|
|
|
Hölgyválasz:
a hímek különböző ajándékozó képességei
|
| |
| Láthatjuk,
hogy sok hím tulajdonság, pl. szociálisan dominánssá válás kísérlete,
erőszakosan párzás kísérlete, párőrzés. Lehet, hogy azért fejlődött,
mivel ezen taktikák segítik a hímeket több pete megtermékenyítésében,
más hímekkel kompetíció által. Most fordítsuk a figyelmünket a
párválasztáson keresztüli szexuális szelekció párválasztási hatására.
Az elméleti érvelés észszerű, hogy a nőstények gyakran válogatnak
a hímek közül. Ahogy korábban megjegyeztük, a nőstények reproduktív
sikere rendszerint
nem növekszik a párok számával. Ehelyett a nőstények fitnesze
elsősorban annak a függvénye, hogy mennyi petét termel és mi történik
a petékkel a megtermékenyítés után. Ha a hímek különböznek az
utódok minőségének és túlélésének befolyásolásában, akkor
a nőstényeknek azon egyedeket kell preferálnia, amelyek a legtöbbet
járulnak hozzá és ez a diszkrimináció párválasztási szelekciót
eredményez. |
| A
kérdés az, hogy a nőstények válogatósak-e tényleg (az elmélettel
szemben), hogy ki termékenyítse meg a petesejteket? Senki sem
vitatja, hogy a nőstényeknek van bizonyos választása, ismerve,
hogy rendszerint ellenállnak az erőszakos kopulációnak. Továbbá
ritka, amikor egy nőstény hibrid utódokat hoz létre és ezt javasolja,
hogy a nőstények bizonyára diszkriminálnak a saját és más
fajok hímjei között /534/ rendszerint a faj specifikus azonosító
jelzések alapján, amelyet saját fajuk hímjei adnak /21. ábra/. |
| A
kulcs probléma azonban vitán felül, hogy a nőstények bizonyos
hímeket preferálnak másokkal szemben saját fajukon belül. Nem
elegendő, hogy kimutassuk, hogy egyes hímek nagyobb reproduktív
sikert érnek el, mint mások. Ezen különbség a hímek kompetitív
képességeinek különbségeiből származhat, azaz azon képességben,
hogyan monopolizálják a nőstényeket és nem pedig
nőstény preferenciából. Bár elvileg lehetséges, hogy a nőstény
válasz neutrális legyen a nőstényeknek, és mégis erősen befolyásolja
a hím tulajdonságoknak az evolúcióját /430, 465/, ha próbáljuk
meghatározni, vajon a párválasztás adaptív-e a nőstényeknek.
Ehhez ki kell mutatnunk, hogy: 1. a nőstények nem párzanak random,
2. a nőstények bármilyen nem random mintázata nem csupán a hímek
közti párzásért folyó kompetíció eredménye, 3. a válogatós nőstények
reproduktív előnyben részesednek /330/. Ezek pedig nagy
igényeket támasztó követelmények. |
| A
két típusú szexuális szelekció potenciális hatásainak felderítésében
a nehézségek illusztrálására nézzünk egy példát az alábbi eset
hipotéziseinek tesztelésére. Miután egy új csődörnek egy csoport
kancát adnak egy másik hímtől, a terhes kancák röviddel azután
abortuszt szenvednek, miután párzaniuk kellett az új háremtulajdonossal
/61/. Egy hasonló hímcsere után bizonyos egereknél az új hím vizeletének
a szaga a terhes nőstényeket arra indítja, hogy felszívja embrionális
állapotú utódait /458, 707/. |
| Az
ultimális szinten ezen hatások a hím-hím lompetícióból, vagy a
nőstény választásból eredhetnek /707/. Lehetséges, hogy az új
hím kényszeríti a nőstényeket, hogy befejezzék a terhességet,
ami egy útja lehet a szexuális ciklus felgyorsításának, így növelve,
hogy a hím újabb utódokat nemzzen. De az is lehet, hogy a nőstények,
amelyek elvesztették, vagy elhagyták a hímet, az újonnan jött
hímmel próbálnak utódot létrehozni, amely hím pótolhatja a korábbi
hím helyett a szülői
gondoskodást. Ha ez így van, akkor a terhesség megszakítás a nőstények
aktív párválasztásának egyik formája. Azonban az is lehet, hogy
a nőstények félbeszakítják terhességűket, mivel az új hím valószínűleg
megölné az utódokat, amelyeket megszülnének. Így
a gyerekgyilkosság a hím párokért folyó hím-hím kompetíció evolúciós
eredménye /1. fejezet/ és ez előnyössé teszi a nőstényeknél, hogy
véget vessenek az eleve halálra ítélt utódok létrejöttének és
így energiát takarítsanak meg a jövőbeni reproduktív erőfeszítéseikre.
Ha ez az eset áll fenn, a nőstények válasza lehetővé teszi, hogy
a helyzetet a lehető legjobban kihasználják, azaz egy olyan választást
gyakoroljanak, amelyet a gyerekgyilkos hímek állítanak eléjük. |
| |
|
Egy
evolúciós megközelítés 