Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 
 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs ellenőrizve)
A poligínia gyakorisága és típusai
A tülekedéses kompetíciós poligínia
 
A poligínia nem mindig kapcsolódik territorialitáshoz. Számos állat hímjei gyorsabbak próbálnak lenni riválisaiknál a fogékony nőstények elérésében. A gyakran nyerő hímek erősen poligínek lesznek. A Photinus szentjánosbogár villogó hímjeit követte, amelyek agresszió mentesen keresik a nőstényeket a floridai erdőkben. A hímek keresnek és még tovább keresnek a ritka és szétszórtan élő nőstényeket. Lloyd 10.9 mérföldes útvonal mentén 199 jelző hímet látott és csupán két párzást vett észre. Amikor a kutató megfigyelt egy nőstényt, a nősténynek csupán átlagosan hat percig kellett jeleznie, mielőtt a hím megtalálta volna /495/ Ezen szentjánosbogarak hímjei figyelmen kívül hagyják egymást, és nem próbálnak territóriumot védeni. Ehelyett a párzási sikeresség azoknak jut, akik a legkitartóbbak, leghosszantartóbban és legérzékenyebben keresik a nőstényeket és amely hímek képesek a többieket legyőzni a fogékony nőstények ritka felkutatásában, amelyek szinte bárhol felbukkanhatnak nagy területen. 
A 13 csíkú földi mókus a gerinces megfelelője a nőstényeket kereső szentjánosbogaraknak és ahhoz hasonlóan scramble kompetíciós poligíniát gyakorol, amelyben a reproduktív jutalom elsősorban azon egyedeknek jut melyek a legjobbak a nőstények felfedezésében és nem pedig azoknak, akik képesek elverni a többi hímet /708/. Az agresszió ennél a fajnál előfordul, de nem a terület védelmében és nem azért, hogy egy bizonyos nőstényt monopolizáljon. Ehelyett a hímek széles körben mozognak és próbálnak megtalálni ösztruszban lévő nőstényt, minden évben egy rövid periódus alatt, amely kevesebb mint két hét, amelyben a nőstények képesek párosodni. 
A scramble kompetíciós poligínia legmegdöbbentőbb formája az explozív szaporodási együttes, amely még rövidebb idejű szaporodási időszakkal kapcsolatos. Az erdei békáknál egyes populációkban az összes nőstények csupán az év egyetlen éjjelén fogamzóképesek. Természetesen ez a helyzet intenzív párválasztáshoz vezet, azoknak kedvezve, amelyek a párzási éjszakán összegyűlnek a tóban. Az ezt eredményező rivális hímek nagy sűrűsége megnöveli a védett területről elűzéshez szükséges költségeket így a hím erdei békák elkerülik a territoriális viselkedést és ehelyett azon igyekeznek, hogy minél több fogamzóképes békát találjanak a lehető legrövidebb idő alatt /96/.
Még akkor is ha a szaporodási időszak nem lerövidített, más tényezők is okozhatják hogy nagyszámú hím összegyűljön és ami megakadályozza a territorialitás kialakulását /10. ábra/. Ha a hímek sűrűsége az egyik tényező amely elősegíti a scramble kompetíciós poligínia evolúcióját, akkor azt prediktálhatjuk, hogy azon fajokban, amelyek rendszerint territoriális párzási rendszerrel rendelkeznek, a hímek számának növekedése megváltoztatja a hímek taktikáit. Pontosan az történik, mikor a hím ürüléklegyek, amelyekből kevés van és nagy távolság van köztük, egyesek védik az ürüléket, amelyek peterakó nőstényeket vonzzanak. De ahogy a sűrűség növekszik a hímek feladják a forrásuk védelmét, és ehelyett próbálják felülmúlni riválisaikat az érkező nőstények elérésében /84/. 
Így bizonyos körülmények mellett a szétszóródott nőstények is források (vagy nagy hím denzitás) a nőstények védelmét, vagy a források védelmét gazdaságtalanná teszi, habár ez miért vezet egyes esetekben a lek poligíniához, míg más esetekben a scramble kompetíciós poligíniához, továbbra is rejtély marad.
A scramble kompetíciós poligínia legmegdöbbentőbb formája az explozív szaporodási együttes, amely még rövidebb idejű szaporodási időszakkal kapcsolatos. Az erdei békáknál egyes populációkban az összes nőstények csupán az év egyetlen éjjelén fogamzóképesek. Természetesen ez a helyzet intenzív párválasztáshoz vezet, azoknak kedvezve, amelyek a párzási éjszakán összegyűlnek a tóban. Az ezt eredményező rivális hímek nagy sűrűsége megnöveli a védett területről elűzéshez szükséges költségeket így a hím erdei békák elkerülik a territoriális viselkedést és ehelyett azon igyekeznek, hogy minél több fogamzóképes békát találjanak a lehető legrövidebb idő alatt /96/.
Még akkor is ha a szaporodási időszak nem lerövidített, más tényezők is okozhatják hogy nagyszámú hím összegyűljön és ami megakadályozza a territorialitás kialakulását /10. ábra/. Ha a hímek sűrűsége az egyik tényező amely elősegíti a scramble kompetíciós poligínia evolúcióját, akkor azt prediktálhatjuk, hogy azon fajokban, amelyek rendszerint territoriális párzási rendszerrel rendelkeznek, a hímek számának növekedése megváltoztatja a hímek taktikáit. Pontosan az történik, mikor a hím ürüléklegyek, amelyekből kevés van és nagy távolság van köztük, egyesek védik az ürüléket, amelyek peterakó nőstényeket vonzzanak. De ahogy a sűrűség növekszik a hímek feladják a forrásuk védelmét, és ehelyett próbálják felülmúlni riválisaikat az érkező nőstények elérésében /84/. 
Így bizonyos körülmények mellett a szétszóródott nőstények is források (vagy nagy hím denzitás) a nőstények védelmét, vagy a források védelmét gazdaságtalanná teszi, habár ez miért vezet egyes esetekben a lek poligíniához, míg más esetekben a scramble kompetíciós poligíniához, továbbra is rejtély marad.
 
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org