figyelve, mégis
több időt tölt a szomszédaival küzdésre
/5. ábra/. Továbbá a bolhák amelyek fertőző betegségeket terjesztenek,
sokkal gyakoribbak a nagy telepekben. Egy sűrű prérikutya telepben
Hoogland átlagosan 3,3 bolhát számolt bejáratonként, míg a fehérfarkú
prérikutyák csupán 0,5 bolhával fertőzöttek járatonként.
A fekete farkúak nagyobb árat fizetnek a nagyobb csoportban élésnek
a fertőzöttség kockázatával és a szociális agressziókkal mérve.
Vajon nagyobb előnyt szereznek-e? |
| A feketefarkú prérikutyák egy nyitott
környezetben élnek, ahol a ragadozó
nyomás különösen súlyos lehet. Ezen prérikutyák síkvidék lakók,
ellentétben a fehér farkú prérikutyákkal, amelyek bokros élőhelyeken
élnek, ami jobban elrejti őket az ellenségektől. Hoogland megfigyelte,
hogy szignifikánsabban kevesebb táplálkozó prérikutyát
lehet látni, mint feketefarkút. Ez a megfigyelés javasolja, hogy
a feketefarkú prérikutyák egymástól függenek a ragadozó felderítésében,
míg a fehérfarkúak természetesen előforduló bokrokat használnak
fedezéknek. A feketefarkúak így többet nyernek a csapatos
életmódból és ez növeli a haszon-költség arányát ahhoz, hogy nagy
sűrű telepeket képezzenek /380, 381/. |
| |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 