|
|
|
Hölgyválasz: a hímek nem
áldoznak az utódok gondozására
|
|
A
nőstény preferenciák adaptív jelentősége (2/2)
|
| |
| Az
a tény, hogy a párválasztási gének és a preferált hím tulajdonság
génjei egymással kapcsolatosan öröklődnek, ez az elszabadult folyamat
alapja, mivel ahogy Lande és Kirkpatrick modellje kimutatják,
teljesen lehetséges elméletben, hogy egyre különlegesebb nőstény
preferencia és más különlegesebb hím tulajdonság együtt evolválódjon
és elterjedjen. Az elszabadult folyamat csupán akkor ér véget,
amikor a természetes szelekcióban túl költséges, vagy túl veszélyes
pózok kiegyensúlyozzák a szexuális
szelekció ezen tulajdonság előnyét, amely vonzó a nőstényeknek.
Így egykoron, ha a nőstény kalapácsos madár azon hímeket preferálta,
amelyek hangos kiáltásokat adta, mivel ezen hímek el tudták riasztani
a behatolókat nagy távolságról, akkor ezen nőstények
a felfokozott hangú hímeket preferálják, mivel a párzási preferencia
egy önálló életvonal amely preferencia végeredményben lehetővé
teszi, hogy a nőstények különösen vonzó fiukat termeljenek. |
| A Lande-Kirkpatrick modellje világosan
mutatják, hogy a folyamat
kezdetétől nincs szükség arra, hogy a nőstények hasznos hím tulajdonságokat
preferáljanak, olyan értelemben, amely növelné túlélésüket vagy
táplálkozási képességűket. A természetes szelekcióval szemben
álló tulajdonságok elterjednek a populációban az
elszabadult folyamatra. Azon hím tulajdonságok helyett, amelyek
génjei növelnék az utódok hasznos tulajdonságainak a kifejlődését,
az elszabadult szelekció a párválasztást önkényes tulajdonságokra
irányíthatja, amelyek még csökkenthetik is az egyedek életképességét,
ami minden értelemben előnytelen, kivéve, hogy a nőstények a tulajdonságokat
hordozó hímekkel preferáltan párosodtak! |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 