Az állatok viselkedése:Egy evolúciós megközelítés

 
 
A szerzőről..............................
  Fordította: Székely Tamás
  webre tette:Kabai Péter
 
átnézte:(még nincs ellenőrizve)
Hölgyválasz: a hímek különböző ajándékozó képességei
A hímek szülői gondozásának változatossága és a hölgyválasz
 
Tücsköknél és ökörbékáknál a hímek nem gondozzák az utódaikat, habár különböző más módon segítik a párjukat. De vannak fajok, amelyeknél a hímek aktívan gondozzák az utódokat, és ezen fajokban az utódokra eső potenciális szülői invesztálás változatossága egy releváns faktor lehet a nőstény párválasztásában. A probléma az, hogyan képes-e egy nőstény kitalálni, hogy mit fog egy hím csinálni, amikor az utódaiknak segítség szükséges?
A madarak gyakran etetik párjukat az udvarlás alatt. A nőstények ezért képesek lehetnek felmérni, hogy egy hím milyen jól képes táplálékot gyűjteni, az udvarló etetés gyakorisága vagy minősége alapján. Az első kérdés az, hogy vajon az udvarló etetés korrelál-e azzal a gyakorisággal, amellyel a hímek táplálékot hoznak a fiókáiknak? Itt egymásnak ellentmondó esetek vannak. A válasz nem, a kormos légykapó esetében /480/, és igen a küszvágó csérnél és az ezüst sirálynál /589, 840/. Senki sem mutatta még azonban azt ki, hogy az udvarló etetés változatosságát használja a tojó, amikor elutasítja az egyik hímet a másik választásáért. 
Néhány faj nősténye azonban a hím szülői képességének apró indikátorát használja ahhoz, hogy kiváló gondoskodó apát válasszon ki az utódai számára (pl. testnagyság). Katherine Noonan a bölcsőszájú halak párválasztását vizsgálta, amelyeknél a territoriális hímek védik a szabadon úszó ikráikat a ragadozók ellen /590/. Ha nőstény egy nagy hímet preferál, az utódai valószínűleg egy agresszívabb védő hím szülőt nyernek. Noonan minden egyes nőstény halat egy három kamrás akvárium központi részébe helyezett, ahonnan a nőstények láthattak egy nagy hímet és egy kis hímet, az akvárium két szélső egységében, de két fekete plexiüveg akadály a központi részben megakadályozta a hímeket, hogy bármilyen módon kapcsolatba kerüljenek egymással /26. ábra/. A nőstények figyelték mindkét hím vizuális udvarló pózolását, és a 20 esetből 16-ban a nagyobb hím melletti fészekben ívtak. A hím testméretén alapuló nőstényválasztás másik példája Marion Petrie tanulmányából származik, aki megfigyelte, hogy a tojó vízityúkok a kis hímeket preferálják /630/. Ezen kapzsi vízimadárnál a hímek végzik a tojás kotlásának nagyobb részét. Minél nagyobb egy hím zsírraktára, annál tovább képes kotlani megszabadítva a nőstényeket hogy táplálkozzon és egy másik fészekaljnyi tojást rakjon. Minél kisebb a hím vízityúk, annál nagyobb százalékban tartalmazhat teste zsírt. Petrie megfigyelte, hogy ezen nőstények küzdenek a hímekért és azt találta, hogy a nyertesek kicsi és kövér hímekkel párzottak, amelyeknek megvan a potenciáljuk, hogy jó szülőkké váljanak. 
Végezetül, egyes énekesmadarak megfigyelői szerint talán a hímek énekének minősége kínálja a hím szülői képességének egy másik közvetlen indikátorát. Ha egy hím táplálékot gyűjt a fiókáinak, a táplálékkereső ügyessége befolyásolja az utódok túlélését. A hím táplálékkereső képessége kapcsolatban lehet a méretével, és fiziológiai állapotával, amelyet viszont az udvarló pózolásának intenzitása, állhatatossága és bonyolultsága jelezhet. Clive Catchpool hiszi, hogy ez a magyarázat a tojó énekes nádiposzáta hím választásáért, amely tojók a nagyszámú dallamot éneklő bonyolult énekű hímeket preferálják /142/. Míg a vízityúk tojók a kis kövér hímeket ellenállhatatlannak találják, egy tojó nádi poszáta gyorsan összeáll egy hímmel, amely éneke nagy repertoár nagyságú és kevéssé változatos énekű hímeket hagyja a későn érkező rivális tojóknak /27. ábra/. Catchpol megjegyzi, hogy a hím énekes poszáták olyan kicsi territóriumot védenek, hogy mindkét szülőnek a fészkelő territóriumon kívül kell nagyrészt táplálkoznia, különösen amikor az utódokat etetik. Így a tojó nem mérheti fel az esélyeket a territórium minőségének közvetlen analizálásával, így a hímeket az énekük alapján kell elbírálnia. 
Vegyük észre, hogy a nőstény bölcső szájú hal a nagy hímeket, a vízi tyúkok a kis hímeket, és a nőstény énekes nádi poszáták az énekgazdag hímeket nyilvánvalóan preferálják. Annak a magyarázata, hogy miért használnak a különböző fajú nőstények ennyire különböző kritériumokat a párválasztásban, még további vizsgálatot igényel ezen kívül még számos más megválaszolatlan kérdés van a nőstényválasztás evolúciójáról, olyan fajoknál, amelyeknél a hím részt vesz az utódgondozásában.
 
 
módositva: 2001.01.09, webmester: Kabai, webhely: http://www.behav.org